Az FDJ-egyenruhával kapcsolatban már említettem a „demokratikus SS-egyenruhát”.
A szovjet nyelvnek (így nevezve a szovjetkori oroszt) volt pár teljesen egyedi jellemzője, ezek nagy részét már a mostani oroszok fiatal nemzedéke se ismeri.
Az egyik ilyen szó a „demokratikus” vagy „demokrata”. A szó bizonyos típusú országokat jelentett. A szovjet nyelv a Szovjetunión kívüli országokat beosztotta 4 nagy csoportba:
Hírdetés
- szocialista országok vagy népi demokráciák: azok az országok, ahol már lezajlott a szocialista forradalom, a helyi kommunista párt átvette a hatalmat, proletárdiktatúra van, s épül a szocializmus, pl. Magyarország ide tartozott – ide vették a szovjet modellt nem követő kommunista diktatúrákat is, lásd Kína, Jugoszlávia, Kambodzsa, Albánia,
- a kapitalista országok: ezek a fejlett nyugati országok, valamint azok a harmadik világbeli államok, melyek egyértelműen a nyugati modellt követték, pl. Marokkó, Nigéria, Szingapúr, Japán, Dél-Korea – a Szovjetunióval baráti viszonyt ápoló nyugatiakat is ide számították, lásd pl. Finnországot,
- haladó országok: harmadikvilágbeli országok, ahol nincs proletárdiktatúra, helyette liberális demokrácia van, de a helyi polgárság haladó része van hatalmon, azaz ezek ugyan nem szocialista országok, de függetlenek a nyugattól is, pl. Algéria, India, Nicaragua,
- egy sajátos köztes kategória: országok, ahol a kommunisták vannak hatalmon, de a szocializmus alapjainak lerakása még nem zajlott le, pl. Angola, Afganisztán, Etiópia, Dél-Jemen – ezeket néha a „szocialistákhoz” számolták, néha a „haladókhoz”.
A népi nyelvben a „népi demokrácia” szóból egyszerűen „demokrácia” lett, így a Magyarország csoportjához tartozók lettek a „demokrata” országok. Pl. magyar KISZ-esek delegációja a Szovjetunióban: „demokrata fiatalok”.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
