Egyrészt, minimum nevetséges, hogy egy eljárást pont a Fidesz nevez illegitimnek. Másrészt, persze, lehet mondani, hogy ezek szakemberek. Sőt, a jelöltek között valóban akad egyetemi tanár, kúriai bíró és tapasztalt jogász is. Éppen ezért a probléma nem az, hogy ki tudja-e nyitni a jogtárat. A kérdés sokkal egyszerűbb: ugyanazt csinálja-e az új hatalom, amit elődje tett – vagy legalább megpróbálja másképpen?
Mert ellenzékben könnyű arról beszélni, mennyire fontos a független intézményrendszer. Kormányon aztán kiderül, mennyire nehéz ellenállni annak a csábításnak, hogy a saját embereik kerüljenek a saját rendszerük kulcspozícióiba.
És ez nem csupán az alkotmánybírókról szól. Baka András köztársasági elnöki jelölése, illetve korábban Polgár Judit megkeresése is megmutatta, hogy az új hatalom sem ódzkodik attól, hogy maga keresse meg és válassza ki azokat a személyeket, akiket a közjogi rendszer fontos pontjaira szán. Baka esetében ráadásul maga a köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság hitelességéhez kiegyensúlyozott jelölési garanciákra lenne szükség.
Akkor most mi változott?
A kommunikáció. A csomagolás. A mondatok.
A gyakorlat viszont kellemetlenül ismerős: aki hatalomra kerül, előbb-utóbb rájön, hogy az intézmények akkor a legkényelmesebbek, amikor a saját elképzelései szerint állnak össze.
Csakhogy a rendszerváltás nem attól rendszerváltás, hogy mások ülnek ugyanazokban a székekben. Ha valóban új korszakot akarunk, akkor nem az a kérdés, kié legyen a szék, hanem az, hogy végre legyen olyan szék, amelybe egyik politikai oldal sem ülhet bele sajátjaként.
Különben csak a szereposztás változik. A darab nem.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
