A szárazság következményeit a gazdák már a terméshozamokon és a bevételeiken is érzik, a megoldáshoz azonban tudományos, gazdasági és kormányzati együttműködésre is szükség van. Erről tanácskoztak szeptember 30-án a dunaszerdahelyi MOL Arénában, ahol a Pro Hungarica Communitate és a Szlovákiai Agrárkamara Vízen innen, szárazságon túl címmel rendezett szakmai konferenciát.
A rendezvény a Dél-Szlovákiát sújtó aszály okait és következményeit több oldalról közelítette meg. Az éghajlati folyamatok mellett a szárazság gazdasági hatásai, a gazdálkodók tapasztalatai és az alkalmazkodás lehetőségei is terítékre kerültek.
A jövő gazdáit is meg kell szólítani
A résztvevőket Szabó Tibor, a Pro Hungarica Communitate elnöke köszöntötte. Külön üdvözölte a jelen lévő fiatalokat, a „jövő gazdáit és szakembereit”, valamint tanáraikat. Mint hangsúlyozta, a következő nemzedéknek is meg kell ismernie a klímaváltozás folyamatait és következményeit.
(Fotó: Németh Tímea)
Bemutatta a Pro Hungarica Communitate tevékenységét is. Mint elmondta, a polgári társulás az év elején kezdte meg működését olyan háttérintézményként, amely tudományos és szakmai alapokon kíván foglalkozni a felvidéki magyarság mindennapjait érintő problémákkal, lehetőségekkel és kihívásokkal.
A konferencia egyik fontos céljaként jelölte meg, hogy a tudományos megközelítés mellett maguk az érintettek is megfogalmazhassák tapasztalataikat és elvárásaikat.
Hangsúlyozta, hogy az aszály és a klímaváltozás következményeit a gazdák és vállalkozók önmagukban nem tudják kezelni, ezért kormányzati szerepvállalásra is szükség van. Fontosnak nevezte azt is, hogy a rendezvényt a Szlovákiai Agrárkamarával közösen szervezték meg.
(Fotó: Németh Tímea)
Egyre melegebb, egyre szélsőségesebb
Az éghajlatváltozás okairól és Kárpát-medencei hatásairól Soósné dr. Dezső Zsuzsanna meteorológus, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa tartotta az első plenáris előadást.
Az általa bemutatott magyarországi adatok szerint
az idei nyár a meteorológiai mérések kezdete óta a második legmelegebb volt, a tíz legmelegebb nyár pedig mind 2010 után következett be.
A hőséget rendkívüli szárazság kísérte. Az aszályos időszak már a tél végén és tavasszal elkezdődött, és szeptemberben sem történt érdemi fordulat.
(Fotó: Németh Tímea)
A szakember szerint a Kárpát-medencében nem csupán az éves csapadékmennyiség alakulása okoz gondot, hanem az is, hogy mikor és milyen formában hullik le az eső. A modellek hosszabb száraz időszakokat, valamint csökkenő tavaszi és különösen nyári csapadékmennyiséget jeleznek. Eközben egyre gyakrabban érkezhet rövid idő alatt nagy mennyiségű eső, intenzív felhőszakadások formájában, ami a mezőgazdaság számára különösen kedvezőtlen.
A növényeket ráadásul a vízhiány mellett a hőstressz is terheli. Mindez a terméshozamokat és a gazdálkodás költségeit egyaránt befolyásolja.
(Fotó: Németh Tímea)
Soósné dr. Dezső Zsuzsanna hangsúlyozta:
a káros folyamatok mérséklése mellett egyre nagyobb szerepet kap az alkalmazkodás.
Olyan módszereket kell keresni, amelyekkel a mezőgazdaság és a társadalom felkészülhet a változó körülményekre. Az előadás célja ezért a párbeszéd és a közös gondolkodás ösztönzése volt.
Az aszály árát nemcsak a gazdák fizetik meg
A szárazság gazdasági következményeit Csápai Ádám, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi adjunktusa mutatta be. Rámutatott, hogy az aszály hatása messze túlmutat a terméskiesésen: közvetlen és közvetett gazdasági veszteségeket okoz, hosszabb távon pedig a természeti erőforrások és a termőföld állapotát is rontja.
(Fotó: Németh Tímea)
Az ismertetett kutatások szerint az Európai Unió éves közvetlen aszálykárait 2021-ben mintegy 9 milliárd euróra becsülték. Kedvezőtlen forgatókönyv esetén ez az összeg évi 65 milliárd euró fölé is emelkedhet.
Az előadásban elhangzott, hogy 2025 decembere és 2026 júliusa között Szlovákia egész területén csapadékhiány alakult ki. Az ország több mint felén az átlagos csapadékmennyiség 60 százalékánál is kevesebb hullott.
Az előzetes becslések egyes gabona- és takarmánynövényeknél 8–15 százalékos termelés-visszaeséssel számoltak.
Csápai Ádám szerint az országos átlagok elfedik a régiók közötti jelentős különbségeket. A célzott intézkedésekhez ezért pontos, folyamatos, regionális szintű adatgyűjtésre lenne szükség.
A nemzetközi példák között előre kidolgozott aszály- és vízelosztási forgatókönyveket, kockázatmegosztási rendszereket, többéves beruházási programokat, valamint a támogatási és kárenyhítési ügyintézés digitalizációját említette.
(Fotó: Németh Tímea)
Hangsúlyozta azonban, hogy nincs mindenütt és minden helyzetben alkalmazható megoldás. Az intézkedéseket alapos elemzésnek és az érintettekkel, mindenekelőtt a gazdálkodókkal folytatott egyeztetésnek kell megelőznie. A tervezés során pedig azzal is számolni kell, hogy az ideihez hasonló aszályos időszakok rendszeresen visszatérhetnek.
A Csallóközben a gazdák megélhetése a tét
Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke hírportálunknak a gazdálkodók mindennapi tapasztalatairól beszélt. Mint elmondta, az öntözés gondjai nem új keletűek, a speciális növénytermesztéssel foglalkozó gazdák számára pedig nélkülözhetetlen a megfelelő vízellátás.
A Csallóközben idén a talajvíz utánpótlása még lehetővé tette az öntözést, a terméshozamok azonban jelentősen visszaestek.
Különösen a kukorica és a napraforgó esetében kedvezőtlen a helyzet: a termelési költségek jóval meghaladhatják az elérhető bevételt. A takarmányellátás nehézségei az állattenyésztést is veszélyeztetik.
(Fotó: Németh Tímea)
Az agrárkamara elnöke az öntözési infrastruktúra állapotára is felhívta a figyelmet. Szerinte nagyobb figyelmet kell fordítani az elhanyagolt csatornák karbantartására és működőképessé tételére, hogy száraz időszakokban is segítsék a szükséges vízkészletek biztosítását.
Az állattenyésztés helyzetét különösen aggasztónak tartja. Elmondása szerint Szlovákia sertéshúsból és baromfiból már nem önellátó, a tejtermelésben azonban egyelőre még fennáll az önellátás. Úgy véli, a vidéki élet és a kisebb léptékű, családi állattartás lehetőségeit is újra kell gondolni, a fiatalok bevonásával.
Németh Tímea/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
