Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria egy hírportál munkatársával kapcsolatos, sajtószabadságot sértő döntését – közölték az Ab honlapján.
Az indítványozó, egy internetes hírportál munkatársa 2015 augusztusában egy tényfeltáró cikk elkészítése érdekében magát kirgiz állampolgárnak kiadva Magyarország déli államhatáránál csatlakozott az országba érkező menekültekhez.
Az újságíró azért választotta ezt a megoldást, mert abban az időszakban az újságírók nem kaptak lehetőséget a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól arra, hogy belépjenek harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló intézményekbe, onnan tudósítsanak.
Az ügyben az újságíró tevékenységét a hatóságok úgy értékelték, hogy munkája során közokirat-hamisítást és hatóság félrevezetésének vétségét követte el, s ezekre a cselekményekre nem alkalmazható a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény speciális szabálya.
Az elsőfokú bíróság az indítványozót megrovásban részesítette, melyet a másodfokú bíróság, majd a Kúria is helybenhagyott.
Az indítványozó szerint a bíróságok a sajtószabadságról szóló törvényt nem az Alaptörvényben biztosított szólás- és sajtószabadsághoz való joggal összhangban értelmezték, továbbá elmulasztották elvégezni az alapjog korlátozásának alkotmányosságához előírt szükségesség és arányosság tesztet, ezért a bírósági döntések sértik az alaptörvényben foglalt véleménynyilvánítási szabadsághoz való alapjogot és a sajtószabadságot.
Az Ab leszögezte: alkotmányos követelmény, hogy az oknyomozó újságíró büntetőjogi felelősségének mérlegelése során a bíróság értékelje, hogy az újságíró által megszerzett közérdekű információk milyen közüggyel, illetve milyen közérdekű vitában váltak fontossá a társadalom számára, továbbá, hogy ezen közérdekű információk más módon megszerezhetők voltak-e, és végül, hogy az elkövetett jogsértés, figyelemmel annak társadalmi hatására is, aránytalan vagy súlyos sérelmet okozott-e.
Az ügyben eljáró bíróságok azonban ezeket az alkotmányos szempontokat nem érvényesítették, így jogértelmezésük alaptörvény-ellenes, emiatt az Ab megsemmisítette a Kúria 2018-as döntését.
Ugyanakkor az Ab leszögezte azt is, hogy kizárólag a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik annak eldöntése – az alkotmányos szempontok figyelembevételével –, hogy az indítványozó büntetőjogi felelőssége megállapítható-e az ügyben.
Az ügy előadó bírája Czine Ágnes volt. A határozathoz Handó Tünde fűzött különvéleményt.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
