A szüret régen jóval több volt egyszerű mezőgazdasági munkánál: a szőlő betakarítása az év egyik legfontosabb közösségi eseményének számított, amelyhez mulatságok, felvonulások, különös szokások és generációkon át öröklődő hagyományok kapcsolódtak. Ezek közül azonban mára sok teljesen kikopott a mindennapokból, másokat már csak néhány településen vagy hagyományőrző rendezvényen elevenítenek fel.
Akadnak viszont olyan szüreti szokások is, amelyek – ha némileg átalakulva is – napjainkig fennmaradtak. Ma, amikor a szőlőszüret sok helyen gépesített, szervezett munkafolyamat, nehéz elképzelni, milyen jelentős eseménynek számított egykor. A szőlő egész éves gondozásának eredménye néhány nap alatt dőlt el, ezért a szüret egyszerre jelentett kemény munkát és felszabadult ünnepet.
Rokonok, szomszédok, ismerősök dolgoztak együtt, a nap végén pedig étel, bor, zene és mulatság várta őket. A nehéz fizikai munka végét jelentette, amikor a gazdák végre fellélegezhettek, és megízlelhették munkájuk gyümölcsét (a mustot). Napjainkban a szüreti fesztiválok a turizmus fellendítése mellett segítenek átörökíteni a néptáncot, a népzenét és a hagyományos borászati kultúrát a jövő generációi számára.
Az óvodások és alapiskolások készülnek a színpadi fellépésükre
A búcsi szüreti ünnepség 16. alkalommal „mozgósította” a falubelieket, a borkultúra tisztelőit, a bor imádóit és fogyasztóit, fiatalokat és időseket egyaránt. Amióta bor készül a szőlőből, a szüret ünnep. A szüret a magyar népi kultúrában mindig kiemelkedően fontos időszaknak számított. Ez ma sincs másként.
Az idei búcsi szüreti ünnepség mégis eltért az előzőektől, hiszen új helyszínen, a felújított kultúrház udvarán került sor.
Karkó János polgármester megnyitójában köszöntötte a testvértelepüléseik küldöttségét, akik Felsőkirályiból (Horná Kráľová), Zámolyból és Nagyszentjánosból érkeztek, hogy közösen ünnepeljék, a magyar néphagyomány legfontosabb őszi eseményét, amelyek a kemény munka lezárását, a bőséget és a közösség összetartozását Jelentősége egyszerre gazdasági, társadalmi és kulturális.
Karkó János ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta:
„Búcson több évszázados hagyománya van a szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek. A hely domborzati adottsága és éghajlata kínálja a lehetőséget a csúcsborok készítésére. Borászaink hála Istennek korparancsnak tartják, hogy nagyapáink örökségét tovább fejlesszék. A búcsi borok számos hazai és nemzetközi versenyen érnek el kiváló eredményeket. Az ehhez hasonló rendezvények azt a célt szolgálják, hogy az értékteremtő embert, közösséget köszöntsük és ünnepeljük, aki hajlandó kifejezni a tiszteletét azon teljesítmény iránt, ami megszületik ezen a csodás borvidéken”
– mondta a polgármester.
A búcsi murcit a bor bölcsőjének tartott Pince úton lévő borospincékből is bátran fogyasztották
Hozzáfűzte, a szüreti napok kezdetektől az összefogás fesztiválja, idén is nagyon sokan segítették ennek létrejöttét, amiért köszönet jár mindenkinek. A búcsi borosgazdák a régi, Búcshoz hűséges poncichterek méltó utódjai.
Majd így folytatta:
„Az ősök tisztelete, a megőrzött hagyományok, a föld szeretete, a táj szépsége, az apáról fiúra szálló örökség, az életszeretet van borainkban. Ezért annyira finomak a búcsi borok! Kívánom, hogy ez a géniusz, a búcsi géniusz éljen a mi borainkban a szakma tisztességére, méltó elismertségére és jövőjére! Mai nap Ünnep: a szüret, az egész évi jól elvégzett munka ünnepe: hálaadás a Gondviselésnek és köszönet a munkát elvégzőknek.
Köszönet illeti elsősorban mindazokat, akik fáradságos kétkezi munkával nap mint nap teszik a dolgukat. Hiszen mi, szőlőművelők tudjuk: a szőlővel való törődés folyamatos munkát, küzdelmet jelent. Küszködést az időjárással, számolva a betegséggel, gondoskodást a betakarításról, a megfelelő tárolásról, a technológiáról, és nem utolsósorban a piacra való jutásról, majd időszerű teendőkről is szólt a polgármester, ugyanis vészesen terjed a szőlő aranysárgulása, amely komoly veszélyt jelent a szőlőültetvényekre. továbbra is”– mondta a polgármester.
Az önkéntes tűzoltókra a főzésben is aktívan kivették részüket
Az ünnepség műsorvezetője, Marcsa Enikő, pedagógus is köszöntötte a szép számú részvevőket, majd elsőként színpadra szólította a helyi óvodásokat, Őket követték a Katona Mihály Alapiskola tanulói, majd a farnadi Nádas Ifjúsági Néptáncegyüttes, akik bizonyították, hogy nemcsak a mozgásukkal, de a szívükkel is mesélnek a színpado, már évek óta meghatározó szereplője a hazai néptáncszíntérnek.
Sidó Szilveszter állatorvos, fafaragó, akit székelyföldi kulturális kapcsolataiért tiszteletbeli székellyé is avattak és Fodor Borbála, aki korábban helyi és országos népzenei versenyeken (például a Bíborpiros szép rózsa vetélkedőn) ért el sikereket közös fellépése is elnyerte a közönség tetszését.
A búcsi-karvai szenior örömtáncosok bizonyítottak, hogy a könnyen elsajátítható, ízületkímélő lépések és a zene együttesen frissítik fel a testet és a lelket.
Következett az SW sisters fellépése, amely egy feltörekvő táncformáció és táncoktató csapat, amelyet az Édes Réka és Édes Anna testvérpár alkot. A közönség vastapssal jutalmazta a Felvidéki Rockszínház lenyűgöző előadását. Roman Krško bariton operaénekes és Janszó Orsolya operaénekesnő repertoárjukban népszerű operaáriák, operettslágerek és örökzöldek szerepeltek. Roman Krško bariton operaénekes és Janszó Orsolya operaénekesnő repertoárjukban népszerű operaáriák, operettslágerek és örökzöldek szerepeltek.
Mindketten Párkányból származó, elismert szlovákiai magyar operaénekesek, akik rendszeresen fellépnek közös koncerteken és kulturális rendezvényeken. Művészi együttműködésük szorosan kötődik szülővárosukhoz.
Roman Krško a Pozsonyi Konzervatóriumban és a pozsonyi VŠMU-n (Pozsonyi Színművészeti Főiskola) végzett. Korábban a Szlovák Nemzeti Színház (SND) tagja volt, jelenleg a Besztercebányai Állami Opera vendégszólistája, valamint a Pozsonyi Konzervatórium énektanára. Számos nemzetközi színpadon is megfordult már. Janszó Orsolya a Hágai Királyi Zeneakadémia és a Pozsonyi Konzervatórium abszolvense operaénekes és tanár szakon. Olyan neves művészektől tanult, mint Marton Éva. Az aktív koncertezés mellett ének- és hangképzés-oktatással is foglalkozik.
A helyi futballszakosztály képviselői is fakanalat ragadtak
A BIKINI Tribute zenekar rendszeresen járja az országot és a magyarlakta településeket, hogy fergeteges retró hangulatot teremtve szólaltassa meg a legnagyobb slágereket (Közeli helyeken, Mielőtt elmegyek, Ki visz haza), igy volt ez Búcson is. A zenekar 2025 októberében alakult. Ennek a formációnak fő irányvonala a máig népszerű BIKINI együttes zenéjének hű tolmácsolása és interpretálása a nagyközönség felé, amely méltán közkedvelt minden generációnál.
Az idei szüreti ünnepséget DJ ADA koncertje zárta.
A rendezvény alatt lehetőség volt falunézésre kisvonattal, kézműves foglalkozásokra, népi játszóházra, kirakodóvásár, ügyességi játékokra a helyi önkéntes tűzoltók jóvoltából, lovaglásra a Horus lovastanya jóvoltából és borkóstolásra a Wilfruct Bulcsunál.
A sátrakban pedig minden kapható volt, mi szem-szájnak ingere, sőt a búcsi murcit a bor bölcsőjének tartott Pince úton lévő borospincékből is bátran fogyasztották, egyesek azért, mert szomjasak voltak, mások azért, hogy értékeljék az aroma érzelmi és jelképes értékeit, és megosszák véleményüket a környezetükkel.
Mára már sokat változott a szüreti ünnepség az évtizedek során, de megőrizte azt, ami igazán fontossá teszi: a találkozás örömét. Egy hagyomány nem feltétlenül attól marad élő, hogy évtizedeken át változatlanul ismétli önmagát. Attól is élhet, hogy együtt változik azokkal, akik őrzik.
Minden alkalommal rácsodálkozhatunk Búcsra, hogyan tud egy régi ünnep a jelenhez igazodni anélkül, hogy elveszítené a gyökereit. A szüreti ünnepség mai formája már jóval többet kínál annál, amit évtizedekkel ezelőtt jelentett. Az ünnepség együtt változik a faluval és az emberekkel.
A szerző felvételei
Miriák Ferenc/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
