Elég jó adás Kínáról:
A kulcsmomentum, amivel Kína szuperhatalom lett:
- a gorbacsovi reformok nem követése.
S ennek két látványos eleme:
- a szuverenitás megtartása egy szűk, kb. 100 emberből álló csoport kezében (a Kommunista Párt és a Hadsereg felső vezetése), a hatalom megtartása mind gazdasági, mind politikai értelemben,
- a külföldről irányított ellenzék ellehetetlenítése: a Tienanmen téri kínaellenes, nyugatos „diákmozgalom” határozott leverése 1989-ben.
Itt a műsorban csak az első elemről van szó. Pedig a második elem nélkül ez nem lett volna lehetséges. De a lényeg így is elhangzik.
A lényeg pedig az, hogy Kína ismét bizonyítja, hogy a marxizmus téved: nem a gazdaság vezérli a politikát. Lám, a nyugat is elhitte ezt a téveszmét, hogy a gazdasági alap majd átépíti a társadalmi felépítményt, azaz a kapitalizmus engedélyezése előbb-utóbb elhozza a liberális demokráciát. Míg a valóság: nyoma sincs Kínában liberális demokráciának, pedig immár 300-milliós polgári középosztály van, mellette pedig százezres szupergazdag felső osztály, de ezek mégis a rendszer stabilitásában működnek közre.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »


