Demenciával jól élni – Európai innovációk és magyar jó gyakorlatok címmel, ötödik alkalommal rendezett szakmai napot a demencia témájában a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szeptember 22-én. A nap során a korai felismerésről, a diagnosztika új lehetőségeiről és az egyénre szabott gondoskodás gyakorlati tapasztalatairól egyaránt szó volt.
A maga teljességében kell ismerni az embert, a múltjával, fájdalmaival, örömforrásaival, szokásaival és vágyaival együtt ahhoz, hogy biztonságot, törődést, otthont, vagyis személyes gondoskodást nyújtsunk számára, miközben a demencia fokozatosan megfosztja őt önállóságától, emlékeitől, kapcsolataitól. Ez a szemlélet hatotta át az ötödik alkalommal rendezett, a demencia tünetcsoport felismerése és kezelése témakörét taglaló, a Máltai Szeretetszolgálat idősgondozással foglalkozó szakemberei számára szervezett belső szakmai napot.
A programon mintegy száz szakmai munkatárs vett részt, akiket Thaisz Miklós ügyvezető köszöntött. „A közel 3000 idős embernek, akikről idősotthonainkban gondoskodunk, közel fele demenciával érintett. Folyamatosan keressük, hogyan tudunk jól segíteni nekik. Az ő érdekükben is kiemelten fontos az innováció és a munkatársaink továbbképzése, motiválása, megőrzése. Tanuló szervezet vagyunk, ahogy az is voltunk, ahol a fejlődés kötelesség, felelősség és lehetőség is, amelynek a máltai értékeink jelentik az alapját: az emberközpontúság, a folyamatos szolgálat, az egymás iránti felelősség, a tisztelet, az egymástól tanulás, és a megújulásra való képesség.”
A kormány részéről Vajda Kinga a Szociális, Család-, és Idősügyi Államtitkárság Idősügyi Főosztály főosztályvezetője vett részt a szakmai találkozón és vázolta a minisztérium rövid és hosszútávú vízióját. Mint mondta, az Idősügyi Főosztály mottója: aktivitás-autonómia-méltóság.
Világszerte 57 millió ember érintett a demenciában, 10 millió új esetet regisztrálnak évente. Hazánkban 2–3 százezer ember szenved a demenciától; hozzátartozóikkal együtt több mint 1 millió ember életét befolyásolja ez a betegség.
Vajda Kinga elmondta, a főosztály arra törekszik, hogy ne egy íróasztal mögül szülessenek szakmai döntések. Kutatás, diplomácia, módszertan, koordináció – ezt a négy nagy feladatkört határozták meg a főosztály számra. Hangsúlyozta, kiemelt szerepet kapnak a jövőben a terepen kipróbált jó gyakorlatok, az ezekből születő pilot programok, hogy azokat a jövőben kodifikálhatóvá és széles körben használhatóvá lehessen tenni. „Jó gyakorlatokat kell gyűjtenünk, amihez ma tökéletes helyen vagyunk. A gyakorlatokból pilot programokat kell létrehozni, és azt követően lehet megtervezni, hogyan lehet ezeket fenntarthatóan beemelni az ellátási rendszerbe.”
A főosztályvezető kiemelte a szemléletformálás fontosságát, és az age-izmus visszaszorítását. „Az életkor alapú megkülönböztetés a legelterjedtebb a világon, a szexizmusnál és a rasszizmusnál is többször fordul elő.”
A korai diagnózist is segíti a társadalom tájékozottsága
– hangzott el Dallos Rita, a Veszprémi Érseki Főiskola adjunktusának, a Feledhetetlen Alapítvány koordinátorának előadásában. Az alkalmazott szociális gerontológia szakfelelős ismertette a demenciakutatás nemzetközi szakmai irányait, melyek egyik legfontosabb megállapítása: a demencia már nem kizárólag időskori szociális probléma, hanem közegészségügyi és társadalmi kihívás.
A probléma kezelésében együtt kell működnie számos szektornak: az egészségügy a megelőzésben, diagnózis felállításban, kezelésben és rehabilitációban kap szerepet, a szociális ellátás a gondozásban és a támogató szolgáltatások fejlesztésében, szükség van az érintett ember családjának és gondozóinak támogatására, fontos a nemzetközi tudásmegosztás és a globális összefogás a téma széleskörben való ismertségéhez, elengedhetetlen a befogadó társadalom és a demenciabarát környezet kialakítása. A kutató és innovációs területen új diagnosztikai eljárások és terápiás lehetőségek fejlesztése, valamint az életszemléletű megoldások kapnak hangsúlyt, és fontos a politika részéről a jogszabályok, a finanszírozási keretek és a nemzetközi stratégiák kialakítása.
Kiemelt nemzetközi téma a prevenció és az életútszemléletű kockázatcsökkentés, valamint a korai felismerés és a pontosabb diagnosztika. A diagnózis után a személyközpontú ellátásban egyre nagyobb hangsúlyt kell kapjanak az érintett ember igényei, értékei és életminősége, az autonómia, a méltóság, ehhez pedig az szükséges, hogy a gondozás során a demenciával élő ember teljes élethelyzetét és környezetét is figyelembe vegyük – hangzott el az előadásban.
Kovács Tibor, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika igazgatója előadása csatlakozott a nemzetközi irányokban is meghatározott szemlélethez, mely szerint
A szakember leszögezte, a demencia egy tünetcsoport, mely ernyőként maga alá gyűjti a különböző betegségeket, a demencia mögött meghúzódó leggyakoribb betegség az Alzheimer-betegség, a lassú, progresszív idegsejtpusztulás. „Ennek felismerésében vannak jelentős változások. A jelenleg használt diagnosztika, a tünetek mintázata, a kognitív károsodás formái alapján és a képalkotó leletek alapján karakterizálja a betegséget, ami a tüneti kezelés szempontjából elégséges. A betegség azonosításához biomarker alapú diagnosztikát kell végezni. Az invazív, agygerincvelőfolyadékból végezhető meghatározás mellett egyre jobban terjed a kevésbé megterhelő és olcsóbb, vérből végezhető biomarker vizsgálat. Ennek értelmezését a kognitív tünetekkel együtt kell végezni. A biomarkerek meghatározása után Európában már elérhetőek gyógyszerek, melyek csökkentik az Alzheimer-betegség progressziójának mértékét. Korai szakaszban kell felismerni, mert akkor lehet lassítani a betegséget.”
Kovács Tibor hangsúlyozta, a társadalmat érzékenyíteni kell, hogy felismerje a tüneteket. „Mindenki attól fél, hogy ha fáj a feje, agydaganata van, ha zsibbad a karja, sclerosis multiplexe, ha remeg, akkor parkinsonja van, de ha feledékeny, azt hajlamos az ember könnyedén kezelni. Jó lenne, ha a betegség ismertsége elterjedne, és korai stádiumban lehetne a betegséget felismerni és kezelni.”
A szakmai napról szóló beszámoló teljes terjedelmében ITT olvasható.
Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
