Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás keretében elrendelt intézkedéseket. Ez 4,2 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítását jelenti, amiről már csak egy döntés van hátra, az Európai Tanácsnak kell ráütnie a pecsétet, de elég a minősített többség, és nem szokták felülbírálni a Bizottság javaslatait.
A kérdésre, hogy teljesen biztosra vehetjük-e ezt a 4,2 milliárd eurónyi, mintegy 1500 milliárd forintnyi pénzt, Zsíros Sándor, az Euronews brüsszeli tudósítója azt mondta: azután, hogy a bizottság áldását adta arra, hogy Magyarország teljesítette az előírt korrupcióellenes intézkedéseket, a pénz folyósítása biztossá vált, és a tanácsi döntés már csak formalitás,
általában a tanács meg szokta szavazni a bizottság javaslatait. Ráadásul nem is egyhangú döntés kell, hanem minősített többség,
úgyhogy 100 százalékra vehető, hogy október 13-án, amikor az általános ügyek tanácsülése lesz Brüsszelben, zöld lámpát kap Magyarország – fogalmazott.
Elmondása szerint ezt a döntést sem európai parlamenti képviselők, sem maga az Európai Parlament nem torpedózhatja már meg.
„Van egy másik ügy, amit a parlament megpróbál megtorpedózni: ez a 2023-ban jóváhagyott 10 milliárd eurós kohéziós forrás, amit még Orbán Viktor idején oldott fel a bizottság. A parlament azt kifogásolja, hogy nem teljesültek a jogállamisági feltételek, és azt is, hogy ez egy háttéralkunak volt az eredménye, amiért cserébe Orbán Viktor elengedte az akkori vétóját Ukrajna támogatása ügyében. Ez a per függőben van, de azóta megváltozott a politikai környezet, és akár a parlament vissza is vonhatja, vagy pedig, ha a bíróság negatív irányú döntést hoz, akkor lesz még mód arra, hogy ne kelljen visszafizetni ezt a pénzt” – mondta Zsíros Sándor. Kiemelte még, hogy
a 4,2 milliárd euró nem olyan „helikopterpénz”, amit rá lehet felülről szórni a lakosságra, hanem konkrét célja van.
Ezek kohéziós források, főleg közlekedésfejlesztésre és felzárkóztatásra valók. A fejlesztések egy része már megvalósult, csak utófinanszírozással benyújtják a számlát, úgyhogy ebből a költségvetési egyenleget is lehet majd javítani.
Korábban sok vita volt arról, hogy mire lehet pénzt költeni, és ami végül elkészült, az nem mindig felelt meg a célnak. A brüsszeli tudóstíó emlékeztetett: „épp ezért jött létre a kondicionalitási (jogállamisági) mechanizmus, amit tulajdonképpen Magyarország miatt hoztak létre, mert ellenőrizetlenül folytak el az uniós pénzek bizonyos politikai és gazdasági körökhöz. Azóta nagyon megváltozott az ellenőrzési rendszere, és a 27 mérföldkő – ami az összes uniós pénz felszabadításának a kulcsa Magyarország számára – jórészt épp a korrupció elleni harcot, a tenderek átláthatóságát, illetve azt célozza, hogy a pénzek végső felhasználói körének identitása tiszta legyen, vagyis hogy
tudják, kihez került a pénz.
És Magyarország be fog lépni az Európai Ügyészségbe – hamarosan az is elég nagy garancia lesz, ha ez a szervezet a kormánytól és a magyar államtól függetlenül nyomozhat az uniós pénzek ügyében, akár visszamenőleg is. Szerintem nagyon fognak figyelni arra, hogy ez a pénz tényleg a közösség javát szolgálja” – mondta.
A 4,2 milliárd eurónyi, Magyarországra érkező uniós forrásnál a projektek egy része utófinanszírozott, vagyis már zajló beruházásokról van szó. Csak a határidő kérdéses, vannak is olyan országok, amelyek nem voltak képesek elkölteni egyes uniós összegeket.
Ez kohéziós pénz, tehát nincs egy olyan nagyon kemény határidő, mint például a helyreállítási alapoknál
– emelte ki Zsíros Sándor.
„A helyreállítási alapoknál hivatalosan idén év végéig be kell nyújtani a projekteket és a számlákat, amit egy kis trükközéssel ki lehet tolni még egy évvel. A kohéziós pénzeknél viszont az a lényeg, hogy ebben a költségvetési periódusban el legyenek számolva. Én azt gondolom, hogy a kormánynak az volt a stratégiája, és ezt folyamatosan egyeztették a bizottsággal április 12., a választások megnyerése óta, hogy olyan nagy projektek valósuljanak meg, amelyeket egyszerű elszámolni, viszonylag nagy tételek, és szinte biztos, hogy megvalósíthatóak. Itt elsősorban a vasúti felújításokról és bizonyos infrastruktúra-fejlesztésekről volt szó. Szerintem a bizottság és a magyar kormány annyira szorosan együtt dolgozott tavasszal és a nyár folyamán, hogy csak olyan projektek lesznek, amelyeket tényleg le tudnak majd hívni és elszámolni” – fejtette ki az Euronews brüsszeli tudósítója az InfoRádióban.
A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
