Magyarország jelenlegi gazdasági és költségvetési teherbíró képessége mellett nem kapcsolódik az uniós védelmi ipart szolgáló SAFE-hitelprogramhoz, ehelyett a kormány inkább egészségügyre, oktatásra és szociális kiadásokra költ – erről Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter beszélt egy kiberbiztonsági rendezvényen. A bejelentés hatásairól Csíki Varga Tamást, a Stratégia és Védelem Konzultációs csoport elemzőjét kérdezte az InfoRádió.
A SAFE Hitelprogramot 2025-ben az Európai Bizottság hozta létre. Ez gyakorlatilag egy opcionális hitelkeret az EU tagállamok részére, ami azt a célt szolgálja, hogy bővíteni tudják a védelmi ipari gyártási kapacitásaikat és ezáltal a tagállamok védelmi képességeit – mondta Csíki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs csoport elemzője. Arra lehet hitelt felvenni kedvezőbb feltételekkel – hiszen uniós hitelfelvételről van szó –, hogy extra gyártási kapacitásban többleteszközöket gyártsanak le, szerezzenek be, illetve az is egy szempont, hogy lehetőség szerint ez többnemzeti keretben, tehát európai együttműködésben hajtsák végre.
A nagy EU-s keretre igényeket nyújthattak be a tagállamok, tehát nem automatikusan, lakosságarányban vagy más arányban osztják szét, hanem mindenki bejelentkezhetett, és
a korábbi magyar 16,2 milliárd eurós hitelterv a harmadik legnagyobb volt az Európai Unióban, a franciával megegyező összeg. Ez akkor nagy meglepetést váltott ki
– emlékeztetett a szakértő, aki szerint a magyar védelmi ipar következő fejlesztési fázisát valószínűleg ebből finanszírozták volna. Az első fázis 2016 után a termelési képességek kapacitásának létrehozásával, gyáralapításokkal, illetve olyan eszközök legyártásával telt, amelyek a Magyar Honvédség igényeit elégítették ki az átfogó modernizáció keretében. Ezek nagyságrendileg már kifutottak, illetve a következő egy-két évben ki fognak futni. A következő megrendelési kört, illetve eszközbeszerzési, képességfejlesztési kört ebből is meg lehetett volna finanszírozni – tette hozzá.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter Magyarország jelenlegi gazdasági és költségvetési teherbíró képességével indokolta a visszalépést. Ezzel kapcsolatban Csiki Varga Tamás elmondta: a SAFE-hitelek tagállami hitelfelvételt jelentenek. Tehát ha a magyar döntés most az, hogy nem vesszük igénybe, ez azt jelenti, hogy Magyarország nem vesz föl még 16,2 milliárd eurónyi hitelt.
Ez teljes mértékben nemzeti hitel, tehát nem lett volna benne olyan EU-s finanszírozás, ami a strukturális és fejlesztési alapok forrásához hasonló.
Annyi benne a kedvező kondíció, hogy nem a tagállami hitelfelvételi kritériumokkal, azaz törlesztési feltételekkel vehetik fel a tagállamok (ami Magyarország esetében tavasszal a 7 százalékos hiteltörlesztést is meghaladta), hanem az EU nagyon prémium hitelminősítésével egy közös EU-hitelfelvétel történt, ami nagyjából 3,4 százalék körüli kamatfizetést igényel.
„Tehát a magyar döntés most arról szól, hogy nem veszünk fel újabb hitelt sem 3,4 százalékos kamatra, sem 7 százalékos kamatra.
Ezzel nem vesztünk el semmilyen forrást,
hiszen ehhez nem kapcsolódik uniós saját összeg, sem a közösségi költségvetésből semmilyen pénz, tehát mondhatjuk azt is, hogy gazdaságilag ez teljesen racionális döntés” – fogalmazott az elemző.
A kérdésre, hogy maradhatnak-e el emiatt honvédelmi beruházások vagy haderőfejlesztés, azt mondta: ha a központi költségvetésben nem terveznek be nagyarányú haderőmodernizációs programokat – aminek egyelőre nincs jele – akkor nen lesz szükség a gyártási kapacitások növelésére. Szerinte tehát
amely cégekkel adott esetben terveztek, és amelyekkel az előkészítő tárgyalásokat 2025-ben, 2026 elején lefolytatták, azok számára ez a megrendelés ki fog esni.
Hozzátette ugyanakkor, hogy Ursula von der Leyen a közelmúltban elmondott évértékelésekor arról beszélt, hogy a SAFE-büdzsében bennmaradó fel nem használt forrásokat – ide fog kerülni a Magyarország által igénybe nem vett 16,2 milliárd euró – újra meghirdetik, vagyis egy második körben majd a tagállamok különböző nemzeti programokkal ismét jelentkezhetnek. Csiki Varga Tamás szerint még az is elképzelhető, hogy ha a gazdasági helyzetet olyannak ítélik, akkor abban a körben egy mérsékeltebb, visszafogottabb igénnyel Magyarország is részt vesz, de ha nem, akkor a saját nemzeti erőforrásokból tudjuk megvalósítani a haderőfejlesztés következő elemeit – mondta a Stratégia és Védelem Konzultációs csoport elemzője az InfoRádióban.
A cikk alapjául szolgáló interjút Domanits András készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
