Jogutód nélkül jogilag is megszűnt 14 kekva

Jogutód nélkül jogilag is megszűnt 14 kekva

Jogutód nélkül megszűnt 14 közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva), köztük a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, amelynek Áder János volt köztársasági elnök és az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, amelynek Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus volt a kuratóriumi elnöke – tudatta a Fővárosi Törvényszék közleményben.

A törlésről szóló összefoglalójában a törvényszék felsorolta azokat a kekvákat, amelyekre vonatkozóan a törlő végzéseket a civil szervezetek névjegyzékében augusztus 31-én közzétette, ezek:

  • Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány,
  • Hauszmann Alapítvány,
  • Jövő Nemzedék Földje Alapítvány,
  • Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány,
  • Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány,
  • Közép-európai Oktatási Alapítvány,
  • Magyar Kultúráért Alapítvány,
  • Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány,
  • MOL – Új Európa Alapítvány,
  • Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány,
  • Hírdetés

  • Batthyány Lajos Alapítvány,
  • Mathias Corvinus Collegium Alapítvány,
  • Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány ,
  • Tudás-Tér Alapítvány.
  • A közlemény felidézi, hogy az alaptörvény június 15-én elfogadott tizenhatodik módosítása teszi lehetővé a kekva-modell egyszerű kivezetését.

    A kekvákra vonatkozó törvény június 29-én hatályba lépett módosításának célja az volt, hogy a nem felsőoktatási feladatokat ellátó alapítványok a továbbiakban már ne működhessenek a törvény által biztosított különleges jogi szabályozás alapján, továbbá, hogy augusztus 31-ig biztosítsa az állami vagyon kivonását a nem felsőoktatási alapítványokból. Ennek érdekében kellett az érintett alapítványokat a nyilvántartó bíróságnak törölnie.

    A törlés elkerülhető lettvolna, ha az államháztartáson kívüli alapítók továbbra is működtetni kívánták az alapítványt az általános szabályok alapján közérdekű vagyonkezelő vagy a Polgári törvénykönyv szerinti alapítványként,

    azonban erre vonatkozó kérelem nem érkezett a Fővárosi Törvényszék által nyilvántartott alapítványoktól.

    A törölt alapítványok vagyona, jogai és kötelezettségei az államra szálltak,

    a kijelölt miniszterek gyakorolják az alapítói jogokat, illetve a kormány által kijelölt elszámolási biztos október 31-ig elvégzi a vagyonrendezési és egyéb adminisztratív feladatokat.

    Folyamatban vannak a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán azok az eljárások, melyekben az alapítványok törlését követően kérelemre törlik a kekvák javára bejegyzett tulajdonjogát az ott nyilvántartott mintegy 40 gazdasági társaságban az üzletrészeknek, illetve az 50 százalék feletti részvényeknek, és ezekre bejegyzik az állam tulajdonjogát.

    A kifejezetten felsőoktatási feladatokat ellátó kekvák közül a Fővárosi Törvényszék civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezeteket nyilvántartó csoportja nyolc alapítványt tart nyilván – közölte a Fővárosi Törvényszék.

    Augusztus 31-én a Miniszterelnökség azt közölte: a kekvák megszüntetésével 1284 milliárd forint értékű közvagyon kerül vissza az államhoz, véget ér egy átláthatatlan rendszer, és elhárul egy fontos akadály az uniós források hazahozatala elől.

    Felidézték azt is, hogy a megszűnő alapítványok vezetésében az előző kormányzat több meghatározó szereplője vett részt: a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumát Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványét Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter, a Magyar Kultúráért Alapítványét Demeter Szilárd kultúrpolitikus vezette.

    Szeptember 21-én közölték, hogy Kármán András pénzügyminiszter kezdeményezésére elkezdődött a kekvákhoz tartozó állami cégek tulajdonosi joggyakorlójának megváltoztatásával kapcsolatos rendelettervezet társadalmi egyeztetése, amely szeptember 29-éig tart.


    Forrás:infostart.hu
    Tovább a cikkre »