Kodály Zoltán Háry Jánosának gyerekekre szabott változatával indította őszi Háry100 programsorozatát a Magyar Állami Operaház. A Háry Jánoska című új produkciót szombaton mutatta be az Eiffel Műhelyházban az Opera Gyermekkara, Harangi Mária rendezésében.
Alsó és felső tagozatos iskolások számára gondolta újra Kodály Zoltán klasszikus daljátékát, a Háry Jánost a Magyar Állami Operaház. A Háry Jánoska címmel szeptember 19-től színpadra került produkció rendezője, Harangi Mária az MTI-nek elmondta:
az előadás a mai digitális generáció nyelvén szólal meg az okostelefonok és a mesterséges intelligencia bevonásával,
ám a cél az, hogy a gyerekek a virtuális világ mögött felfedezzék a mű igazi értékeit és az emberi fantázia erejét.
A darab az MVM Pikoló Program részeként valósul meg, egyúttal felütésként szolgál a Háry100 elnevezésű centenáriumi eseménysorozathoz is.
A rendező kiemelte: koncepciójának kiindulópontját az a felismerés adta, hogy
a Háry János eredeti formájában nem feltétlenül gyerekdarab.
Bár a mű tele van a tananyag részét képező dalokkal, az alkotók – köztük a gyermekkart vezető Hajzer Nikolett – tapasztalatai szerint a legfiatalabbaknak a visszaemlékezésre épülő szerkezet nehezen értelmezhető. Dávid Ádám dramaturggal ezért olyan kulcsot kerestek, amely közelebb viszi a mai közönséget a darab lényegéhez.
A rendező ismertetése szerint az előadás Ókovács Szilveszter főigazgató terminológiájával élve
„makettelőadás”,
amely az eredeti mű sűrített verzióját adja a gyerekkar tolmácsolásában. A darab szervesen illeszkedik az olyan, elmúlt években megszületett ifjúsági előadásokhoz, mint
A produkciónak az Eiffel Műhelyház Bánffy Miklós terme ad otthont.
Mint mondta, az eredeti mű hossza komoly kihívást jelentett, mindenképpen húzni kellett a szövegen.
„Fontos a jó lendület és a változatosság, de ha a történet megérinti a gyerekeket, képesek koncentráltan hozzálassulni az előadáshoz. Ha jól vannak vezetve, nemcsak a pörgős információtempót tudják befogadni” – fogalmazott, hozzátéve: a csaknem egyórás, szünet nélkül játszott előadás klasszikus értelemben nem lesz interaktív, de a történet több ponton lehetőséget ad a kiszólásra.
A darab kocsmahelyszínét a gyerekek számára ismerős környezetre, iskolaudvarnak vagy játszótérnek egyaránt tekinthető térre cserélték, ahol egy osztály projektmunkában dolgozza fel Kodály Háry János című művét. A diákok okostelefonnal a kezükben, a mesterséges intelligencia segítségével gyűjtenek információkat a főhősről a munka kezdetén.
„A játék során azonban kiderül, hogy a legnagyobb titkokat és kincseket csak magán a művön keresztül lehet átélni” – mutatott rá a rendező, hangsúlyozva, hogy a produkciónak mélyebb, emberi üzenete is van.
„Nagyon fontosnak tartom, hogy
a gyerekek elgondolkozzanak azon, mit jelent füllenteni, nagyot mondani, hazudni vagy éppen fantáziálni.
Reményeim szerint belelátnak majd abba is, hogy a puszta, tényszerű igazság-e a fontosabb, vagy az a költészet és vágyakat követő színezés, amellyel egy idős, sokat megélt ember a történeteit elmeséli” – fogalmazott.
A színpadi megvalósításról szólva ismertette: az Operaház Gyermekkarának mintegy hatvan tagja lép színpadra két felnőtt magánénekes, a Háry Jánost alakító Fülep Máté és a Tanárnőt, illetve Örzsét életre keltő Ortan Vivienne mellett. Elmondta: az eredeti zenei anyag nem gyerekhangra íródott. Bizonyos részeket kórusjelleggel oldottak meg, Háry és Örzse legfontosabb dalai azonban igénylik a felnőtt bariton és mezzo hangszínt. „A két fiatal szólista örömmel és hozzáértéssel dolgozik együtt a gyerekekkel, sokat tanulnak egymástól” – tette hozzá. A daljátékot Mátyássy Szabolcs hangszerelte át.
Harangi Mária arra bátorította a pedagógusokat és a szülőket, hogy a gyerekekkel készüljenek az előadásra, ne a színházban találkozzanak először a művel. Mint mondta, az előadás önmagában is befogadható lesz, de ha gyerekek a látogatás előtt megnézik a rajzfilmet, vagy átbeszélik a történetet, esetleg meghallgatják Halász Judit felvételét, az segíti a mélyebb színházi élményt és a megértést.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
