A magyar történelem egyik legjelentősebb alakját politikai ellenfele, Kossuth Lajos nyomán hívjuk a „legnagyobb magyarnak”: a reformkori gazdaság, politika, közlekedés, sport és társasági élet legnagyobb hatású alakjának, gróf Széchenyi Istvánnak születésnapjára emlékezünk ma.
Ma, 2026. szeptember 21-én Széchenyi István születésének 235. évfordulójára emlékezünk. 1791-ben ezen a napon született Bécsben; 1860. április 8-án halt meg Döblingben.
Széchenyi jelentősége talán leginkább abban ragadható meg, hogy nem egyszerűen bírálta a korabeli Magyarország állapotát, hanem intézményekben, beruházásokban és hosszú távú nemzetépítésben gondolkodott.
Az Akadémia megalapítását 1825-ben egyévi jövedelmének felajánlásával segítette; nevéhez kapcsolódik többek között a Lánchíd, a Tisza szabályozásának kezdeményezése, a dunai és balatoni gőzhajózás, valamint a Vaskapu hajózhatóvá tételének ügye.
Különösen érdekes, hogy Széchenyi nem kész „nemzeti hősként” lépett a történelem színpadára.
Az MTA történésze szerint fiatalkorát keresés, utazások, katonai szolgálat és útkeresés jellemezte, és csak fokozatosan alakult ki benne az a meggyőződés, hogy életének célja a magyar haza felemelése lehet.
Ma is időszerű az öröksége
A nemzet jövőjét nem pusztán a múlton való büszkeségben, hanem tudásban, munkában, együttműködésben és maradandó alkotásokban látta. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság mai megemlékezése is ezt a szemléletet emeli ki Széchenyi örökségéből.
Fiatalok a Nemzetért Alapítvány közösségi oldalán így emlékezett:„A modern Magyarország megteremtőjének is tekintett Széchenyi közügyekért vállalt fáradhatatlan és anyagilag is áldozatos tevékenységét számos, hozzá hasonlóan nagyformátumú arisztokrata családtagját előzte meg. Mérhetetlenül gazdag életművéből kiemelkedik, a Magyar Tudományos Akadémia, a hazai társasági élet központjává lett Nemzeti Kaszinó, a Lánchíd, a hazai hajógyártás, a Tisza árterének szabályozása, a selyemhernyó tenyésztés meghonosítása, az első gőzhenger malom, a cukorgyártás, az első magyar nyelvű színház létrehozásában játszott elévülhetetlen szerepe.Elméleti munkássága legalább ilyen jelentős: A Hitel, a Világ és Stádium című munkái a modern Magyarország gazdaságának és társadalmának szellemi alapjai lettek.A vesztes szabadságharc után a Habsburg-uralom ellenségesen viseltetett vele szemben is. Idegrendszerét felőrölte a rá nehezedő nyomás, halálának, vélt öngyilkosságának körülményei máig viták heves tárgyát képezik. Ha ebben nincs is konszenzus, abban bizonyosan van, hogy a szeretet és hála legszebb szavaival kell Széchenyi Istvánra gondolnunk!”HE/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
