A külügyminiszter éppen New Yorkban van az ENSZ most kezdődő „nagyhetén”, ott képviseli az országot. A tárcavezető tisztában van vele, mekkorák az elvárások a külügy átalakításával kapcsolatban, és igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy lépésről lépésre halad a dolog, hiszen nem mindegy, hogy ki és hogyan képviseli hazánkat külföldön.
Körülbelül kilencven államfő, negyven-ötven kormányfő és több mint negyven külügyminiszter van jelen az ENSZ azon hetén, amelyen a a tagállamok magas szinten képviselik magukat a közgyűlésben. Az ENSZ ezzel betölti azt a szerepét, hogy a világ különböző tájairól érkezett vezetők beszélhetnek a mindannyiunkat érintő kihívásokról – mondta Orbán Anita külügyminiszter a HVG-nek adott interjújában.
A miniszter szerint a háborúk mellett a klímaválság is erősen jelken van a témák között, azt azonban hangsúlyozta, hogy egy hét alatt nem lehet mindent megoldani. Viszont
valamennyi találkozás lehetőséget ad az álláspontok közelítésére.
Orbán Anita elmondta, a hétnek három fő vonulata van: az egyik az ENSZ-irány, amikor között a főtitkárral, a közgyűlés elnökével és a fejlesztési szervezet, az UNIDO vezetőjével találkozik majd. De számos multilaterális egyeztetés is lesz, például az EU-s külügyminiszterek informális tanácsülése, vagy a Nyugat-Balkán Barátai csoport tagjai is találkoznak – tette hozzá.
A nagyhét lehetőséget ad a globális partnerekkel való találkozásra is Latin-Amerikától Afrikán, a Közel-Keleten át Ázsiáig körülbelül húsz külügyminiszteri találkozója lesz. A harmadik vonulat pedig a New York-i főkonzulátus, ami kiszolgálja az egész New York-i régiót. Ennek keretében lesz diaszpóratalálkozó, mivel nagyon erős az ottani magyar közösség. De tárgyalni fog még a helyi zsidó szervezetek vezetőive, és az amerikai Külkapcsolatok Tanácsában (CFR) is tart majd előadást – sorolta.
Orbán Anita elmondta, érzékeli mindkét álláspontot, amelyek közül az egyik szerint hosszú idő kell a minisztérium átalakításához, hiszen nagyon sok jó szakembert elküldtek az utóbbi 16 évben, míg a másik tábor türelmetlen, és minél gyorsabb reformokat várna. Ő maga
úgy véli, hogy nagyon jó ütemben haladnak, hiszen több hazarendelésről döntöttek már, és sok új nagykövet kezdte meg a munkáját.
Jelenleg is van van egy tucatnyi nagykövet, akiket szeptember végén, október elején fognak meghallgatni a külügyi bizottságban.
De nem csak nagykövetekről szól a megújulás, hanem a középvezetőinkről és a főkonzulokról is – tette hozzá a külügyminiszter. „Sok követséget átvilágítottunk már, és rendeltünk haza diplomatákat, amikor szakmai problémákat észleltünk. A házon belül létrehoztunk egy humánstratégiáért felelős helyettes államtitkárságot, aminek pontosan az a feladata, hogy a felvételtől a képzéseken át a nyugdíjig egy teljes életpályamodellt kínáljon” – részletezte, leszögezve, hogy teljesen új szemlélet hoznak be abba, hogy diplomataként és vezetőként miként kell viselkedni. És
nem csupán a szakmai, diplomáciai tudást fejlesztik, hanem a vezetői képességeket is.
„És szakítottunk azzal a gyakorlattal, hogy nem pályáztatás, hanem kijelölés alapján töltötték be az emberek a tisztségeket” – szögezte le Orbán Anita, hozzátéve, hogy a pályáztatás egységes versenyt hoz. Így visszavonták a kijelöléseket, és megpályáztatják a pozíciókat. „Van olyan poszt, ahol tíz év után most először volt valódi verseny. Van, ahol azt nyert, aki ki volt jelölve eredetileg, de akad olyan hely is, ahol más kapta a posztot” – átulta el a külügyi tárca vezetője.
Orbán Anita arról is beszélt, hogy érti a türelmetlenséget, de azt is tudja, milyen nehéz a külügyminisztérium öröksége. Mások és magasabbak az elvárásaink abban, hogy mit követelnek meg azoktól, akik Magyarországot képviselik. „Elegánsan, határozottan, de diplomatikusan, a partnert tiszteletben tartva, a mi érdekeinkért maximálisan kiállva kell tevékenykedni” – mondta a tárcavezető.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
