„Férfinak és nőnek teremtette őket…” – de vajon hogyan tekint Isten a nőre, és hogyan változott a női szerepek társadalmi megítélése az emberiség történelmében? Ezekre a komplex és ma is rendkívül aktuális kérdésekre keresi a választ a férfitalálkozók első témasorozata, melynek nyitó alkalmát szeptember 11-én tartották Pécsen, a Magtárban.
Kis-Pongrácz Tamás teológus előadásában letűnt korok képei tárultak a hallgatóság elé. Kiemelte, hogy a korai, férfijogú társadalmak a nőt a férfiakra veszélyes entitásnak tartották, és úgy vélték, hogy alá kell vetni őket a férfiak ellenőrzésének, korlátozva a szabadságukat. Később a „családi tűzhely” eszményének megerősödésével a nők gondoskodó szerepe került előtérbe. Ez a felfogás erősen összekapcsolódott a család összetartásával és a háztartás vezetésével, ami jelentősen beszűkítette a nők társadalmi mozgásterét. A nőt szinte kizárólag a férfihoz való viszonyrendszer határozta meg.
Ebben az ellentmondásos világban Jézus megdöbbentően formabontó és újító módon viszonyult a nőkhöz. Átlépve a görög-római kultúrkör előítéletein és társadalmilag elfogadott szokásain, hihetetlen fesztelenséggel és természetességgel fordult a nők felé. Autonóm, önálló lényként kezelte őket: nemcsak női tanítványai voltak – ami önmagában is rendkívül szokatlannak számított a korban –, hanem komoly teológiai és intellektuális vitákat is folytatott velük. Jó példa erre a szamáriai asszony története, aki származásánál fogva megvetett, ráadásul erkölcsileg sem feddhetetlen nő volt, Jézus mégis neki jelentette ki először, hogy ő a Messiás.
A hagyományos társadalmi modellben folyamatos egyenlőtlenségek érték a nőket egészen a 20. századig. Amikor beléptek a munkaerőpiacra, a terhelésük megkétszereződött, hiszen a fizetett munkát a házimunka terhe mellett végezték. Ez a helyzet egy megvalósíthatatlan, idealizált szerepbe kényszeríti őket ma is, amelyben képtelenség minden fronton hibátlanul megfelelni.
Ezért korunk kihívása, hogy a különböző szerepkörök – az anya, a háziasszony, a feleség, a beosztott, a főnök – mögött meglássuk az érző embert, akit Jézus példáját követve tisztelettel, partnerként kell megközelítenünk – fogalmazott az előadó, majd úgy folytatta, hogy a kapcsolatainknak nem a birtoklásról, hanem egymás segítéséről és előreviteléről kell szólniuk, hiszen a társunk nem a szükségleteink öncélú kiszolgálója. Mint mondta,
Rohanó világunkban mindannyian helytállásra kényszerülünk, így a közös szerepvállalásból senki sem vonhatja ki magát, egymást pedig elfogadással, dicsérettel és bátorítással kell erősítenünk – zárta a női szerepkörök értelmezését Kis-Pongrácz Tamás.
A folytatásban Felföldi László pécsi püspök, a férfitalálkozók állandó házigazdája vette át a szót, aki előadásában iránymutatásként arra a kérdésre kereste a választ, hogy miként kommunikál Isten az emberrel. Szentírási részletekkel szemléltette, hogy
Isten a nőkre bízta az élet szolgálatát, az emberi kapcsolatok őrzését, a szeretet továbbadását, a hagyományok megtartását és a közösség ápolását. Ezek a női lélek titkai, amelyeket a férfiaknak el kell fogadni, és tisztelni kell.
Amikor az otthonra gondolunk, a konyha jut eszünkbe. Amikor a konyhára, akkor az asztal; ha pedig az asztalra, akkor a kézre gondolunk, amely megterített, s amely meggyógyít, ha betegek vagyunk. Egy tekintetre, amely mindent észrevesz, és egy hangra, amely megkérdezi: „Mi újság? Hogy vagy?” Ez a nő lélek igazi gazdagsága. Az otthon ugyanis nem falakból áll: a szeretet teszi otthonná.
A családi asztal összetartó erejét hirdető főpásztor beszédében ezúttal is rámutatott, hogy a szeretet a családban ölt testet, amelynek a nő adja meg a belső lelkületét. Ezt nevezzük ma úgy, hogy a családi asztal a szeretet tűzhelye. A nő szeret, meghallgat, felhív, meglátogat, megkérdez, ellátja a család körüli állapotbéli kötelességeit. A női lélek igazi gazdagsága, sokoldalúsága és szerepvállalása teszi az otthont otthonná.
A püspök arra is figyelmeztette a férfi hallgatóságot, hogy a női lét kiteljesedéséhez hozzájárul, ha megtalálja igazi társát és támaszát, aki ragyogóvá teszi őt.
Ezt úgy mondjuk, hogy a társunk tükröződik a tekintetünkben – fogalmazott Felföldi László püspök.
Meggyőződését fejezte ki, hogy a nő olyan különleges erővel bír, amely összeköti a nemzedékeket, és ebben az összeköttetésben találunk rá saját sorsunkra és közös jövőnkre. Hagyományainkat és az élet gyökereit is a nők adják át nekünk. A hagyomány gyökeret ad, a gyökerek pedig éltetnek és védenek, hogy legyen erőnk növekedni a jövőnkben.
Mária lelkülete a tiszta női mentalitás példája – emelte ki. Mária Szent Annától és Joachimtól hozza a szerető család titkát, amelyet előbb maga is megélt, majd továbbadott társa, Szent József oldalán. Így válik alkalmassá arra, hogy Isten rábízza a Fiát. Názáret harminc évnyi csöndjében ez a titok öltött testet és lelket.
„Engedjük hát kibontakozni a nőket, hogy megerősödhessenek szent küldetésükben! Mert ezáltal térhetünk vissza mindannyian a gyökerekhez, a teremtés tiszta forrásához, ahol Isten az embert a saját maga képére és hasonlatosságára férfinak és nőnek teremtette” – zárta gondolatait Felföldi László püspök.
A női szerepekről férfiaknak szóló témakör az alábbi helyszíneken is kibontásra kerül:
Siklós: szeptember 17., 18 óra
Mohács: szeptember 18., 18 óra
Bonyhád: szeptember 24., 18 óra
Szekszárd: szeptember 25., 18 óra
Paks: október 2., 18 óra
Tamási: október 9., 18 óra
Dombóvár: október 16., 18 óra
Szigetvár: október 30., 18 óra
Az idén hatodik évadba lépett férfitalálkozók tematikája a női lélek mélységeit is górcső alá veszi. A szervezők célja, hogy a családot összetartó női szerepeket, valamint a női lélek sajátosságait két különböző aspektusból – a férfiak és a nők szemszögéből is – megvilágítsák. Ennek jegyében a találkozó november 20-án Pécsen induló második témakörére kizárólag a női érdeklődőket várják.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
