Több száz zarándok érkezett a szeptember 12–13-án ünnepelt Kisboldogasszony-búcsúra a máriapócsi kegyhelyre, hogy a könnyező kegykép előtt imádkozzon.
A kétnapos búcsú szeptember 12-én vecsernyével kezdődött. A görögkatolikus egyház hagyományaihoz híven az ünnep előestéjén a lítiás kenyéráldás szertartását is elvégezték.
A hívekkel együtt imádkozott a görögkatolikus egyház három hierarchája, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Orosz Atanáz miskolci, valamint Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök.
Szeptember 13-án utrenyével és római katolikus szentmisével kezdődött a nap.
A reggeli órákban is sorra érkeztek zarándokcsoportok a Görögkatolikus Metropólia egész területéről.
Délelőtt Magyar Márton, a Görögkatolikus Papnevelő Intézet prefektusa Mielőtt kimondanád: igen – az élet már ajándék címmel tartott katekézist.
Az ünnepi Szent Liturgiát a három főpásztor celebrálta.
A három egyházmegye papjai közül sokan a hívek gyóntatásában teljesítettek szolgálatot, majd az oltárnál kapcsolódtak be a liturgiába.
A búcsúi Szent Liturgia szónoka Kocsis Fülöp érsek-metropolita volt; tanításában az élet védelméről, a keresztény nevelésről és a hit melletti kiállás fontosságáról is beszélt.
Az élet érték, Isten ajándéka a kezdettől, a fogantatás pillanatától az utolsó leheletig – mondta a főpásztor. – Életet csak Isten tud adni, és csak neki van joga elvenni is. Az anyaméhben fejlődő gyermek érzi az édesanyja szomorúságát, feszültségét; érzi az örömét is. Hatással van rá, ha az édesanyja templomba megy, imádkozik.
„Micsoda hatalom, micsoda felelősség van egy édesanya kezében, aki magzatot hord a szíve alatt!” – hangsúlyozta Kocsi Fülöp érsek. Hozzátette: A két szülő közös felelőssége, hogyan készül a magzat az életre, és ez a felelősség a gyermek születése után fokozódik. „A mi életünk tükörképei ők”, vagyis az ifjú nemzedék olyan, amilyenné neveljük.
Olyan folyamatok zajlanak napjainkban, amelyek próbálják aláásni a hit fontosságát. Ha védeni akarjuk az életet, azt elsősorban hittel és imádsággal tudjuk megtenni. A gyermekek akkor válnak hívővé, ha a szülőkbe is beleivódott Isten „mélységes és elvehetetlen szeretete” – fogalmazott a metropolita.
„Mária születése napján arról elmélkedünk, hogy milyen nemzedéket nevelünk, hogyan adjuk át a hitünket, az élet- és istenszeretetünket a gyermekeinknek. A kezünkben van a jövő” – emelte ki Kocsis Fülöp.
„Nem kell mutogatnunk arra, hogy milyen rossz körülmények vannak, hogy bántanak bennünket. Az igazi hit, amikor támadják, voltaképpen megerősödik. És lehet, hogy erre van most szükségünk; az Úristen ezt látja jónak, hogy sokkal merészebben és bátrabban kell kiállnunk a hitünk mellett, kell tanúságot tennünk az Isten ajándéka, az élet mellett.”
A főpásztor tanítását egy legendával zárta: a történet szerint az Úristen azon gondolkodott, melyik legyen a kiválasztott nép. A görögök bölcsességüket ajánlották fel, a rómaiak az egyházi élet megszervezését; a zsidók arról meséltek, hogy ősi szokás szerint továbbadják gyermekeiknek mindazt, amit elődjeiktől tanultak.
„Én abban bízom, hogy mi, görögkatolikusok is Isten szeretett népe vagyunk. Olyan emberek, akik továbbadják a szüleiktől kapott hitet. Ez lesz a mi igazi erősségünk, és ezt a szándékunkat fogja megáldani az Úristen” – zárta homíliáját a hajdúdorogi érsek-metropolita.
A szentbeszéd bővebben olvasható a Görögkatolikus Metropólia Facebook-oldalán.
A Kisboldogasszony-búcsú körmenettel zárult.
Az Istenszülő körmeneti ikonját idén is Hajdúböszörményből érkezett, népviseletbe öltözött lányok vitték.
A körmenet végén a püspökök szenteltvízzel hintették meg híveket.
Szerző: Tóthné Espán Margaréta/Hajdúdorogi Főegyházmegye
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye
Fotó: Kapin Benedek
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
