Hamarosan kiderül, hogyan néz ki az új pénzünk – még ön is szavazhat Nagy Roland2026. 09. 16., sze – 14:56
Jövő hétfőn (szeptember 21.) lezárul a szavazás arról, hogyan nézzenek ki az új eurós bankjegyek. Az Európai Központi Bank (EKB) hangsúlyozza, minden európai állampolgár beleszólhat az ügybe.
Nemrégiben lapunk is beszámolt arról, hogy végső szakaszába érkezett az eurós bankjegyek dizájnváltása. Az EKB egy hosszas konzultálást követően végül két témára szűkítette a bankók lehetséges arculatát:
európai kultúra,valamint madarak és folyók.
Az EKB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyek közül maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni dizájnt.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
A szavazást közel két hónapja nyitották meg, a központi bank pedig most arra figyelmeztetett, hogy a határidő szeptember 21-én jár le. Az Euronews beszámolója alapján eddig több mint 9 millióan adták le szavazatukat, az EKB azonban mindenkit arra ösztönöz, hogy osszák meg véleményüket, mielőtt a felmérés jövő hétfőn lezárul.
Piero Cipollone, az EKB igazgatótanácsának tagja az új bankók kapcsán arról beszélt, az egyre inkább készpénzmentessé váló világban az EKB világos üzenetet szeretne küldeni az európaiaknak: a készpénz velünk marad, és ők is segíthetnek eldönteni, hogyan nézzen ki.
„Több mint 31 milliárd euróbankjegy van forgalomban, összértékük meghaladja az 1,6 billió eurót, és mennyiségük évente mintegy 3 százalékkal nő. Emellett több mint 150 milliárd euróérme is forgalomban van”
– mondta Cipollone. Hozzátette, hogy a készpénz akkor is fontos szerepet játszik, amikor más fizetési módok nem működnek, például áramszünet vagy internetkimaradás esetén.
Szavazni az alábbi linken lehet. A bankjegyek kinézetével részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Beethoven, Marie Curie és Leonardo da Vinci is felkerülhet az új euróbankjegyekre, de csodaszép madarak és épületek is versenyben vannak. Az Európai Központi Bank bemutatta a döntős dizájnokat, amelyekről az uniós polgárok szavazhatnak.
A döntőbe jutott tíz bankjegyterv két fő témában készült: Európa kulturális öröksége, történelmi alakjai, és a kontinens élővilága, jellegzetes madarai. A végső tervek kiválasztásába mi is beleszólhatunk. Az Európai Központi Bank honlapján közzétett kérdőívben mindenki jelezheti, melyik látványvilágot látná szívesen a jövő euróbankjegyein.
Madarak és épületek
Ha az Európa természeti értékeire épülő koncepció nyer, minden címleten egy-egy madárfaj szerepelne folyóparti környezetben, a hátoldalakon pedig az Európai Unió fontos intézményei jelennének meg. A sorozatban többek között a hajnalmadár, a jégmadár, a gyurgyalag, a fehér gólya, a gulipán és a szula kapna helyet. Ezekhez olyan intézményeket társítanának, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió Bírósága.
Fontos személyiségek
A másik lehetőség az európai kultúrára épülő koncepció, ahol egy-egy meghatározó személyiség kerülne a címletekre. Az 5 eurós bankjegyre Maria Callas operaénekes, a 10 eurósra Ludwig van Beethoven, a 20 eurósra Marie Curie kerülne. Az 50 euróson Miguel de Cervantes, a 100 euróson Leonardo da Vinci, a 200 euróson pedig az osztrák Bertha von Suttner Nobel-békedíjas írónő szerepelne.
Az új bankjegyek a tervek szerint 2026 végétől kerülhetnek forgalomba. A cél az euró megjelenésének megújítása úgy, hogy továbbra is szorosan kapcsolódjon a kontinens közös értékeihez, gazdag kulturális örökségéhez és a tagállamokat összekötő természeti környezethez. A döntős tervek között modern, minimalista és hagyományosabb ábrázolások is helyet kaptak. Mind a tíz dizájn az EKB honlapján tekinthető meg, és szavazni is itt lehet rájuk.
Kik a második kategória jelöltjei
A felterjesztett madarakhoz nincs hozzáfűzni valónk, ők úgy szépek, ahogy vannak. Az épületekhez már lenne, de ez messzire vezetne. Úgyhogy nézzük röviden az európai kultúra meghatározó egyéniségeit, akik az euró-bankókra kerülhetnek.
Maria Callas (1923 –1977)
A hányatott sorsú Maria Callas a 20. század egyik legnagyobb hatású operaénekesnője volt, akit rendkívüli hangja és drámai színpadi jelenléte tett legendává. New Yorkban született görög bevándorlók gyermekeként, de karrierje Európában teljesedett ki, elsősorban a milánói Scala színpadán. A bel canto operákat, Bellini, Donizetti és Rossini műveit nagyrészt neki köszönhetően fedezte fel újra a közönség. Viharos magánélete, különösen a görög hajómágnással, Arisztotelész Onaszisszal folytatott kapcsolata miatt is sokat szerepelt a korabeli lapokban, ezért olyanok is megismerhették a nevét, akik csak felületesen érdeklődtek az opera iránt. Művészete azonban máig etalonnak számít az operavilágban.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)
A komolyzene egyik legnagyobb alakja, aki hidat épített a bécsi klasszika és a romantika között. Olyan műveket alkotott, mint az Ötödik és a Kilencedik szimfónia, a Holdfény-szonáta vagy a Fidelio című opera. Élete egyik legnagyobb tragédiája az volt, hogy fokozatosan elvesztette hallását. Legjelentősebb műveit már szinte teljes siketségben írta. Kilencedik szimfóniájának Örömódája ma az Európai Unió hivatalos himnusza. Beethoven neve századunkban a szabadság, az emberi kitartás és a művészi függetlenség jelképe lett.
Marie Sklodowska-Curie (1867–1934)
A modern tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. Összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba, ahol nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, akivel együtt fedezte fel a polóniumot és a rádiumot, kutatásai pedig megalapozták a radioaktivitás tudományát. Ő az egyetlen ember, aki két különböző tudományterületen – fizikából és kémiából – is Nobel-díjat kapott. Az első világháború idején hordozható röntgenberendezéseket juttatott el a frontvonalba a sebesült katonák ellátására. Életét végül nagy valószínűség szerint éppen a sugárzással végzett kutatásainak következményei rövidítették meg, 66 évesen hunyt el.
Miguel de Cervantes (1547–1616)
Ő a spanyol irodalom legnagyobb klasszikusa, akinek neve összeforrt a Don Quijotéval, illetve az úgynevezett szélmalomharccal, a nemes, ám felesleges erőfeszítéssel. Ezt a történetet sokan a modern európai regény megszületésének tekintik, hőse, a szélmalmok ellen harcoló álmodozó lovag pedig az irodalomtörténet egyik legismertebb alakja lett.
Cervantes egyébként katona is volt, a lepantói csatában súlyosan megsebesült, később kalózok fogságába került, és öt évet töltött Algírban. Művei egyszerre szatirikusak, filozofikusak és mélyen emberiek. Hatása évszázadok óta meghatározza az európai irodalmat, ma is elevenen hatnak, számos filmfeldolgozást ihlettek.
Leonardo da Vinci (1452–1519)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő volt a reneszánsz ember megtestesítője: festő, mérnök, megfékezhetetlen feltaláló, anatómus és tudós egy személyben. A Mona Lisa és Az utolsó vacsora alkotójaként a művészettörténet egyik legismertebb alakja, miközben korát évszázadokkal megelőző terveket készített különböző repülő szerkezetekről, hidakról és hadigépekről. Jegyzetfüzeteiben tudományos megfigyelések és műszaki rajzok százai maradtak fenn. Munkássága a művészet és a tudomány találkozásának szimbóluma lett. Kevesen gyakoroltak akkora hatást az európai kultúrára, mint ő.
Bertha von Suttner (1843–1914)
A békemozgalom egyik legismertebb alakja volt, és első nőként részesült Nobel-békedíjban. Legnagyobb hatású műve, a Le a fegyverekkel! című regény a 19. század egyik legfontosabb háborúellenes írásává vált, annak ellenére, hogy a szélesebb olvasóközönség csak fokozatosan ismerte meg.
Bertha von Suttner rövid ideig Alfred Nobel titkárnőjeként is dolgozott, és több történész szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a Nobel-díjak között végül helyet kapott a békedíj is. Egész életében a fegyverkezés ellen és a nemzetek közötti együttműködés mellett emelte fel a szavát. Eszméi ma is élnek, sokan idézik gondolatait.
Az új euróbankjegyek terveiről zajló szavazáson szeptember 21-ig adhatjuk le a voksunkat, bárki szavazhat, aki az EU területén él. Az Európai Központi Bank azért tervezi az bankjegyek megújítását, mert a jelenlegi sorozat még az 1990-es években készült, és olyan fiktív építészeti motívumokat ábrázol, amelyek egyik tagállamhoz sem köthetők. Az új bankjegyek célja, hogy jobban tükrözzék Európa közös identitását.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Központi Bank (ECB) ismertette azt a tíz vizuális koncepciót, amelyből az európaiak kiválaszthatják az eurós bankjegyek új kinézetét.
Christine Lagarde, az ECB elnöke csütörtök délután bemutatta, hogyan néznek majd ki az európai bankjegyek. Elmondta, a designváltást egy hosszas előzetes konzultáció előzte meg, melynek során számtalan lehetséges téma merült fel az új bankjegyek kinézetét illetően. Az egyeztetések végül két témára szűkültek:
európai kultúramadarak és folyók
Az ECB mindkét témakörben öt-öt vizuális koncepcióval állt elő, melyekből maguk az uniós állampolgárok választhatják ki a jövőbeni designt.
Lagarde úgy fogalmazott, Európa rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, így az első téma kiválasztása szinte magától értetődő volt.
„A kultúra értékeket, befogadást és párbeszédet mozdít elő Európában és azon túl is”
– jelentette ki a központi bank elnöke. Az új bankókon szerepelhet például Ludwig van Beethoven, Maria Skłodowska-Curie és további jeles személyiségek.
Ami pedig a második témát illeti, Lagarde elmondta, a folyók és a madarak azért is fontos szimbólumok az európai felfogásban, mert nem ismernek határokat, illetve a szabadságot és az egységet testesítik meg. A bankjegyek hátlapján pedig a fontos európai intézmények jelennek meg – az ECB például a 20 euróson szerepelhet.
Az ECB hangsúlyozza, hogy az új eurós bankjegyek kinézetéről az uniós állampolgárok szavazatai döntenek majd. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.
Az összes bankjegy kinézetét megnézheti erre a linkre kattintva, szavazni pedig az alábbi hivatkozáson lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
