Beteg lett? A pénztárcája is bánhatja Nagy Roland2026. 09. 14., h – 14:44 Pozsony |
Az elmúlt 10 évben 21 százalékkal csökkent az orvosok által felírt antibiotikumok mennyisége, viszont a lakosság így is többet költ a gyógyszerekre.
A Páciensek Jogvédő Szövetsége (AOPP) a hétfői sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy Szlovákiában az elmúlt 10 évben érezhetően csökkent az antibiotikum-fogyasztás. Míg 2015-ben az orvosok még 5,6 millió csomag antibiotikumot írtak fel a betegeknek, addig tavaly már csak 4,4 milliót, ami 21 százalékos visszaesésnek felel meg.
Hiába a kevesebb pirula, mégis többet költünk
Mária Lévyová, az AOPP elnöke kiemelte, nemcsak egészségügyi szempontból fontos a mértéktelen gyógyszerfogyasztás visszaszorítása, hanem a betegek pénztárcája miatt is. A statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy a kevesebb felírt antibiotikum ellenére a betegek évről évre nagyobb összegeket hagynak a gyógyszertárakban. Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) adatai alapján a betegek 2025-ben 635,7 millió eurót költöttek el a különféle készítményekre, legyen szó akár antibiotikumokról vagy vény nélkül kapható gyógyszerekről. A 2022-es adatokhoz képest ez 22,5 százalékos növekedést jelent.
Lévyová megjegyezte, a gyógyszerfogyasztás anyagi terheit nemcsak a betegek érzik meg, hanem közvetett módon minden adófizető állampolgár. Az NCZI statisztikái alapján ugyanis az egészségbiztosítók 2022-ben még 1,35 milliárd euró értékben járultak hozzá a betegek gyógyszereihez, 2025-re viszont ez az összeg már 1,66 milliárd euróra növekedett.
„A kiadott gyógyszercsomagolások száma 2022 óta stagnál, illetve enyhén csökken, ezzel szemben a kiadások közel 25 százalékkal emelkedtek. A gyógyszerekre fordított teljes összeg tavaly már 2,6 milliárd eurót tett ki. Szlovákia öregszik, és naivitás lenne azt gondolni, hogy a kezelések – beleértve a gyógyszereket is – költségei csökkenni fognak. Éppen ezért még fontosabb, hogy folyamatosan oktassuk a betegeket, ezzel ellensúlyozva az internetről és a mesterséges intelligenciától származó téves információkat”
– jelentette ki Lévyová.
Miért csökkent a gyógyszerfogyasztás?
Az AOPP elnöke szerint a csökkenő gyógyszerfogyasztási tendenciák mögött a könnyebben hozzáférhető diagnosztika, a felelősségteljesebb receptfelírás és a páciensek hosszú távú oktatása áll. Hangsúlyozta, az antibiotikumok használatának visszaszorításában nagy szerepet játszott az is, hogy a biztosítók már megtérítik az úgynevezett CRP-tesztek költségeit, amelyeknek köszönhetően az orvosok már viszonylag gyorsan és pontosan meg tudják becsülni, hogy a betegek bakteriális vagy vírusos fertőzésben szenvednek.
„Mindemellett azonban már a páciensek is jobban megértik, hogy az antibiotikumok sem gyógyítanak mindent”
– fogalmazott, hozzátéve, a betegek felvilágosításában segíthetett a Lieky s rozumom elnevezésű kezdeményezés is, amely 2017 és 2022 között különféle oktató anyagokkal hívta fel a figyelmet a túlzott gyógyszerfogyasztás veszélyeire. A projekt egy hosszabb szünet után most újraindul: Lévyová örömmel jelentette be, hogy már sikerült megállapodniuk a partnerekkel.
A reklámok nem segítenek
Egy újságírói kérdés kapcsán felmerült a reklámok gyógyszerfogyasztásban betöltött szerepe. Lévyová leszögezte, az érvényes jogszabályok értelmében csak olyan készítményeket lehet reklámozni, amelyek nem vénykötelesek. Ugyanakkor egyetértett abban, hogy bizonyos hirdetések esetében felmerülnek etikai kérdések – például azoknál a készítményeknél, amelyek rövid időn belül már-már csodával felérő gyógyulást ígérnek, ám a hatásuk valójában elhanyagolható a gyógyulás szempontjából. Az AOPP elnöke úgy véli, ezek a reklámok valóban arra ösztönözhetik az embereket, hogy már a legapróbb egészségügyi komplikációk esetében is azonnal rohanjanak a gyógyszertárakba. Éppen ezért tartja fontosnak, hogy a páciensek minden gyógyszervásárlás esetén egyeztessenek a gyógyszerésszel. Lévyová ebből a szempontból nem tartja szerencsésnek az egészségügyi minisztérium arra vonatkozó terveit, hogy Szlovákiában is lehessen gyógyszert vásárolni a benzinkutakon.
Kapcsolódó cikkünk
Több európai országban is működik az a modell, hogy a gyógyszertáron kívül más helyeken, például benzinkutakon, drogériákban vagy boltokban is lehet vény nélküli készítményeket vásárolni. A szlovák egészségügyi miniszter sem zárkózik el ettől a lehetőségtől.
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter a legutóbbi kormányülés után egy újságírói kérdés kapcsán beszélt arról, hogy a recept nélkül kapható gyógyszerek hozzáférhetők lehetnek a gyógyszertárakon kívül is. A TASR hírügynökség beszámolója alapján a tárcavezető kifejezetten támogatja ezt az elképzelést, és már dolgoznak is a megvalósításán.
„Ezeket a gyógyszereket csak bizonyos körülmények között szabad tárolni és értékesíteni. Ha ezek a feltételek biztosítva lesznek, én teljes mértékben támogatom az ötletet. Tudomásom szerint ezen már dolgoznak is”
– fejtette ki Šaško.
Máshol már bevált
A vény nélküli gyógyszerek több európai országban is kaphatók a gyógyszertárakon kívül. Közéjük tartozik például Hollandia, Dánia vagy Portugália, de nem is kell messze menni, a szomszédos országok közül például Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon is vásárolhatók különféle recept nélküli készítmények. A MOL magyar benzinkútjain például már több mint 19 éve kaphatók bizonyos gyógyszerek.
A Gazdasági és Szociális Tanulmányok Intézete (INESS) egy korábbi blogbejegyzésében már foglalkozott a vény nélküli készítmények gyógyszertáron kívüli értékesítésének témájával. Az intézet egyértelműen támogatja a kezdeményezést, bár elismerik, hogy mindkét oldal mellett felsorakoztathatók jogos érvek. A gyógyszertáron kívüli eladás mellett szól például a könnyebb hozzáférhetőség, ami jelentősen megkönnyítheti a lakosság egy részének életét. A benzinkutak általában hosszabb ideig tartanak nyitva, mint a gyógyszertárak, így nagyobb lehetőség nyílna a gyógyszerek beszerzésére.
Másrészt azonban a könnyebb hozzáférhetőség azt is eredményezheti, hogy az emberek folyamatosan halasztgatni fogják az orvoslátogatást, és a késői diagnózisok komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egészségügyi miniszter szerint az új gyógyszerpolitika a gyermekeket és a súlyos betegeket részesíti majd előnyben.
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter bemutatta azt a régóta ígért reformot, amely átfogó változásokat hozhat a szlovák gyógyszerpolitikában. Az előzetes tervek alapján a gyógyszerek sokkal könnyebben hozzáférhetőek lesznek a gyermekek és a súlyos betegek számára, és nem kell majd heteket, hónapokat várniuk, amíg a gyógyszertárakban megvásárolhatják a szükséges készítményeket. Emellett sokkal súlyosabban büntetnék az illegális gyógyszerexportot, ami Šaško elmondása alapján nagyban felelőssé tehető azért, hogy a gyógyszertárakból hiányoznak a létfontosságú pirulák.
Jövő őszre tervezik
Az egészségügyi miniszter hétfőn tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a törvénytervezetet, és arra szólította fel a szakmai nyilvánosságot, hogy aki csak teheti, véleményezze a javaslatot.
„A minisztérium az elkövetkező 14–15 hétben teljesen nyitott lesz. Átlátható vitát fogunk folytatni úgy, hogy jövő tavaszra, ideális esetben a parlament áprilisi ülésszakára a képviselők elé kerüljön a jogszabály-módosítás, ősztől pedig már életbe is léphessen”
– vázolta fel a terveit a tárcavezető.
Előnyben a gyermekek és súlyos betegek
Šaško elmondta, az új törvény abszolút prioritásként kezelné a fiatalkorú betegek gyógyszerekhez való hozzáférését. A jelenlegi rendszer ugyanis nem képes megfelelő sebességgel reagálni a gyermekek igényeire, emiatt gyakran előfordul, hogy kénytelenek várni a kezelésre, pedig az esetükben minden egyes várakozással töltött nap visszafordíthatatlan következményekkel járhat. Éppen ezért a minisztérium azt javasolja, hogy azokat a gyógyszereket, amelyeknél a gyermekeknek nincsen egyéb kezelési lehetőségük, rendeljék hozzá a „gyorsított hozzáférés” kategóriájához. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a minisztérium hajlandó lesz akár magasabb összegeket is elkülöníteni abból a célból, hogy a gyermekek mielőbb hozzájussanak a hiányzó gyógyszerekhez – a jelenlegi rendszerben csak a ritka betegségek és az innovatív terápiák esetében áll fenn ez a lehetőség.
„Véget vetünk annak az időszaknak, amikor tétlenül kell néznünk, ahogy vesztegetik a drága idejüket”
– jelentette ki a miniszter a gyermekek kapcsán, majd hozzátette, ugyanilyen kivételes eljárásban részesítik a súlyos betegeket is. Arról, hogy kik tartoznak majd ezekbe a kategóriákba, egy újonnan felállított bizottság dönthet.
Hirtelen fizetőssé vált a gyógyszere? A minisztérium közbelépne
A minisztérium szerint jelenleg komoly problémát jelent az is, hogy a krónikus betegeknek, akik hozzászoktak egy jól bevált gyógyszer használatához, egyik napról a másikra készítményt kell váltaniuk, mivel a megszokott gyógyszerük lekerül a biztosítók által térített árú készítmények listájáról. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a páciensek továbbra is szedni akarják a megszokott pirulákat, akkor azt már saját zsebből kell kifizetniük, ami a nehéz anyagi helyzetben élők számára kihívásokkal járhat. A minisztériumnak eddig nem nagyon volt beleszólása ebbe, az új törvény azonban változást hozhat.
Véget vetnek a gyógyszerhiánynak?
Korábban már lapunk is beszámolt arról, hogy Szlovákiában komoly gondot okoz az illegális gyógyszerexport. Az Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) már 2023 nyarán is több tucat érintett gyógyszertárt buktatott le, a külföldre eladott készítmények ára akkor meghaladta a 7 millió eurót.
„A gyógyszerhiányt a patikáinkban sokszor nem az okozza, hogy a piacon nincs elég gyógyszer, hanem az, hogy illegálisan külföldön értékesítik őket”
– magyarázta Šaško, aki az igazságügyi minisztériummal együttműködve külön büntetőjogi kategóriát hozna létre az ilyen illegális tevékenységek megszüntetésére. Emellett jóval szigorúbb ellenőrzéseket is ígérnek a gyógyszertárakban.
Kapcsolódó cikkünk
Több mint 20 gyógyszertár kaphat jelentős bírságot illegális gyógyszerkereskedelem miatt – tájékoztatott a SME napilap.
A gyógyszerek újrakivitelét (reexportját) 2023 tavaszán az Állami Gyógyszerellenőrzési Intézet (ŠÚKL) tárta fel, az akkori igazgató, Peter Potúček vezetésével.
A SME korábban azt írta, hogy a bírságot már kiszabták, később azonban pontosított, ugyanis az egészségügyi minisztérium szóvivője, Veronika Daničová elmondta a napilapnak, hogy a bírságok kiszabásának folyamata még nem zárult le, de már a végső szakaszban van.
Több mint 20 gyógyszertár érintett
Ahogyan azt fentebb említettük, az ügy még 2023-ra nyúlik vissza. Az ŠÚKL május és július között összesen 29 gyógyszertárat azonosított, amelyek részt vettek az illegális gyógyszerexportban. A becslések szerint a külföldre exportált készítmények értéke meghaladja a 7 millió eurót.
Egyelőre nem tudni pontosan, hogy mely patikák érintettek, a SME csupán annyit közölt, hogy
több mint 20 gyógyszertárat sújthatnak komoly bírsággal.
Potúček 2023-ban azt mondta a SME-nek, hogy a lebukott patikák „külső szemlélő számára semmilyen kapcsolatban nem állnak egymással”, tehát egyik sem tartozik nagyobb gyógyszertárlánchoz, mint például Dr. Max, Apotheke vagy Benu.
Az ŠÚKL volt vezetője hangsúlyozta, hogy az említett patikák nem közvetlenül exportálták a gyógyszereket, hanem egy központi kivitelezőnek adták tovább azokat, illetve előfordult, hogy némely gyógyszertárak recepteket is hamisítottak.
Jogi bizonytalanságok
A ŠÚKL azt javasolta, hogy minden érintett patikára 50 000 eurós bírságot szabjanak ki, ám a minisztérium jogilag legfeljebb 10 000 euróig büntetheti a gyógyszertári engedély tulajdonosát, míg a gyártókra és nagykereskedőkre 100 000 és 1 millió euró közötti szankció is kiszabható.
A gyógyszerek illegális kivitelével kapcsolatos eljárást még a tavaly megszűnt Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) indította, az ügyet ma a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal (ÚBOK) viszi tovább, miközben a besztercebányai ügyészség is vizsgálódik.
Noha a bírságjavaslat már két éve készen áll, csak Kamil Šaško (Hlas) minisztersége alatt kezdődött meg a szankciók kiszabása. A késlekedést a minisztérium az ügy érzékenységével és a jogi szempontok gondos mérlegelésével indokolta, ám szakértők – köztük Potúček – szerint két év elteltével a büntetések hatékonysága és relevanciája már megkérdőjelezhető.
Gyógyszerhiány az illegális export miatt
A 2023-ban feltárt illegális gyógyszerexport a szakértők szerint jelentős gyógyszerhiányhoz vezetett Szlovákiában. Az akkori egészségügyi miniszter, Michal Palkovič is hangsúlyozta, hogy a szlovákiai gyógyszerpolitika alapvetően jól működik, azonban az ilyen „anomáliák” komoly zavarokat okoznak a rendszerben. A volt tárcavezető 2023-ban úgy nyilatkozott, hogy szerinte az illegális kivitel az egyik legfőbb oka annak, hogy a hazai piacon több gyógyszerből hiány tapasztalható.
Kapcsolódó cikkünk
Az Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) az elmúlt napokban újabb 12 gyógyszertárat azonosított, amely részt vett az illegális szlovákiai gyógyszerexportban. Michal Palkovič egészségügyi miniszter szerint a törvénytelen kivitel szorosan összefügg a gyógyszerhiánnyal.
Az ŠÚKL idén májusban tájékoztatott arról, hogy országszerte 17 olyan gyógyszertárat találtak, amelyek illegálisan exportáltak gyógyszereket különféle külföldi országokba. A kivitel értéke február és április között meghaladta a 4,1 millió eurót. A törvénytelen üzlet Pozsony, Nyitra, Besztercebánya, Eperjes és Kassa megyében zajlott.
Az ügynökség nemrégiben arról tájékoztatott, hogy a májusi akció óta 12 újabb gyógyszertárat azonosítottak, amelyek szintén részt vettek az illegális üzletben, vagyis a számuk már 29-re rúg, a külföldre szállított készítmények értéke pedig meghaladta a 7 millió eurót.
Drága készítmények
Elképzelhető, hogy a közeljövőben további gyógyszertárakat is lelepleznek, de Peter Potúček, az ŠÚKL igazgatója egyelőre nem adott bővebb tájékoztatást. „A folyamatban lévő nyomozás miatt még mindig érvényben van, hogy nem szolgálhatunk további információkkal, hiszen ezzel akadályozhatnánk az eljárás menetét” – szögezte le. Azt azonban elárulta, hogy az illegálisan exportált gyógyszerek közös tulajdonsága a magas ár. „Főleg olyan biológiai készítményekről van szó, amelyeknek drága az előállítása, és így külföldön az áruk még magasabb, mint nálunk” – tette hozzá. Ezek közé tartoznak például a citosztatikumok, vagyis olyan kemoterápiás gyógyszerek, amelyek a sűrűn osztódó daganatos sejtek elpusztításában játszanak fontos szerepet, valamint a különféle ellenanyagok (immunoglobulinok) és az antidepresszánsok.
Gyógyszerhiány
Az ŠÚKL tájékoztatása szerint az először azonosított 17 gyógyszertárnak 50 ezer eurós bírságot javasoltak, de elképzelhető, hogy a most lebuktatott gyógyszertárak ennél magasabb büntetést kapnak, mégpedig olyan mértékben, hogy az kellően elrettentő legyen. A bírságok kiszabása egyébként eddig a megyei önkormányzatok és az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartozott, de a nemrégiben elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően augusztus elsejétől ez már az ügynökség hatásköre lesz.
Michal Palkovič egészségügyi miniszter korábban azt nyilatkozta, a szlovákiai gyógyszerpolitika megfelelő módon van beállítva, de az ehhez hasonló „anomáliák” zavart okoznak a működésében. A tárcavezető szerint az illegális gyógyszerexport az egyik legfőbb oka annak, hogy a hazai gyógyszerpiacon bizonyos készítményekből hiány alakult ki. Mint mondta, a probléma megoldása érdekében nagy hangsúlyt kellene fektetni az egyetemi kórházakban zajló egyéni gyógyszergyártásra, a helyi gyógyszeripar támogatására, valamint a hiányzó készítmények behozatalára.
Segíthet a büntetés?
A szakértők szerint a gyógyszerek illegális kivitelében érintett patikák pénzbírsággal való büntetése nem oldja meg a problémát.
Bár az ŠÚKL gyógyszertáranként 50 000 eurós bírságot javasolt, a szakértők szerint ez nem bír elég visszatartó erővel mivel az érintett cégek anyagilag erősek, és előre kalkulálnak a bírságokkal.
Ondrej Sukeľ, a gyógyszerész kamara elnöke szerint inkább a működési engedélyeket kellene megvonni tőlük.
Peter Potúček, a ŠÚKL korábbi vezetője viszont úgy véli, ez sem jelentene megoldást, mert a patikák gyakran egyszerűen új céget alapítanak, és ugyanazzal a személyzettel folytatják a tevékenységüket.
Nem lesz felső határ a kivételes gyógyszereknél
A minisztérium továbbá eltörli a pénzvisszatérítés felső határát az egészségbiztosítók számára az úgynevezett kivételes gyógyszerek esetében. Ezek olyan készítmények, melyeket a ritka és súlyos betegségek kezelésére alkalmaznak, és általában rendkívül drágák. A betegek akkor lesznek jogosultak ezekre a gyógyszerekre, ha bebizonyítják, hogy ez az egyetlen lehetőségük a gyógyulásra, és az összes többi készítmény kudarcot vallott. Az előző kormány 2022-ben meghatározott egy felső határt, amelyet a biztosítóknak a megtérítés során be kellett tartaniuk, ezt most eltörölnék.
„Az egyetlen gátló tényező már csak a közpénzek állapota lesz”
– jelentette ki az egészségügyi miniszter.
Emellett világos kritériumokat is javasolnak a kivételes gyógyszerek finanszírozására, amelyeknek köszönhetően a páciensek pontosan tudhatják, mire lesznek jogosultak, a biztosítók pedig már nem a saját feltételeik szerint értékelhetnék az egyéni helyzeteket. A tárca bevonná az Egészségügyi Felügyeleti Hivatalt (ÚDZS) is, amely ellenőrizné, hogy a biztosítók betartják-e a kritériumokat.
Kapcsolódó cikkünk
Nemzetközi felháborodást váltottak ki Donald Trump amerikai elnök hétfői kijelentései: összefüggésbe hozta a paracetamolt az autizmussal.
Trump azzal harangozta be a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóját, hogy megtalálták azt a gyógyszert, amelyik felelős lehet az autizmus kialakulásáért. Mint kiderült, az elnök a paracetamol tartalmú gyógyszerekre célzott (Amerikában ilyen a Tylenol nevű készítmény, amelyet Trump is emlegetett).
Kísérleti gyógyszert javasolt
Elmondása szerint az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) jelezni fogja az orvosoknak, hogy a paracetamol tartalmú készítmények használata a terhesség idején jelentősen megnöveli az autizmus kialakulásának kockázatát.
„Ezért a Tylenol szedése nem jó. Minden várandós nőnek konzultálnia kell az orvosával arról, hogy terhesség alatt korlátozza ennek a gyógyszernek a használatát”
– jelentette ki Trump, majd megjegyezte, a terhesség alatt jelentkező lázat a nőknek egyszerűen csak ki kell bírniuk.
Továbbá arról is beszélt, hogy a leucovorin nevű szer ígéretes eredményeket mutat az autizmus kezelése terén. Az említett készítménnyel kapcsolatban a szakértők hangsúlyozzák, hogy a kisebb gyermekcsoportokon végzett vizsgálatok valóban jól alakultak a beszédfejlődés terén, de a végső következtetés megállapításához nagyobb kutatásokra lesz szükség.
A szakértők kiakadtak
Trump kijelentései nemzetközi felháborodást váltottak ki a gyógyszerészek és az egészségügyi szakértők körében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szóvivője, Tarik Jašarevič például azt mondta, a paracetamol és az autizmus összefüggését mutató kutatások megismételhetősége kérdéseket vet fel, ezért óvatosságra intett az elhamarkodott következtetésekkel kapcsolatban.
„A bizonyítékok továbbra is ellentmondásosak”
– szögezte le a szóvivő.
Egyúttal megjegyezte, népszerű összeesküvés-elméletnek számít az oltások és az autizmus közötti kapcsolat hangoztatása is, bár erről már egyértelműen bebizonyosodott, hogy hamis információkról van szó. „A vakcinák nem okoznak autizmust. Ezt a tudomány is megerősítette. Ezeket a dolgokat valóban nem szabadna megkérdőjelezni” – fogalmazott.
Az Autizmus Tudományos Alapítvány pedig azt írta: „Nem mutattak be új adatokat vagy tudományos kutatásokat ezen a sajtótájékoztatón. Ehelyett Trump elnök arról beszélt, hogy ő mit gondol és mit érez, tudományos bizonyítékok felmutatása nélkül.”
Hazai reakció
Az amerikai elnök kijelentései a szlovákiai szakértőket is felháborították. Zdenka Morvai, a MojaLekáreň.sk gyógyszerésze portálunknak eljuttatott kommentárjában azt írta, az egészségügy nemcsak a betegek kezeléséről szól, hanem a bizalomról, a kommunikációról és a felelősségről is.
„Amikor közismert emberek nem megalapozott vagy hamis információkat terjesztenek, aláássák az egészségügyi hatóságokkal szembeni bizalmat”
– írta a szakértő, hozzátéve, az ilyen megszólalások irracionális döntésekhez és káoszhoz vezetnek, melyben a betegek gyakran a saját érdekeik ellen cselekszenek, önhibájukon kívül.
„Ha egy kismama elhiszi, hogy a paracetamol veszélyezteti a magzat fejlődését, akkor olyan esetekben is elkezdi kerülni, amikor annak használata orvosilag indokolt lenne. A félelem ezután megnyitja az utat a valódi kockázatnak – a kezeletlen láznak. A terhesség alatti magas hőmérséklet nem triviális dolog: negatívan befolyásolhatja a magzat agyának és idegrendszerének fejlődését”
– szögezte le Morvai.
Hangsúlyozta, a paracetamol alapú készítmények ellenőrzött biztonsági profillal rendelkeznek, vény nélkül kaphatóak, és gyorsan hatnak. Ráadásul ez az egyetlen olyan láz elleni készítmény, amelyet a várandós nők minden trimeszterben szedhetnek. Éppen ezért úgy véli, Trump kijelentései nem tették hatékonyabbá a gyermekek védelmét, hiszen nem hozott új bizonyítékokat, nem tett fel releváns kérdéseket.
„Csak olajat öntött a bizalmatlanság tüzére, amely évek óta parázslik a társadalomban. Éppen ezért szükséges újra hangosan kimondani: a paracetamol biztonságos, ha helyesen használják”
– zárta a gyógyszerész.
Az autizmus kutatása Robert F. Kennedy amerikai egészségügyi miniszter egyik legfontosabb témája. A tárcavezető Trump kezdeményezésére minisztériumi szintű vizsgálatot indított az autizmus kiváltó okainak feltérképezésére.Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) korábbi munkatársai – akiket szintén bevontak az autizmus elleni terv kidolgozásába, majd rövidesen felmondtak – arra panaszkodtak, hogy néhány héttel ezelőtt még semmilyen bizonyíték nem létezett a paracetamol és az autizmus összefüggéseire.Dan Jernigan, a CDC korábbi kutatója kritizálta Kennedy munkáját. „Mindannyiunkat bevontak az autizmuskutatásokba, és arra kértek, hogy dolgozzunk ki egy autizmustervet. Mi segítettünk ennek egy részét kidolgozni. De az idő előrehaladtával azt láttuk, hogy Kennedy egyre inkább felülről irányított megközelítést alkalmazott, lényegében »az én módszeremmel, vagy sehogy« hozzáállással dolgozott, miközben ismét teljesen figyelmen kívül hagyta a tudományos folyamatokat” – mondta a Guardiannek. (telex, ta3) A cseh modell
Az INESS szerint a Csehországban működő rendszert bizonyos feltételek mellett érdemes lenne bevezetni Szlovákiában is. A cseheknél a vény nélküli készítmények eladásának liberalizációja részben már 1998-ban elkezdődött, de a gyakorlatban csak 2012 óta működik teljesen. A benzinkutakon kívül például boltokban és fürdőkben is vásárolhatók recept nélküli gyógyszerek, de csakis szigorú előírások mellett. A helyi gyógyszerellenőrzési hivatal 16 gyógyszercsoportból összesen 86 készítmény árusítását engedélyezi.
Ezek közé tartoznak például a fájdalomcsillapítók, a gyulladáscsökkentők, az antihisztaminok, a hányinger elleni készítmények, az emésztést elősegíti gyógyszerek, a különféle fertőtlenítőszerek vagy a nikotinpótló készítmények.
Ahhoz, hogy valaki megkezdhesse a gyógyszerek forgalmazását, szigorú tárolási és logisztikai feltételeknek kell megfelelnie, illetve egy tanúsított képzésen is részt kell venni.
Kérdéses, hogy mikor
A vény nélküli készítmények gyógyszertáron kívüli értékesítése nem egy új ötlet, a kereskedők már 2023-ban is jelezték a minisztériumnak az erre irányuló szándékukat. A folyamat megkezdéséhez azonban jogszabály-módosításra lenne szükség. Bár a Šaško által vezetett minisztérium látszólag nyitott a téma iránt, arról egyelőre nem közöltek információkat, hogy a kezdeményezés pontosan mikorra valósulhat meg.
Környezettudatos magatartás
A gyógyszerfogyasztás visszaszorítása az egészségügyi és az anyagi szempontok mellett környezetvédelmi kérdés is. Az AOPP kiemelte, a nem felhasznált gyógyszerektől a betegeknek úgy kellene megszabadulniuk, hogy visszaviszik őket a gyógyszertárba. A szemétbe dobott gyógyszerekben található hatóanyagok a nem megfelelő feldolgozás esetén akár a talajba is leszivároghatnak, ez pedig súlyos károkat okozhat az élővilágban.
Lévyová rámutatott, a lakosság 2025-ben 242 tonna nem felhasznált gyógyszert adott le a gyógyszertárakban, ami önmagában is hatalmas mennyiség. Arra vonatkozó adatok pedig nem állnak rendelkezésre, hogy mennyi készítmény végezte a kommunális hulladékban vagy a csatornarendszerben.
„Évente több tízmillió euró értékű gyógyszer végzi hulladékként. Ez is azt mutatja, hogy szükség van a betegek oktatására”
– zárta az AOPP elnöke.
Kapcsolódó cikkünk
2025-ben több mint 242 tonna gyógyszert vittek vissza az emberek a gyógyszertárakba. A tavaszi gyűjtés során több mint 99 tonna, az őszi gyűjtés során pedig több mint 143 tonna gyógyszert adtak le. A feldolgozás több mint 830 ezer euróba került – tájékoztatott Lucia Balážiková, az Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) munkatársa.
A ŠÚKL hangsúlyozza, hogy a gyógyszer nem közönséges hulladék, nem szabad kidobni a szemétbe vagy a vécébe, mert fennáll a veszély, hogy a gyógyszerek hatóanyagai bejutnak a talajba, vagy szennyezik a talajvizet. Veszélyes hulladék például a hormontartalmú gyógyszer, a neurológiai készítmények, vagy az antibiotikumok, amelyek, ha nem nem megfelelő módon semmisítik meg őket, növelik az antibiotikum-rezisztencia kockázatát. „A fel nem használt gyógyszereket vissza kell vinni a patikába” – hangsúlyozta Roman Dorčík, a ŠÚKL igazgatója.
A megmaradt gyógyszert ki kell venni a papírdobozból, úgy kell visszavinni a patikába. Az étrend-kiegészítőket, a kozmetikumokat vagy az orvostechnikai eszközöket ki lehet dobni a szemétbe.
A gyógyszeripari hulladékot speciális hulladékégetőben likvidálják, hogy a hatóanyagok ne kerüljenek a levegőbe vagy az ökoszisztémába. A megsemmisítést az állam finanszírozza. Egy tonna gyógyszer likvidálása sokszorosan többe kerül, mint a normál hulladék kezelése.
A ŠÚKL emlékeztetett, a legjobb megoldás az, ha csak a valóban szükséges gyógszereket vesszük meg. „Mielőtt újabb adagot kérnénk, gondoljuk át, hogy valóban szükségünk van-e arra a gyógyszerre” – mondta Dorčík.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
