Gyakran nem a gyerekek képességeivel van baj, az alapokat kell megerősíteni – mondja Kása Ildikó gyógypedagógus Koleszár Linda2026. 09. 11., p – 15:55
A PISA-felmérések szerint minden harmadik szlovákiai 15 éves diáknak komoly nehézségei vannak a szövegértéssel. Kása Ildikó gyógypedagógus, a Meliorat.io alapítója és a KasaMethod kifejlesztője szerint a problémák már jóval korábban, akár óvodás- és kisiskolás korban megmutatkoznak. A szakemberrel arról beszélgettünk, mi állhat a gyenge eredmények hátterében, hogyan hat a digitális világ a gyerekek olvasási szokásaira, és mit tehetnek a pedagógusok, illetve a szülők.
A PISA-eredmények alapján minden harmadik szlovákiai diáknak problémái vannak a szövegértéssel. Gyógypedagógusként mennyire tartja aggasztónak ezeket az adatokat?
Mindenképpen aggasztóak. Gyógypedagógusként már a PISA-eredmények előtt is érzékeltük, hogy komoly problémák vannak. Ráadásul ezek nemcsak a felső tagozatosoknál jelennek meg, hanem az alsó tagozaton, az óvodásoknál, sőt már korai életkorban is.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy nem feltétlenül rossz képességű gyerekekről beszélünk. Sok esetben kifejezetten jó képességű fiatalokról van szó. Éppen ezért kell komolyan vennünk az eredményeket, és megvizsgálnunk, hol lehet beavatkozni.
Mit jelent a gyakorlatban, ha egy 15 éves diák nem éri el a megfelelő szövegértési szintet?
Nem feltétlenül azt, hogy nem tud olvasni. Előfordulhat, hogy az olvasás nem vált annyira automatizált készséggé, hogy közben elegendő figyelmi kapacitása maradjon egy hosszabb szöveg feldolgozására és értelmezésére.
Ez megnehezítheti a tankönyvi szövegek vagy az összetettebb feladatutasítások megértését, illetve a lényeg kiemelését. Később pedig a továbbtanulásban, a munkahelyen és a hétköznapi életben is problémát jelenthet, például egy hivatalos levél, szerződés, használati útmutató vagy internetes hír értelmezésekor.
Mi állhat a gyenge eredmények hátterében? Mekkora szerepet játszanak az olvasási szokások és a digitális eszközök?
Ez soktényezős kérdés. A gyerekek lényegesen kevesebb hosszabb, összefüggő szöveget olvasnak, miközben rengeteg gyorsan feldolgozható információval találkoznak: rövid videókkal, közösségi médiával, játékokkal. Emiatt sokrétű tudással rendelkezhetnek, ez azonban gyakran nem elég mély.
Közben a felnőttek szokásai is megváltoztak. Kevesebb könyvet és nyomtatott sajtót olvasunk, az üzeneteink egyre rövidebbek. Ennek természetesen a gyerekekre is van hatása.
Már kisgyermekkorban nagyon fontos lenne a szóbeli kommunikáció, a mese és a közös könyvolvasás. A digitalizációt nem lehet és nem is kell kiiktatni, inkább olyan egyensúlyt kell teremteni, amely mellett a mélyebb szövegértés is fejlődni tud.
Hogyan lehet megkülönböztetni a specifikus tanulási zavart attól, amikor egyszerűen nem alakultak ki megfelelően az olvasási készségek?
Ehhez komplex vizsgálatra van szükség. Meg kell nézni többek között a fonológiai tudatosságot, a hang–betű megfeleltetést, a betűfelismerést, az olvasás pontosságát és tempóját, a munkamemóriát és a szövegértést.
A lényeg annak megállapítása, hogy az olvasási folyamat melyik szintjén van az elakadás. Ha valaki még a betűk felismerésében bizonytalan, nem várhatjuk el tőle egy összetett szöveg megfelelő értelmezését. Ezért fontos a fokozatosság: betű, szótag, szó, mondat, rövid szöveg, majd az összetettebb szövegek.
Egy jó képességű gyermek ráadásul sokáig képes kompenzálni a kisebb bizonytalanságokat. A felső tagozaton azonban már akkora szövegmennyiséggel találkozik, hogy ezek egyre inkább megmutatkozhatnak.
Mit tehet egy pedagógus, ha azt tapasztalja, hogy a diák nem érti megfelelően a tankönyvi szöveget vagy a feladatok utasításait?
Nem szabad megvárni, amíg a probléma az érdemjegyekben is megmutatkozik. Segíthet, ha a pedagógus előkészíti a szöveget, elmagyarázza a kulcsszavakat, kisebb egységekre bontja a hosszabb részeket, kérdéseket tesz fel, illetve vizuális segítséget alkalmaz.
A feladatutasításokat is érdemes tudatosan gyakoroltatni. Sokszor nem maga a tananyag túl nehéz, hanem a gyermek nem érti pontosan, mit várnak tőle. Fontos az is, hogy nem minden diáknak ugyanannyi gyakorlásra van szüksége.
És mit tehetnek a szülők? Valóban segít a rendszeres olvasás?
Nagyon sokat számít, de az sem mindegy, hogyan olvasunk. Már kisgyermekkorban fontos a közös meseolvasás és az, hogy beszélgessünk a történetről.
A szülői minta is meghatározó. Nehéz azt mondani egy gyereknek, hogy olvasson többet, ha közben azt látja, hogy a szülő folyamatosan a telefonját nézi.
Nem kell mindenkivel ugyanazt a könyvet megszerettetni. Lehet képregény, ismeretterjesztő könyv vagy akár a gyermek kedvenc témájához, például a sporthoz kapcsolódó szöveg is. A cél, hogy megtapasztalja: az olvasás nemcsak iskolai feladat, hanem élmény és információforrás is lehet.
A magyar tannyelvű iskolák diákjainak helyzete sajátos. Milyen kihívást jelent a magyar és a szlovák nyelv párhuzamos elsajátítása?
A kétnyelvű környezet nehézséget jelenthet, ugyanakkor megfelelő támogatással komoly előnnyé is válhat. A magyar iskolákban a gyermek először magyarul tanul meg olvasni és írni, majd ehhez társul a szlovák, később pedig egy további idegen nyelv, jellemzően az angol.
A magyar és a szlovák között jelentős különbségek vannak, miközben több nyelven kell szókincset építeni, olvasni, írni és szöveget értelmezni. Ez nagy kihívás, ugyanakkor a kilencedik évfolyam végére ezek a diákok akár három nyelven is képesek lehetnek minderre.
A nyelvek közötti különbségek hozzájárulhatnak a betűtévesztésekhez is?
Igen. A vizsgálatok során azt tapasztaltuk, hogy bizonyos betűk közötti apró vizuális különbségek felismerése problémát okozhat. Ha ezek nem rögzülnek megfelelően, később az olvasást és a szövegértést is nehezíthetik.
Ezekből a tapasztalatokból indult ki a KasaMethod fejlesztése is. A színkódolásos módszer célja, hogy megfelelő gyakorlással segítse a betűk közötti különbségek felismerését és rögzítését, majd a betűszinttől fokozatosan haladjon a szótagok, szavak és magasabb szintek felé.
Ha egyetlen dolgot változtathatna meg a szlovákiai oktatásban a szövegértés javítása érdekében, mi lenne az?
Több időt adnék az alapvető olvasási és írási készségek megerősítésére. Ebben látok lehetőséget a jelenlegi tantervi reformban is: a ciklusokra épülő oktatás több időt biztosíthat arra, hogy az alapozás valóban stabil legyen.
Az alsóbb évfolyamokon elegendő időt kell hagyni a betűk, szótagok, szavak, mondatok és rövid szövegek sokoldalú gyakorlására. Ha az alapok stabilak, később sokkal biztonságosabban lehet rájuk építeni.
Kapcsolódó cikkünk
Szlovákia továbbra is jelentősen elmarad az OECD-országok átlagától szövegértésben, miközben matematikából az átlag fölött teljesített a PISA 2025-ös felmérésében. A természettudományos eredmények javultak, az olvasási készségek terén azonban nem történt érdemi előrelépés.
A PISA az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérése, amely azt vizsgálja, hogy a 15 éves diákok mennyire tudják a megszerzett ismereteiket a gyakorlatban alkalmazni. A felmérés három fő területre összpontosít: a szövegértésre, a matematikai és a természettudományos műveltségre.
A vizsgálatot 2000 óta hároméves ciklusokban végzik. Szlovákia először 2003-ban vett részt benne. A PISA 2025 felmérésben 91 ország és gazdaság mintegy 760 ezer diákja vett részt, akik körülbelül 33 millió tizenöt évest képviselnek. Szlovákiában 300 iskolából összesen 6684 tanulót teszteltek 2025 áprilisában.
A nemzetközi összehasonlító felmérés eredményeit kedden Pozsonyban mutatták be. Az eseményen első alkalommal ismertették regionális szinten Közép- és Kelet-Európa, valamint Közép-Ázsia eredményeit is. A rendezvényen az összes, tesztelésben részt vevő ország oktatási képviselői jelen voltak.
František Ružička, az OECD főtitkárhelyettese a szlovákiai eredmények kapcsán elmondta, hogy azok nem adnak okot szégyenkezésre.
„Szlovákia matematikából az OECD átlaga felett van, természettudományos műveltségből pedig az egyik legnagyobb előrelépést érte el. Négy év alatt nem lehet mindent megváltoztatni, de jelentős előrelépést el lehet érni” – fogalmazott.
Szövegértés: minden harmadik diák az alapszint alatt
A szlovákiai diákok szövegértésből 448 pontot értek el, ami mindössze egy ponttal jobb a 2022-es eredménynél. Az ország továbbra is 13 ponttal marad el az OECD átlagától, így ezen a területen nem történt érdemi javulás.
Különösen aggasztó, hogy a tanulók 34,4 százaléka nem éri el az alapvető szövegértési szintet. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik diák nem tudja értelmezi, amit olvas.
A kiemelkedően teljesítő tanulók aránya is alacsony: Szlovákiában 3,1 százalék, míg az OECD-országok átlaga 5,5 százalék. A három vizsgált alapvető terület közül az ország lemaradása az olvasásértésben a legnagyobb.
Matematikából az átlag fölött
Matematikai műveltségből a szlovákiai diákok 469 pontot szereztek, míg az OECD átlaga 463 pont volt. Szlovákia ezzel az átlag fölött teljesített.
Az eredmény értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy a 2022-es 464 pontról 469 pontra történő emelkedés statisztikailag nem jelentős mértékű. Az OECD átlaga ugyanakkor a korábbi 472 pontról 463 pontra csökkent, így Szlovákia átlag fölé kerülésében a nemzetközi átlag visszaesése is szerepet játszott.
Javulás a természettudományokban
A természettudományos műveltség terén Szlovákia 475 pontot ért el, ami 13 pontos növekedést jelent a 2022-es felméréshez képest. A három alapvető vizsgált terület közül ez az egyetlen, ahol számottevőbb javulás mutatkozott.
Az előrelépés ellenére Szlovákia ezen a területen is az OECD-országok átlaga alatt maradt. A felmérés összességében azt mutatja, hogy bár egyes területeken javultak az eredmények, a szövegértési készségek fejlesztése továbbra is az oktatási rendszer egyik legfontosabb kihívása.
A családi háttér továbbra is sokat számít
A felmérés arra is rámutatott, hogy a tanulók szociális háttere továbbra is jelentős hatással van a teljesítményre. Gyengébben teljesítenek azok a diákok is, akik gyakran hiányoznak az iskolából vagy korábban évet ismételtek.
Az oktatási minisztérium szerint ezekre a problémákra az új tanterv, a kötelező óvodai nevelés fokozatos kiterjesztése és az iskolahálózat átalakítása adhat választ.
Tomáš Drucker oktatási miniszter szerint a mostani eredmények azt mutatják, hogy a romló nemzetközi trend nem szükségszerű.
„Matematikai műveltségből az OECD átlaga fölé kerültünk, más területeken pedig sikerült megállítanunk azt a visszaesést, amely sok országban tovább folytatódik” – mondta.
Kapcsolódó cikkünk
Az, hogy a 15 éves diákok 2025-ös PISA-teszteredményeit kedden Pozsonyban hirdetik ki, Szlovákia számára presztízsértékű és hatalmas elismerést jelent. Ezt Tomáš Drucker (Hlas) oktatásügyi miniszter mondta a TASR-nek adott interjújában. Hozzátette: most először kerül sor olyan regionális PISA-eredménybemutatóra, amely Közép- és Kelet-Európa, valamint Közép-Ázsia országait érinti. Ez a régiónk jelentőségének, valamint a szlovák oktatási rendszerben zajló reformfolyamatoknak a nemzetközi elismerését mutatja.
A miniszter nem tudja, hogy a szlovákiai diákoknak milyenek lesznek az eredményeik. „Nem várhatjuk, hogy az elmúlt három-négy év intézkedéseinek hatása azonnal megmutatkozik a tesztek eredményein. Sok mindent megtettünk, célzottan segítettük az iskolákat és a felső tagozaton lévő tanulókat. Természetes, hogy a szülők és a nyilvánosság éberen figyeli a szlovákiai tanulók eredményeit, és várja a javulást” – mondta a miniszter.
Rámutatott: a beállított változások hatása csak évek múlva mutatkozik meg. „Még ha a PISA-eredmények nem is lesznek Szlovákia számára lehengerlőek, meggyőződésem, hogy sokat tettünk az írással és olvasással összefüggő készségek szintjének csökkenése ellen” – közölte.
Szeptember 8-án Pozsonyban kerül sor a 2025-ös PISA-tanulmány eredményeinek nemzetközi bemutatójára, amely Közép-, Kelet- és Észak-Európa, valamint Közép-Ázsia 31 országát érinti. A rendezvény az előző évi, Pozsonyban megrendezett OECD Világfórumra épül, amelynek témája a mesterséges intelligencia szerepe volt az oktatásban, és amelyen az OECD, az UNESCO, az Európai Bizottság, több technológiai vállalat képviselője, valamint több ország minisztere is részt vett.
Szlovákia 2003-ban vett részt először PISA-felmérésben. 2025-ben így már a nyolcadik mérési ciklust teljesítette, amelyet háromévente bonyolítanak le. Szlovákiában tavaly 300 iskola és több mint 6000 15 éves diák vett részt a felmérésben. A tesztelés a természettudományos ismeretekre összpontosított, de az olvasási és matematikai készségeket is értékelték. A szlovákiai diákokat egy új területen is tesztelték, amely a digitális világban való tanulásra fókuszált.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
