Ünnepélyesen megnyitották szeptember 11-én a komáromi Selye János Egyetem 2026/2027-es akadémiai évét. Tóth János rektor az elmúlt év eredményeinek összegzése mellett az intézmény előtt álló feladatokról és képzési lehetőségekről beszélt, az elsőéveseket pedig arra biztatta, váljanak az egyetemi közösség aktív tagjaivá, és munkálkodjanak a szlovákiai magyarság ügyében. Keszegh Béla, Komárom polgármestere a gyorsan változó világban szükséges tudásról, emberi kapcsolatokról és az önálló gondolkodás fontosságáról szólt.
Az ünnepségen az egyetem vezetői, oktatói és hallgatói mellett hazai és külföldi felsőoktatási intézmények, valamint a diplomáciai, közéleti, tudományos és kulturális élet képviselői is jelen voltak. Magyarország pozsonyi nagykövetségét Szebelédi Kata ügyvivő képviselte, és érkeztek vendégek a Duna túlpartjáról, Dél-Komáromból is.
Megújuló képzések, több mint másfél ezer hallgató
Tóth János rektor köszöntőjében áttekintette az elmúlt akadémiai év legfontosabb eseményeit. Szólt az egyetem tudományos konferenciáiról, kutatási tevékenységéről, az Egyetemi Napokról, a nemzetközi kapcsolatokról, valamint az új és megújuló képzésekről.
Mint elmondta,
az intézmény 2025-ben 11 új tanulmányi program bejegyzését kérelmezte, 94 tanulmányi programot harmonizált, négyet átértékelt és tízet módosított.
Az új képzések között több gyakorlatorientált program is megjelent, amelyek a munkaerőpiac igényeihez igazodva nagyobb hangsúlyt helyeznek a gyakorlati tapasztalatokra és a szakmai partnerekkel való együttműködésre.
Tóth János rektor (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A most kezdődő akadémiai évben eddig 1527 hallgató iratkozott be az egyetemre, közülük 1242-en nappali, 285-en levelező képzésben tanulnak. A Gazdaságtudományi és Informatikai Karnak 744, a Tanárképző Karnak 732, a Református Teológiai Karnak 48 hallgatója van.
Az egyetem 22 éves fennállása alatt összesen 11 436 diplomát adott át.
A rektor szólt az intézmény szeptember elején bemutatott új logójáról és arculatáról is, amely megfogalmazása szerint a hagyományt és a modern szemléletet kapcsolja össze. Bemutatta az egyetem új kabalafiguráját, Selyó Leót, a piros pólót viselő oroszlánt is.
„Munkálkodjanak a szlovákiai magyarság ügyében”
Tóth János külön szólt az elsőévesekhez, akik számára – mint fogalmazott – új élményekkel, barátságokkal, de új kihívásokkal és akadályokkal is járó időszak kezdődik. Arra kérte őket, váljanak valódi egyetemi polgárokká és az intézmény szellemi életének aktív részeseivé.
„Munkálkodjanak a szlovákiai magyarság, egyetemünk és a tudományosság ügyében. Legyenek részesei az egyetemi tradíciók formálásának és megőrzésének”
– fogalmazott a rektor. Tamási Áron jól ismert gondolatát – „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – idézve azt kívánta az új hallgatóknak, hogy a Selye János Egyetem váljon második otthonukká.
Keszegh Béla: kérdezni a jövőben is tudni kell
Keszegh Béla, Komárom polgármestere elsősorban az új hallgatókhoz szólt. Felhívta a figyelmet arra, milyen nehéz ma megjósolni, milyen tudásra és szakmákra lesz szükség öt vagy tíz év múlva. Éppen ezért szerinte az oktatás feladata sem merülhet ki egy meghatározott ismeretanyag átadásában:
a fiatalokat arra kell felkészíteni, hogy képesek legyenek alkalmazkodni, eligazodni az új helyzetekben és megtalálni a lényeges információkat.
A polgármester külön kitért az emberi kapcsolatok, az egyediség és az önálló gondolkodás jelentőségére. A mesterséges intelligencia korában szerinte még fontosabbá válik, hogy a hallgatók merjenek másként gondolkodni, megfogalmazni saját meglátásaikat, és mindenekelőtt tudjanak kérdezni.
Keszegh Béla polgármester (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Mint mondta, ezt már a mesterséges intelligencia használata során is megtapasztalhatják: ha nem teszik fel a kérdést, nem kapnak választ, de ha rosszul fogalmazzák meg, akkor sem feltétlenül jutnak megfelelő eredményre. „Kérdezni a jövőben is tudni kell” – hangsúlyozta.
Komárom polgármestere azt kívánta az elsősöknek, hogy az egyetemen ne csupán tudást, hanem bölcsességet és tapasztalatot is gyűjtsenek, Komáromban pedig érezzék annyira jól magukat, hogy néhány év múlva egy kicsit komárominak is érezzék magukat.
Rektori díjakat is átadtak
Az ünnepi alkalom részeként rektori díjakat is átadtak. Kardos Attila, Gyurián Norbert, Szenczi Iveta, Kopp Erika és Zsigmond Tibor személyesen Tóth János rektortól vehették át az elismerést.
Rektori elismerésben részesült az egyetem nevét viselő VK Spartak UJS Komárno röplabdaklub is. A csapat májusban immár negyedik alkalommal szerezte meg a szlovák bajnoki címet, amit a rektor köszöntőjében is külön kiemelt.
Az ünnepi esemény zenei műsorában a Komáromi Művészeti Alapiskola tanárai működtek közre.
Szalai Erika/Felvidék.ma
Ami idén elmaradt
Az idei tanévnyitó ugyanakkor két fontos ponton is eltért az egyetem korábbi ünnepi gyakorlatától.
Míg a tavalyi és az azt megelőző tanévnyitókon a szlovák állami himnuszt követően a magyar Himnusz is elhangzott, idén csak a szlovák himnuszt játszották le. Elmaradt az elsőéves hallgatók ünnepélyes fogadalomtétele is,
amelyet az egyetem még tavalyi beszámolójában is hagyományként említett.
Mindez különösen annak fényében elgondolkodtató, hogy Tóth János rektor maga kérte az elsősöket az egyetemi tradíciók megőrzésére és arra, hogy munkálkodjanak a szlovákiai magyarság ügyében.
Fontos leszögezni, hogy a magyar Himnusz eléneklésének vagy lejátszásának nincs jogi akadálya: a hatályos szlovák szabályozás kifejezetten biztosítja ennek jogát. A Szlovák Köztársaság állami jelképeiről és azok használatáról szóló 63/1993. sz. törvény 13. § (2) bekezdése kimondja, hogy a természetes és jogi személyeknek jogukban áll más állam himnuszát játszani vagy énekelni. Ehhez nincs szükség az adott állam hivatalos küldöttségének jelenlétére.
A Selye János Egyetem esetében azonban a kérdés jóval túlmutat azon, hogy a magyar Himnusz jogi értelemben egy másik állam állami himnusza.
A felvidéki magyar közösség számára a Himnusz egy nemzeti ima, az összetartozás és a magyar identitás egyik legerősebb jelképe.
A Selye János Egyetem nem akármilyen felsőoktatási intézmény: Szlovákia egyetlen önálló, magyar nyelven oktató egyeteme, amelynek 2004-es létrejötte a felvidéki magyarság egyik legjelentősebb rendszerváltás utáni politikai és intézményépítési eredménye volt.
Szalai Erika/Felvidék.ma
Egy ilyen intézmény tanévnyitóján ezért a magyar Himnusz nem elsősorban a Magyarországról érkező vendégeknek szól.
Magunknak szól: az egyetemi közösségnek és különösen azoknak az elsőéveseknek, akik ezen a napon kezdik meg egyetemi éveiket.
Éppen ezért sajnálatos, hogy idén elmaradt a magyar Himnusz. Ahogyan az is, hogy az elsősök nem tették le azt a fogadalmat, amely korábban az egyetemi közösséghez való szimbolikus csatlakozásuk része volt. A fogadalomtétel ráadásul az ünnepi tanévnyitó egyik legerősebb, dramaturgiailag is meghatározó pillanata: az egyetemre éppen csak belépő fiatalok az intézmény vezetői, oktatói, valamint a tudományos, kulturális és közélet jeles képviselői előtt tesznek fogadalmat, és válnak jelképesen az egyetemi közösség tagjaivá.
Tóth János rektor arra kérte az elsősöket, legyenek részesei az egyetemi tradíciók formálásának és megőrzésének. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy ezeket a tradíciókat az egyetem átadja nekik.
Szalai Erika/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
