A ferences jubileum újabb fontos állomásához érkezett: a 800-as programsorozat ezúttal Szent Ferenc tranzitusára, vagyis földi életének a Mennyei Atyához való átlépésére irányítja a figyelmet. Ez alkalmat ad arra, hogy a ferences lelkiség kulturális, művészeti és társadalmi hatása is megmutatkozzon. A jubileum üzenetéről és programjairól Kardos Csongor OFM atyával Ádám Rebeka Nóra beszélgetett.
– A jubileumi évek során számos módon találkozhattunk Szent Ferenc életével és lelkiségével. Mit szeretnétek megmutatni életének utolsó szakaszából, az Atyához való átmenetéből?
– Egyrészt Szent Ferenc haláláról, tranzitusáról szeretnénk megemlékezni. Ez már a rend életében, közvetlenül Szent Ferenc halálakor is fordulópontot jelentett, hiszen a testvéri közösség elveszítette alapítóját. Másrészt szeretnénk bemutatni magát a ferencességet és a ferences lelkiséget, amely Szent Ferenc személyéhez kötődik, belőle nőtt ki. Arra szeretnénk ráirányítani a figyelmet, milyen gazdagságot jelent mindez: nemcsak az egyházi és vallásos életbe épült be, hanem számos szálon kapcsolódik a kultúrához és a társadalmi élethez is.
– Ezúttal egy, az emberektől talán távolabb álló, sok szempontból tabuvá tett téma kerül a középpontba: a halál, azon belül is a boldog vagy jó halál kérdése. Hogyan lehet ezzel megszólítani az embereket?
– Valóban van ebben egyfajta kettősség. A halál félelmetes téma lehet, és a mai világ gondolkodásában sok szempontból tabuként jelenik meg. Mi azonban elsősorban nem elmúlásként tekintünk rá, különösen nem a szentek vagy Szent Ferenc esetében, hanem megérkezésként: olyan kapuként, amelyen keresztül a mennyei Atya házába érkezünk. Ezért nevezzük Szent Ferenc halálát tranzitusnak, ami átlépést, átmenetet jelent ebből a világból a másikba. Nem valaminek a vége, hanem egy új, örök élet kezdete. Ebben az értelemben „ünnepelhető” is. Nem a halált ünnepeljük, hiszen annak nem volna értelme, hanem az életet: azt az életet, amelyet Istentől kaptunk, és amelyet a keresztségben már elnyertünk.
Ebben az átmenetben egyszerre van jelen a megtisztulás, a hazaérkezés és az Istennel való közösség teljesebb megélése. Egyben irányt is mutat számunkra, hiszen arra emlékeztet, hová tartunk. Sokat tanulhatunk abból, hogyan éli meg ezt az átmenetet egy szent: mit lát benne és milyen érzésekkel néz szembe vele. Szent Ferencről szerencsére sokat tudunk ebből a szempontból is, mert fennmaradtak a haláláról és annak körülményeiről szóló beszámolók. Ezek vallásos és nem vallásos emberek számára egyaránt megfontolandók és tanulságosak lehetnek.
– Milyen formákat és műfajokat választottatok a téma feldolgozására?
– A programsorozat csúcspontja maga az évforduló és a tranzitus szertartása lesz. Ezt minden évben megünnepeljük, a 800 éves jubileum azonban különleges alkalmat kínál arra, hogy nagy, közös ünnepet szervezzünk a ferences család és az egész magyar egyház számára. Október 3-án délután – Szent Ferenc halála estéjének 800. évfordulóján – ünnepi szentmise lesz az esztergomi bazilikában. Ennek végén kerül sor a tranzitus szertartására, amely liturgikus formában idézi fel Szent Ferenc halálát és annak körülményeit. Zsoltáréneklés közben körülálljuk Szent Ferenc ereklyéjét, ahogyan egykor a testvérei is körülvették őt halálakor. A liturgikus szertartás segítségével mi is újra átélhetjük ezt az eseményt.
Emellett az ünnepet megelőző napokban és hetekben különböző programok kapcsolódnak a tranzitushoz. Lesz például olyan előadás, amely Szent Ferenc halálának történéseit idézi fel, és annak lelkiségi vonatkozásait is bemutatja. Különösen érdekes kérdés, hogyan kapcsolódnak Szent Ferenc szavai és gesztusai Jézusnak a tanítványaitól való elbúcsúzásához és az utolsó vacsorához. Erről Szatmári Györgyivel, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanszékvezetőjével közösen tartunk majd előadást. Nagyon izgalmasak ezek a párhuzamok: megmutatják, hogy Szent Ferenc még halálában is Krisztussal akart azonosulni, és hogy ezt milyen módon igyekezett megélni.
(…)
– Koncertek, előadások, kiállítások, könyvbemutató, animációs film és közös ünneplés is szerepel a programban. Milyen koncepció mentén állt össze ez a sokszínű kínálat?
– Kétféle logika határozta meg a programok szervezését. Az egyik célunk az volt, hogy összefogjuk az elmúlt három készületi évet. Mindegyiknek megvolt a maga központi eseménye Szent Ferenc életéből, és mindegyik a ferences lelkiség egy fontos elemét járta körül. Ezek az évek egyfajta előkészületként mutattak a mostani ünnep felé, ezért szerettük volna, ha a részletekből végül kirajzolódik egy teljesebb kép.
A másik szervezőelv a ferences lelkiség gazdagságának bemutatása volt. Ez a lelkiség nagyon sokféleképpen jelen van a kultúrában, a művészetekben, az egyházi életben, tulajdonképpen az élet minden területén. Lesznek programok, amelyek ezt a zenén, az irodalmon vagy a képzőművészeten keresztül mutatják meg, más események pedig közvetlenül a ferences lelkiséghez kapcsolódnak.
(…)
– Kommunikációs szempontból te fogtad össze a jubileumi éveket. Mit tanultatok az elmúlt négy év során arról, hogyan lehet ma érthetően és hitelesen közvetíteni a ferences örökséget?
– Személyes tapasztalatom, hogy ezek a jubileumok engem is sokkal közelebb vittek az ünnepelt eseményekhez: a stigmatizációhoz, a grecciói karácsonyhoz, vagyis a megtestesülés misztériumához, a Naphimnuszhoz és a Regulához. Sok minden elmélyült bennem pusztán azáltal is, hogy többet és alaposabban foglalkoztam ezekkel a témákkal. Az olvasmányélmények, az ünnepek megélése és annak megtapasztalása, hogyan hatottak ezek az események másokra, mind gazdagították a saját ferences identitásomat. Nagyon hálás vagyok ezért, mert személyesen is megújulást és elmélyülést jelentett a hivatásomban.
Általános tapasztalatként pedig azt látom, hogy sikerült sokak felé közvetíteni Szent Ferenc életének eseményeit és a mögöttük-bennük meghúzódó istenkapcsolat tapasztalatát. Ez nemcsak az ő életét határozta meg, hanem a ferences hivatásnak ma is központi eleme. Igyekeztünk ezt közelebb hozni és átélhetővé tenni. Azt tapasztaltam, hogy mindez sokakban indított el további gondolkodást és elmélyülést, illetve új kapcsolódásokat teremtett a ferencességhez. Sokan felismerték, milyen gazdag a ferences örökség lelkiségi szempontból is, és hogy mindez élő valóság.
Ehhez sokan tudnak ma is kapcsolódni, erőt merítve saját életükhöz.
A teljes interjú ITT olvasható.
Szöveg: Ádám Rebeka Nóra
Fotó: Lambert Attila; Jubileumi programfüzet 2026
Forrás: Ferences Média
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
