A konfekcióipar az elmúlt években egyre komolyabb kihívásokkal szembesül: emelkedő költségek, növekvő bérterhek, csökkenő megrendelések és az ázsiai gyártók által támasztott erős árverseny nehezítik az európai készruhagyárak helyzetét. A Zarah Moden sem tudta kivédeni ezeket a folyamatokat. A vállalatnál péntek reggel jelentették be, hogy csoportos létszámleépítésre kerül sor, amely 172 munkavállalót érint.
A döntés nemcsak a vállalat életében jelent jelentős változást, hanem a helyi közösség számára is komoly következményekkel jár. A munkahelyek megszűnése mögött ugyanakkor egy olyan iparági folyamat húzódik meg, amely nem csupán helyi vagy romániai probléma: az európai konfekciógyártók egyre nehezebben tudják felvenni a versenyt az alacsony költségű ázsiai termeléssel és a fast fashion térnyerésével.
A kialakult helyzetről, a 172 munkavállalót érintő leépítés okairól, a konfekcióipar jövőjéről, valamint a Zarah Moden előtt álló lehetőségekről Simon-Császár Antal vezérigazgatót kérdeztük.
– Pénteken reggel jelentették be a Zarah Modennél, hogy csoportos létszámleépítésre kerül sor, amely 172 munkavállalót érint. Mi vezetett ehhez a döntéshez? – A döntés mögött több, egymással összefüggő tényező áll. A konfekcióipar az elmúlt években folyamatos és jelentős költségnövekedéssel szembesült, miközben a megrendelések volumene csökkent. A munkaerőigényes iparágakban különösen nagy terhet jelentett a bérköltségek emelkedése, ugyanakkor ezt a növekedést a piacon nem lehetett teljes mértékben érvényesíteni. Természetesen, mindenki szeretne többet keresni, ez teljesen érthető. Szomorú, hogy az infláció a fizetésnövekedés jelentős részét fölemésztette. A munkások ma nem kétszer annyi kenyeret, élelmiszert vagy szolgáltatást tudnak megvásárolni, mint néhány évvel ezelőtt, annak ellenére, hogy 128 százalékkal nőtt a minimálbér 2018 óta.
A vállalatok oldalán pedig azonnal jelentkezik a béremelkedés teljes költsége. A jelenlegi megrendeléseink egyszerűen nem teszik lehetővé, hogy a korábbi létszámot fenntartsuk. Ezért kellett meghoznunk ezt a rendkívül nehéz döntést.
Persze, a béremelkedéseknek előnyei is származtak a társadalomra nézve, ezt sem szabad elfelejtenünk. És nem minden iparág van ennyire kitéve az emelkedésnek, mint a könnyűipar. Ugyanakkor, a könnyűiparban az ilyen gyors költségnövekedés országszerte több tízezer munkahely megszüntetésével járt. A több tízezer munkahely elvesztése pedig bizonyos régiókat jobban érintett és érint ma is, mint másokat. A munkahelyváltás „terhe” így nem is oszlott meg egyenletesen az ország egyes régióiban. A mi környékünk különösen érzékeny erre a problémára.
– Mennyire volt elkerülhetetlen a 172 munkahely megszüntetése? Próbáltak más megoldásokat találni a leépítés elkerülésére? – Egy ilyen döntés előtt természetesen minden lehetséges alternatívát meg kell vizsgálni. Senki számára nem cél a munkahelyek megszüntetése, különösen egy olyan vállalatnál, ahol sok kolléga hosszú évek, akár évtizedek óta dolgozik. Ugyanakkor egy vállalatnak a gazdasági realitásokhoz kell igazítania működését. A jelenlegi helyzetben a létszám fenntartása olyan költségszintet eredményezne, amely hosszabb távon a vállalat létét veszélyeztetné. A mostani döntés célja éppen az, hogy a Zarah Moden a nehéz piaci környezetben is működőképes és versenyképes maradjon.
– A romániai konfekcióipar egészét érinti ez a probléma, vagy a Zarah Moden helyzete egyedi? – Nem tekintjük egyedi problémának. A konfekcióipar egész Európában, így Romániában is komoly kihívásokkal néz szembe. Az elmúlt években jelentősen megváltozott a piac: emelkedtek a költségek, változtak a megrendelői elvárások, miközben az árakra egyre nagyobb nyomás nehezedik. Ez különösen nehéz helyzetbe hozza azokat a vállalatokat, amelyek jelentős részben kézi munkára épülő termelést folytatnak. A termelékenységet természetesen folyamatosan javítani kell, de ennek is vannak fizikai és technológiai korlátai. Az euró árfolyama, amely a külföldre szállító vállalatok számára részben ellensúlyozhatta volna az óriási költségemelkedést, ugyanebben az időszakban (2018 óta) csak 13 százalékkal emelkedett, számottevően az idén. Kevés olyan vállalat van, amely ekkora költségemelkedést úgy át tud ruházni az ügyfeleire, hogy közben stabil és növekvő mennyiségű megrendelést kapjon. Különösen nem egy olyan piacon, ahol a vevők az árak stabilan tartását vagy csökkentését várják el az ázsiai gyártók nagyon olcsó kínálata miatt. Ez egyszerűen lehetetlen.
– Mennyire érzik a Zarah Modennél a kínai és más ázsiai, úgynevezett fast fashion gyártók árversenyét? Mennyire veszélyeztetik ezek az európai konfekciógyárak jövőjét? – Nagyon erősen érezzük. Az ázsiai gyártók rendkívül alacsony áron kínálják termékeiket, és ez alapvetően változtatja meg a piacot. Az európai konfekciógyáraknak olyan költségszintekkel kell versenyezniük, amelyek mellett egyre nehezebb ugyanazt az árat biztosítani. A probléma az, hogy egy európai vállalat költségei – a bérek, az energia, a szabályozási és egyéb működési költségek – lényegesen magasabbak. Közben a megrendelő sok esetben ugyanazt vagy még alacsonyabb árat várja el. A fast fashion térnyerése ezért nem egyszerűen egy új piaci trend, hanem az európai konfekcióipar üzleti modelljét is komoly kihívás elé állítja.
– Mit tud tenni egy romániai vagy európai konfekciógyár azért, hogy felvegye a versenyt az olcsó ázsiai termékekkel? – Elsősorban nem az árban kell megpróbálnunk mindenáron versenyezni, sokkal inkább a minőségre, a megbízhatóságra, a rugalmasságra, a szakértelemre és azokra a szolgáltatásokra kell építenünk, amelyek valódi hozzáadott értéket jelentenek. Aki Európában gyárt, annak olyan területeken kell versenyelőnyt kialakítania, amelyeket egy távoli, nagy volumenű gyártó nem feltétlenül tud ugyanolyan módon biztosítani.
– A Zarah Moden esetében melyek azok a területek, amelyek ezt a hozzáadott értéket jelentik? – A vállalatunk nem egyszerűen bérgyártóként működik. Jelentős szakmai tudás és sokéves tapasztalat halmozódott fel nálunk. Saját minőségbiztosítási és ellenőrzési folyamataink vannak, az alapanyagokat is ellenőrizzük, és a gyártás, illetve a késztermék esetében is saját rendszereket működtetünk. Emellett saját mosó- és utókezelési részlegünk, valamint logisztikai központunk is van. Ez lehetővé teszi, hogy a gyártási folyamat jelentős részét házon belül tartsuk, és komplexebb szolgáltatást nyújtsunk partnereinknek.
– A 172 érintett munkavállaló számára milyen támogatást tudnak biztosítani? – Tisztában vagyunk azzal, hogy 172 ember számára ez nem egyszerűen egy munkahely elvesztését jelenti, hanem családokat, megélhetést és hosszú éveken keresztül kialakított élethelyzeteket érint. Ezért a törvény és a kollektív munkaszerződés által előírt kötelezettségeken túlmenően is szeretnénk segítséget nyújtani az érintett munkatársaknak.
Egy rendkívüli kompenzációs csomagot biztosítunk számukra. Ennek mértékénél több szempontot is figyelembe veszünk, többek között a vállalatnál eltöltött szolgálati időt, az életkort és a kiskorú gyermekek számát. Tudjuk, hogy nincs olyan kompenzáció, amely teljes mértékben pótolni tudná egy munkahely elvesztését, de ebben a helyzetben minden segítség számít.
– Egy 172 fős leépítés egy kisebb város munkaerőpiacán különösen súlyos következményekkel járhat. Mennyire tartanak attól, hogy az érintettek nem találnak rövid időn belül új munkahelyet? – Ez az egyik legnagyobb aggodalmunk. Egy kisebb régióban a munkaerőpiac lehetőségei korlátozottabbak, és 172 ember rövid időn belüli elhelyezkedése komoly kihívást jelenthet. A munkaerő mobilitásának is vannak korlátai: nem mindenki tud egyik napról a másikra teljesen más szakmában elhelyezkedni, és ehhez természetesen megfelelő számú új munkahelyre is szükség van.
– A pénteken bejelentett leépítés után várható-e további létszámcsökkentés a Zarah Modennél? – Jelenleg az a célunk, hogy a vállalatot a mostani helyzethez igazítsuk, és megteremtsük a hosszú távú működés feltételeit. Azt azonban felelőtlenség lenne kijelenteni, hogy a konfekcióiparban teljes stabilitást lehet szavatolni. Azt látjuk, hogy az öt-tíz évvel ezelőtti piaci környezet már aligha fog visszatérni. Nekünk ehhez az új helyzethez kell alkalmazkodnunk. Az elmúlt években is folyamatosan fejlesztettünk, beruháztunk és új szolgáltatásokat építettünk ki.
– Mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen irányba kell elmozdulnia a Zarah Modennek ahhoz, hogy hosszú távon is fennmaradjon? – A cél az, hogy minél nagyobb hozzáadott értéket tudjunk biztosítani partnereink számára. Nem az a jövő, hogy pusztán minél olcsóbban varrjunk le minél több terméket. A szakértelemre, a minőségre, a komplex szolgáltatásokra, a rugalmasságra és a megbízhatóságra kell építenünk. Az elmúlt évtizedekben jelentős tudás és tapasztalat halmozódott fel a vállalatnál. Ezt szeretnénk megőrizni és továbbfejleszteni.
– Mit üzenne most azoknak a munkatársaknak, akik elveszítik a munkahelyüket? – Elsősorban azt, hogy tisztában vagyunk azzal, milyen nehéz helyzetbe kerülnek. Ezek mögött nem egyszerűen számok vannak, hanem emberek és családok. A döntés számunkra sem volt könnyű. Szeretnénk, ha minden érintett kolléga tudná, hogy a vállalat a lehetőségeihez mérten igyekszik támogatni őket ebben az átmeneti időszakban. A több évtized alatt felépített közösséget és szakmai tudást nagyra értékeljük, és éppen ezért különösen fájdalmas ez a döntés.
– Végül: van-e még jövője Romániában a konfekcióiparnak és a Zarah Modennek? – Én úgy gondolom, hogy van, de nem ugyanúgy, mint korábban. A piac megváltozott, és nekünk is változnunk kell vele együtt. Azt nem várhatjuk, hogy minden visszatér a tíz évvel ezelőtti állapothoz. A Zarah Moden esetében továbbra is azon dolgozunk, hogy megtaláljuk azokat a lehetőségeket, amelyek hosszú távon biztosíthatják a vállalat működését. A mostani helyzet nagyon nehéz, de nem adjuk fel. Hiszünk abban, hogy a több évtized alatt felépített tudásnak, tapasztalatnak és szolgáltatásoknak a jövőben is lesz értéke.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
