Révi Attila hat évig volt megyei önkormányzati képviselő, ezért – mint – közvetlen tapasztalata van arról, hogyan működik jelenleg a rendszer. Szerinte jogos a felháborodás a megyei önkormányzatok működése miatt, hiszen azok „sok esetben tekinthetők káder politikusok kifizetőhelyeként”. Úgy látja azonban, hogy a probléma nem magával a megyei önkormányzatiság intézményével van, hanem azzal, hogy az elmúlt években fokozatosan kiüresítették annak szerepét.
„2011 óta folyamatosan szűntek meg a megyei önkormányzatok feladatai és hatáskörei” – írta, hozzátéve: a mára kialakult rendszer „valóban megérett a reformra”, de ez nem jelentheti a teljes megyei önkormányzatiság felszámolását.
A Jobbik alelnöke szerint ugyanis nem lehet minden fejlesztési döntést Budapestről meghozni. > Nem lehet Budapestről eldönteni ugyanis, hogy mire van szüksége egy vidéki kistelepülésnek, adott régiónak! – fogalmazott.
Révi szerint a megoldás egy erősebb, valódi jogosítványokkal rendelkező megyei szint lehetne. Javaslatai között szerepel, hogy a települési polgármesterek automatikusan legyenek a megyei önkormányzat képviselői, valamint hogy a megyei önkormányzat érdemben dönthessen többek között az utak, a térségi közlekedés, a gazdaságfejlesztés, a turizmus és az infrastruktúra fejlesztéséről.
Emellett minden megyének saját, normatív módon meghatározott Megyei Fejlesztési Alapot adna, amelyből kiszámítható módon finanszírozhatnák a helyi fejlesztéseket.
Révi szerint nem újabb bürokratikus szintre van szükség, hanem nagyobb helyi döntési jogra. > Nem az a cél, hogy egy szintet leépítsünk az állam és a települési önkormányzatok között, hanem az, hogy a meglévő megyei önkormányzatokat valódi tartalommal, valódi pénzzel és valódi döntési joggal töltsük meg – írta.
A Jobbik alelnöke tehát nem a jelenlegi rendszer fenntartása mellett érvel, hanem annak alapvető átalakítását sürgeti: a megyék megszüntetése helyett szerinte valódi önkormányzati hatásköröket és fejlesztési forrásokat kellene adni nekik.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
