A megyei közgyűlések megszüntetését tervezi a miniszterelnök. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő korszakos polgármestere az InfoRádióban értékelte a várható változást, árnyalt véleménye van.
Ismert, Magyar Péter miniszterelnök kvázi hadat üzent a megyei önkormányzati rendszernek, kifizetőhelyeknek nevezte az ottani állásokat, a hivatalokat pedig az előző kormány által teljesen kiüresítettnek.
Gémesi Györgynek, az Magyar Önkormányzatok Szövetségének árnyalt véleménye van a radikális változtatási tervről, szerinte tényleges alternatíva nélkül a megyei önkormányzatok megszüntetése politikai hiba lenne. Úgy látja, a magyar önkormányzati középszintnek igenis van szerepe, jelentősége akkor, ha megfelelő feladattal van ellátva.
„A miniszterelnöknek teljesen igaza van abban, hogy az elmúlt időszakban a Fidesz kiüresítette a megyei önkormányzatok mozgásterét, de ez nem azt jelenti, hogy nincsenek olyan feladatok, amelyeket leghatékonyabban a megyei szinten, középszinten, önkormányzati középszinten, választott testülettel lehet ellátni. Ilyen feladatok például a turisztikában, a közlekedésben, a közoktatásban és nagyon sok más tekintetben is vannak, ezekhez korábban szükség volt a megyei önkormányzatok feladattal való megtöltésére, ezen a szinten lehetett a feladatokat legjobban átlátni és működtetni” – hangsúlyozta.
További érve, hogy
az európai uniós pályázatok felhasználásához mindenképpen szükséges a területi választott testület véleményezése,
itt van egy olyan pont, ahol „megakad a tű a lemezen”, hiszen itt most jelenleg fideszes képviselők adják a többséget mindenütt, ezt próbálhatja most radikális módszerrel megoldani a politika, de szerinte nem szabad ebben az irányban gondolkodni, ráadásul választott testületekről van szó.
Gémesi György azt gondolja, hogy vannak megoldások arra, hogy ezt a típusú döntéshozatalt átalakítva végül is legyen erősebb a kormányzati befolyás a források odaítélésében, elsősorban a területi operatív programok terén.
Szerencsésnek tartaná, hogy a testület választott maradjon, ha marad, kijelölt testületnél ugyanis az önkormányzati mozgástér szűkül a kormányzat által, ez viszont ellentétes a korábbi kormányzati ígérettel, pontosan azért, mert a feladatok, források megosztása, a hatalmi koncentrációk megosztása 1990-ben az akkori önkormányzati törvényben már szabályozva volt, ez jelentené a demokratikus berendezkedésű ország működési alapjait.
Elmondta azt is, hogy épp a múlt héten tárgyaltak a szakminiszterrel a hogyan továbbról, és a megyék is szóba kerültek, a miniszter akkor megerősítette a nyolc önkormányzati érdekszövetséget – amely egységes javaslatot tett le –, hogy minden kérdésben lesznek tárgyalások, erre rá jött pár nappal később a miniszterelnöki bejelentés, amiről eddig nem volt szó, a Tisza decentralizálást ígért korábban.
Gémesi György felidézte, a ’90-es jogvédő törvény minden feladathoz jogszabályokat, forrást és vagyont rendelt, de persze ezt át lehet alakítani, nincs ezzel gond, valóban az a bajok forrása, hogy a Fidesz-kormány kiüresítette a megyei önkormányzati rendszert, így viszont azzal sem ért egyet, hogy ezen a rendszeren keresztül talicskázták ki a közpénzt, noha a pályázatok felülről irányítása valóban létrehozott kiskapukat a megyéknél.
Azáltal szerinte felesleges testületeknek tűnhetnek a megyei önkormányzatok, hogy már döntési jogköreik sem voltak, de a közigazgatásban nem megkerülhetőek; példaként említette a megyei rendőrfőkapitányságokat, bíróságokat. Ugyanis ha a megyei önkormányzatokat megszüntetik, szerinte fel kellene számolni vagy át kellene alakítani a teljes közigazgatási rendszert, ami borzasztó komplikált feladat lenne, amibe nem érdemes belevágni.
„Ha az a cél, hogy hatékonyan lehessen az uniós forrásokat az európai jogszabályoknak megfelelően felhasználni, annak megvannak azok a technikai lehetőségei, amivel a politikai szándékot is érvényesíteni lehet, és erről beszélni kell” – folytatta Gémesi György.
A következő forduló
Október közepén az önkormányzati szövetségek újra tárgyalnak a kormánnyal, téma lesz a 2027-es költségvetés, de még a 2026-os módosítása is, amelyről semmilyen pozitív üzenetet nem kaptak, pedig vannak működési gondok, nem csak a fővárosban; vannak olyan települések, amelyek már az év végéig sem tudják anyagilag kibírni.
„Ígéretet kaptunk arra, hogy egyedileg rendezik ezeket,
kell kérni forrásokat.
Hát ez mindig bonyolult” – mutatott rá.
Az önkormányzati érdekképviseletek már szeptember derekán leülnek, hogy új stratégiát alkossanak az új helyzetre, „de ha kikerülik ezt a szintű egyeztető mechanizmust, akkor nagyon nehéz lesz érdemben együttműködni”.
Szeretnék, hogy
Bízik abban, hogy a kormányzat is felismeri, önkormányzat és kormány nem ellensége egymásnak, az önkormányzatok mögött pedig több évtizedes tapasztalat áll, ezzel tudja segíteni a kormányzást.
A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
