A Kaposvári Egyházmegyében a Fogyatékossággal Élők Referatúrája folytatja az egy évvel ezelőtt megkezdett utat. A Világiak, Család és Élet Dikasztériuma által kiadott Határtalan öröm című szinódusi dokumentum szellemében hívják közösségekbe az érintetteket, hogy jelenlétükkel és szolgálatukkal a közösség tevékeny, tagjai legyenek – mutatta be céljukat Vida Attila, a referatúra vezetője.
A Határtalan öröm programsorozat keretében tavaly két csoport indult Kaposváron, a „Rád ragyog” csoport és az Auti-klub. Havi rendszerességgel találkoznak. Szentmisét ünnepelnek, elmélkednek a Szentírásról és sokat beszélgetnek – meséli Varga László püspök a június végén tartott évzáró pizzázás alkalmával, aki, ha teheti, maga is részt vesz az alkalmakon. „A személyes találkozók összekötik a résztvevőket, megható, ahogy folyamatosan támogatják egymást” – mondja a püspök, és reményét fejezi ki, hogy a jövőben még több hasonló csoportot tudnak majd kialakítani.
Személyes tapasztalatból születő szolgálat
A program ötletgazdája Vida Attila, a Kaposvári Egyházmegye júniusban szentelt fiatal papja. Attila számára az irgalmasság – ezt áll papi jelmondatában: „Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek” – életprogram. A fogyatékossággal élő emberek szolgálatához már papi hivatása előtt közel került: fiatalon halmozottan sérült gyermekek és fiatalok táboroztatásában vett részt, később mint gyermek- és ifjúsági felügyelői, pedagógiai asszisztensi, valamint gyermek- és ifjúsági coach szerzett képesítést. A referensi szolgálatátot így hosszú személyes és szakmai tapasztalat alapozta meg. Munkájának fontos felismerése, hogy
Határtalan öröm – Egyház, ahol mindenkinek helye és küldetése van
A Kaposvári Egyházmegye Fogyatékossággal Élők Referatúrája számára a Világiak, Család és Élet Dikasztériumának Határtalan öröm című szinódusi dokumentuma ad inspirációt. Céljuk a szemléletformálás. Azért dolgoznak, hogy fogyatékossággal élő emberek ne csupán a gondoskodás címzettjei, hanem az egyházi közösségek aktív és megbecsült tagjai legyenek. Küldetésük alapja az a keresztény meggyőződés, hogy
Nem értük, hanem velük együtt
A referatúra egyik legfontosabb feladata a szemléletformálás. A fogyatékossággal élő embereket nem pusztán segítségre szorulóként, hanem saját életük és apostoli küldetésük főszereplőiként kell látni. Ezért a referatúra személyes kapcsolatokat épít az érintettekkel, családjaikkal, segítőikkel, szakemberekkel és lelkipásztorokkal, és olyan hálózat kialakítására törekszik, amelyben senki sem marad egyedül.
Akadálymentes Egyház – nemcsak épületekben
Az akadálymentesítés a referatúra felfogásában jóval többet jelent az épületek fizikai hozzáférhetőségénél. A kommunikációt, a liturgiát, a hitoktatást és a közösségi programokat is hozzáférhetővé kell tenni. Az értelmi fogyatékossággal élők számára például a könnyen érthető nyelv és a kiszámíthatóság, az autizmussal élők számára a nyugodt és biztonságos környezet, a hallássérülteknek a jelnyelvi vagy feliratozott segítség, a látássérülteknek pedig a megfelelő szóbeli tájékoztatás és személyes kísérés lehet fontos. A Határtalan öröm dokumentum a hozzáférhetőség mellett a képzést, a teológiai reflexiót és az Egyház lelkipásztori életében való aktív részvételt is kiemeli. Az akadálymentesítés ezért mindenekelőtt szemléletbeli és lelki feladat.
Közösségek, amelyekben mindenki önmaga lehet
A referatúra rendszeres közösségi és hitéleti alkalmakat szervez, amelyek az imádság, a szentmise, a Szentírás feldolgozása, a beszélgetés, a játék és az alkotás révén teremtenek valódi közösséget. A kaposvári Rád ragyog közösség fogyatékossággal élő felnőtteknek kínál havi találkozási lehetőséget, az Auti-klub pedig autizmussal élő fiatalok számára biztosít elfogadó és kiszámítható közeget. A résztvevők nem csupán jelen vannak, hanem lehetőségeik szerint bekapcsolódnak az imádságba, éneklésbe és egymás szolgálatába. A teljes részvételhez ezért
A Határtalan Öröm Tábor
A referatúra egyik kiemelt kezdeményezése a galamboki plébánián megvalósult Határtalan Öröm Tábor, ahol fogyatékossággal élő fiatalok és felnőttek, valamint segítőik egy hetet tölthettek együtt. A szentmisék, imádságok, könnyen érthető bibliai foglalkozások, kirándulások, játékok, kézműves programok és zenés esték közösségi és lelki élményt adtak. A tábor ugyanakkor a segítők számára is azt mutatta meg, hogy a szolgálat kölcsönös: miközben időt és figyelmet adtak, maguk is szeretetet, bizalmat és maradandó élményeket kaptak. A fogyatékossággal élő résztvevők pedig saját örömükkel, hitükkel, őszinteségükkel és szeretetükkel maguk is evangelizálták környezetüket.
Akik nemcsak befogadottak, hanem evangelizálnak is
A referatúra egyik legfontosabb felismerése, hogy
A szinodális szemlélet ezért nemcsak azt kérdezi, hogyan találhatunk helyet számukra az Egyházban, hanem azt is, képesek vagyunk-e felismerni bennük Isten ajándékát, meghallgatni őket, és elfogadni, hogy ők is taníthatnak és evangelizálhatnak bennünket.
A közös út folytatódik – a referatúra tervei
A referatúra a már működő közösségek mellett új találkozási, szakmai és lelki alkalmakat is tervez. A KATTÁRS kaposvári rendezvényén 2026. szeptember 18–20. között önálló standdal mutatkozik be. Október 10-én az Irgalmasság Házában Add, hogy a szívemmel lássak! címmel szakmai napot rendeznek, amely elsősorban a fogyatékossággal élő embereket kísérő szakembereknek és segítőknek szól. Decemberben újra lesz szinódusi nap – Határtalan öröm 2.0 címmel, folytatva a 2025-ben megkezdett szinódusi utat.
Együtt formálni az Egyházat
A referatúra olyan Egyházat szeretne építeni, amelyben mindenki otthonra talál, és amely az emberi méltóságot, nem pedig a hiányokat és korlátokat látja meg elsőként. Ehhez papok, hitoktatók, gyógypedagógusok, szociális szakemberek, önkéntesek és elkötelezett közösségi tagok együttműködésére van szükség, mindenekelőtt azonban a fogyatékossággal élő emberek személyes jelenlétére és szolgálatára. Így nemcsak résztvevői, hanem tapasztalataikkal és képességeikkel a referatúra programjainak és döntéseinek alakítói is lehetnek. A cél egy olyan Egyház, amelyben senkiről nem döntenek nélküle, senkit nem hagynak a közösség szélén, és mindenki számára megnyílik a lehetőség arra, hogy ne csak kapjon, hanem maga is adjon. A Határtalan öröm így nem egyszerűen egy program vagy dokumentum neve, hanem annak az örömnek a kifejezése, amely abból fakad, hogy az Egyházban minden embernek helye és küldetése van.
Fotó: Lambert Attila (archív)
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
