Ketten meghaltak a világ legbizarrabb fesztiválján Juhász Katalin2026. 09. 07., h – 14:18
Homokviharok, eső, sár, káosz, hetvenezer ember a nevadai sivatagban – és két halott. Így zajlott az idei Burning Man fesztivál. A semmi közepén felépített ideiglenes város, Black Rock City ma zárja kapuit, és újra felmerül a kérdés: mivé lett ez az egykor radikálisan kapitalizmusellenes művészeti kísérlet?
Az idei Burning Man két halálesettel került be a hírekbe. Egy ötvenes férfi szeptember 3-án, egy egészségügyi vészhelyzet után halt meg a fesztivál sürgősségi központjában. Két nappal később egy 60 éves résztvevőt találtak holtan a sátortáborban. A hatóságok egyik ügyben sem állapítottak meg idegenkezűségre utaló jelet, a halálokok vizsgálata folyamatban van.
A természet idén sem bizonyult kegyesnek. A Burning Man egyik különlegessége éppen az, hogy nem egy kellemes fesztiválhelyszínen rendezik: a résztvevők egy kiszáradt tómederre érkeznek, ahol nappal a hőség, éjjel a hideg, a szél és a por jelentik a mindennapi környezetet. Idén azonban eső is érkezett. A talaj szinte járhatatlan sárrá változott, ezért átmenetileg lezárták a kapukat és a közeli ideiglenes repülőteret is, azaz több mint 70 ezer ember rekedt a sártengerben. A Black Rock-sivatag geológiája miatt a víz nehezen szivárog el.
A Burning Man történetében már voltak olyan évek, amikor a hőség, a vihar vagy a sár komoly logisztikai problémákat okozott. A klímaváltozás pedig a jelek szerint ráerősít ezekre a szélsőségekre.
Város a semmiből
De mi is tulajdonképpen a Burning Man? Nem könnyű pár szóval jellemezni. Fesztiválnak nevezni kézenfekvő lenne, de félrevezető: nincsenek hagyományos értelemben vett koncertek, a zenét DJ-k szolgáltatják. Önkéntesek segítségével egy hétre felépül egy hatalmas, ideiglenes várost, amelyben több ezer művészeti projekt, performansz és különös építmény jelenik meg. A középpontban minden évben ott áll egy hatalmas emberfigura, amelyet a rendezvény végén elégetnek. A másik szakrális központ a Temple, ahová sokan személyes üzeneteket, emlékeket és veszteségeket visznek.
A Burning Man tíz alapelve között szerepel a radikális önkifejezés, az önellátás, a közösségi részvétel, az ajándékozás és a dekommodifikáció, vagyis az árucikké válás elutasítása. Black Rock Cityben elvileg nem az a lényeg, hogy ki mit tud megvásárolni. Nincsenek klasszikus értelemben vett üzletek, szponzori molinók vagy fesztiválpultok: a résztvevők egymásnak adnak, készítenek, építenek, főznek, zenélnek. És éppen itt kezdődik a történet legnagyobb ellentmondása.
A kapitalizmusmentes kapitalizmus
A 2026-os legolcsóbb jegy 550 dollár volt (a legdrágább 3000 dollár), ehhez jönnek az adók és díjak. A járműbelépő további 165 dollár, és vannak előre felépített luxuskempingek étteremmel, zuhanyzóval, ahová 1000 dollárnál kezdődnek a belépők. A szervezők szerint a magasabb árú jegyek részben a közösség és az olcsóbb belépők finanszírozását szolgálják.
Csakhogy a jegy még csak a kezdet. A Burning Manre mindent magunkkal kell vinni: vizet, élelmet, sátrat vagy lakóautót, biciklit, áramforrást – és mindazt, amire egy hétig a sivatagban szükség lehet.
A fesztivál éves felmérései szerint az ár egyre nagyobb akadály: 2025-ben a válaszadók több mint negyede ezt jelölte meg a részvétel legnagyobb akadályaként, miközben a huszonéves érdeklődők aránya egy évtized alatt jelentősen visszaesett. Ma már 40-45 év a résztvevők átlagéletkora.
Gazdagok túlélőtábora
Az évek alatt a Burning Man közönsége egyre tehetősebb lett. A Szilícium-völgy milliárdosai és technológiai vezetői régóta a fesztivál híres vendégei közé tartoznak, de idén Jared Leto, Gigi Hadid, Wiz Khalifa, Diplo és Orlando Bloom is lencsevégre került a nagy eseményen. Az influenszerek természetesen óránként tíz videót osztottak meg követőikkel, úgyhogy most rendkívül menőnek számítanak.
A mozgalom tehát különös helyzetbe került: egy olyan közösségi utópiát próbál működtetni, amelynek a belépője és a fenntartása egyre drágább. Ráadásul a Burning Man Projectnek valóban rengeteg pénzbe kerül saját utópiája. A Kft-ként működő szervezet 2024-ben mintegy 56 millió dollár bevétel mellett 66,7 millió dolláros kiadást könyvelt el. Ezzel szemben – a nyilvános adóbevallási adatok szerint – Marian Goodell vezérigazgató kompenzációja meghaladta a 400 ezer dollárt, a legfontosabb vezetők fizetése pedig szintén százezres nagyságrendű. Goodell idén áprilisban egy pozsonyi szakmai fórumon is egekbe dícsérte saját rendezvényét, a moderátor Michal Kačšák hathatós támogatásával. A trencséni Pohoda első embere nagyon jól érezte magát a fesztiválon, minden művészetkedvelőnek ajánlja. A napokban közzétett Instagram-videók alapján a vendégek – influenszerek, hollywoodi sztárok, külföldi fesztiválszervezők – tényleg elégedettek lehetnek mindennel. Ez is egy ügyes marketingfogás.
A kritikusok számára ez újabb bizonyíték arra, hogy a Burning Man mára intézményesült, sőt elitista lett. A szervezők viszont azzal érvelnek, hogy épp azért nem csinálnak reklámokkal, árusítással és szponzorokkal teli hagyományos fesztivált, mert a költségeket elsősorban a résztvevőknek kell állniuk. A művészek például maguk gondoskodnak építményeik lebontásáról és elszállításáról, a DJ-k sem kapnak gázsit.
Pedig szépen indult
Ez az egész egy egyszerű performanszként kezdődött: 1986-ban kb. húsz fiatal elégetett egy ember alakú bábut egy San Francisco-i tengerparton. Később kiköltöztek a nevadai sivatagba, ahol az államtól bérlik pár hétre a területet. Fokozatosan egyre többen lettek, ma pedig már évente kb. 70 ezren érkeznek a helyszínre, hogy egy hétig egy másik világban élhessenek.
Ez a Burning Man legnagyobb paradoxona. Olyanoknak szól, akik azt hirdetik: ne fogyasztó légy, hanem résztvevő; ne vásárolj, hanem adj; ne néző légy, hanem alkotó. Csakhogy ahhoz, hogy valaki egy hétre kilépjen a kapitalizmusból, ma már meglehetősen sok pénzre van szüksége.
Válságba került a projekt?
A legemlékezetesebb közelmúltbeli válság 2023-ban következett be. A fesztivál végén özönvízszerű eső áztatta a helyszínt, a 70–73 ezer résztvevő gyakorlatilag ott ragadt: a kapukat és a repülőteret lezárták, a járművek nem tudtak közlekedni. Voltak, akik gyalog indultak el a legközelebbi műút felé – köztük a sztár DJ Diplo és Chris Rock is –, mások napokig vártak, mire megindulhatott a több tízezres exodus. A távozás ezután is órákig tartott: a keskeny kijárati útvonalon kilométeres sorok alakultak ki. Egy 32 éves résztvevő közben meghalt. A hatóságok szerint halála nem közvetlenül az eső következménye volt. A sivatagi kaland így valódi túlélőtáborrá változott.
Szinte ugyanez történt meg idén is – ismét le kellett zárni a tábort az eső utáni sártenger miatt. A fesztivált pár éve már úgy hirdetik, hogy szenvedés ugyan, de a végére más ember leszel. Aki pedig nem bírja a gyűrődést és idő előtt távozni szeretne, de nincs kedve nyolc órát autózni mondjuk Los Angelesbe, akkor az ideiglenes reptérről kisgéppel hazaszállítják – potom ezer dollárért.
Jól érzékelhető, hogy a fiatalok ma már nem kérnek ebből a luxus-szenvedésből, másképp képzelik el a fesztiválozást. A Burning Man hat tulajdonosa sem igazán átláthatóan viszi a projektet, de mivel Kft-jelleggel működnek, nem kötelesen nyilvánosságra hozni éves osztalékukat. Viszont gyakran rendeznek adománygyűjtést a közösségen belül a fesztivál költségeinek emelkedése miatt. És egyre többen teszik fel a kérdést: lehet-e sok pénzből fenntartani egy pénzellenes közösséget?
Kapcsolódó cikkünk
A Burning Man nevadai fesztivál szervezői hétfőn megnyitották a rendezvény helyszínéről kivezető utat, így több tízezer fesztiválozó vághatott neki, hogy elhagyja a szokatlan esőzések nyomán sártengerré változott területet. Újra megnyitották emellett a környékbeli Black Rock City ideiglenes, a fesztiválozókat kiszolgáló repülőterét is.
Az időjárási viszonyok miatt a Burning Manre érkezők napokra a fesztivál helyszínén rekedtek, mégpedig egyre romló higiéniai körülmények között, mert az esőzés után szervezők csak hatósági és mentőjárműveket közlekedését engedélyezték.
A döntés nyomán máris hatalmas forgalmi dugó keletkezett a mintegy 8 kilométeres kivezető úton, mely a legközelebbi autópályához csatlakozik. A sár és a dugó miatt a fesztiválról az autópályáig tartó út jelenleg akár öt órát is igénybe vehet.
A szervezők arra kérték a kijutni igyekvőket, fontolják meg az esetleges keddi indulást, hogy elkerüljék a további torlódásokat.
A mintegy 64 ezer fesztiválozó közül azonban bőven akadhatnak olyanok is, akik végül úgy döntenek, maradnak még egy éjszakát, és megvárják a fesztivált hagyományosan lezáró, eredetileg vasárnapra tervezett tűzijátékot, illetve egy ilyekor szokásos, több méter magas, fából készült figura elégetését.
A 80-as évekre visszanyúló Burning Man fesztivált 1991 óta rendezik a nevadai sivatagban egyfajta ellenkulturális rendezvényként hirdetve, ami szembe megy a népszerű kultúra irányzataival. A kezdeti évekkel szemben, amikor kifejezetten underground művészeti esemény volt, a fesztivál az elmúlt években egyre divatosabb a nyugati parti értelmiségi elit körében, és ennek megfelelően növekedtek a jegyárak is, melyek mára akár az 575 dollárt is elérhetik.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
