Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
„Idén elsősorban azon változtatunk, hogy a korábbi években egy atlétikaversenyen, egy-egy világbajnokságon egyszerre 3-4-5 dolog történt a pályán: a futás mellett zajlott több ügyességi szám is, most úgy állítottuk össze az időrendet 30 másodperces blokkokra tördelve, hogy amikor csak lehet, egyszerre egyetlenegy dolog történjen majd a pályán.
Nem lesz többet olyan, hogy mondjuk az 1500 méter közben valaki akkorát ugrik, vagy akkorát dob, hogy utána később kell megmutatni, hanem minden kísérlet élőben fog zajlani”
– mondta el Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója az InfoRádióban.
Hozzátette: háromórás sessionok lesznek. Három nap, három óra, és ez alatt a három óra alatt sokkal több döntő, sokkal több érdekesség zajlik és történik majd, mint korábban egy egész világbajnoki akár 4-5 órás session alatt, hiszen naponként 8-9-10-11 döntőt láthatunk majd.
A kérdésre, hogy a legjobb 16 itt lesz-e majd minden versenyszámban, azt mondta: van, ahol kevesebb, van, ahol a legjobb 8, hiszen az ügyességi számokban többre nem lesz idő. „A maximum induló 16 egy versenyszámban. Az ügyességi versenyszámokban azonnal döntőt rendezünk, 100-on, 200-on, 400-on, 800-on és 1500-on pedig lesznek elődöntők és utána döntők – de ott sincs lehetőség, hogy bárki hibázzon, hiszen nem kap újabb sanszot, hogy megnyerje minden idők legnagyobb pénzdíját, amit az atlétikai sportágban valaha kifizettek” – tette hozzá.
„Összesen 10 millió dollárt osztunk szét ez alatt a 9 óra alatt, tehát óránként több mint egymillió dollárt talál majd gazdájára”
– fogalmazott Gyulai Márton, hozzátéve: „150 ezer dollárt kapnak a győztesek, és ha valaki a 8. helyet szerzi meg, azért is 10 ezer dollárt kap. Ez azért érdekes, mert 10 ezer dollár jár ma egy Gyémánt Liga verseny megnyeréséért, tehát ott egy első hely az annyi, mint nálunk egy nyolcadik.”
„Nagyon szeretnénk természetesen, hogy ez egy rendszeres eseménnyé váljon. A következő 2028-ban, a Los Angeles-i olimpiát követően ősszel lesz. Azért is találtuk ki ezt a versenyformát, mert idén, 2026-ban nincs egy olyan évadot lezáró világverseny, egy olimpia vagy egy világbajnokság, ahol eldőlhetne, hogy ki a világ legjobbja. És bizony már most azon gondolkodunk, hogy milyen további innovációkra és újításokra lenne szükség két év múlva” – fogalmazott.
Hogy hogyan választják ki a 16 indulót, és mennyi magyar versenyző lesz, azzal kapcsolatban Gyulai Márton elmondta: az alapfelállás, hogy
Párizs olimpiai bajnokai és Tokió világbajnokai meghívást kaptak,
tehát ha az elmúlt két esztendőben valaki megnyert egy világversenyt, akkor indulhat abban a versenyszámban, amiben nyert. Emellé a világranglista pillanatnyi állása szerint, attól függően, hogy mennyien indulnak az adott versenyszámban, az első 8 vagy az első 16 helyezett kap meghívást. „Ezek között fenntartunk még egy-egy helyet az idei Gyémánt Liga versenysorozat győzteseinek, és ha arra van szükség, akkor különleges meghívást is kaphat egy-egy versenyző” – mondta el a sportigazgató.
„Vannak olyanok például, akik nincsenek rajta a világranglistán, hiszen az elmúlt évben mondjuk sérültek voltak, vagy nem volt lehetőségük elindulni annyi versenyen, amennyit kellett volna. Josh Kerr, az egy mérföld világcsúcstartója ilyen például, de Jakob Ingebrigtsen is egy nagy visszatérő, ő is elindulhat 1500-on, nem csak 5000-en. Gianmarco Tamberi, a korábbi olimpiai bajnok magasugró is kapott még egy különleges meghívást, tehát ők is ott lesznek az indulók között” – jegyezte meg.
Kitért arra is, hogy a magyar csapatot ezen a héten hirdették ki – „fontos, hogy a házigazda is tudja képviseltetni magát egy erős csapattal:
mindkét váltóra meghívtuk a magyar válogatottat, és van további öt versenyző, aki a már kvalifikált Molnár Attilán és Halász Bencén kívül ott lesz a Zsivótzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban”
– ismertette Gyulai Márton.
A versenyről azt is elmondta még: az innovációkat három különböző csoportra szednék szét. Az egyik az egész verseny kinézete, hiszen
a küzdőtér koromfekete lesz. Led csíkokkal jelölik majd a szektorokat, és egy nagy színpadhoz fog hasonlítani az egészet.
Emellé a grafika, a tévés feliratok, az időkijelzés, az esélylatolgatás, a győzelmi esélyek százalékban való megadása azt jelenti, hogy egy nagyon komoly, a statisztikai adatbázison alapuló előrejelzést visznek át és tesznek ki a képernyőre. Nem utolsósorban pedig a versenyszabályok is egy picit változnak: az ügyességi számokban csak négy kör lesz, például a távolba ugrásoknál és a dobásoknál. Az első kettő körben nyolc versenyző, a harmadikban már csak hat és az utolsó körben már csak négy versenyző indulhat. Az ugrási sorrendek is megváltoznak, nem lesz például holtverseny a magasba ugrásoknál. És
van még számos olyan apró finomhangolás is, ami azt eredményezi, hogy egy bajnokot lehessen avatni, és mindezt a megfelelő idősávon belül,
hiszen korábban az atlétikaversenyeknél láttunk már olyat, akár mint a tenisznél például, hogy lejár a műsoridő a televízióban, és még nincs meg, hogy ki a győztes. Most erre itt nincs lehetőség. Időre be kell tudni fejezni, és például rúdugrásban vagy magasugrásban ez közel sem annyira egyszerű, mint amennyire hallatszik – mondta el Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója az InfoRádióban.
A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
