Budapesten a rövidtávú lakáskiadású hirdetések egyharmada lehet illegális – derül ki a GuestGuru elemzése alapján. A vállalat értékesítési vezetője, Antos Péter az InfoRádióban elmondta, a szigorításokat elsősorban nem az illegális lakáshirdetők, hanem a családok és a kisvállalkozók szenvedik meg.
15 ezer hirdetés van a rövid távú piacon, ezek Airbnb-n és Booking-on lévő hirdetések. Ebből körülbelül 4900-5000 lehet az, ami feketéző vagy szabálytalan működést feltételez az értékesítési vezető szerint.
Minél jobban szigorítanak a kerületek egyénileg, annál jobban elharapóznak ezek a feketéző szálláshelyek
A módszerről is beszélt Antos Péter: amikor valaki regisztrál egy szálláshelyet a Nemzeti Turisztikai Adatközlő Központnál, kap egy úgynevezett NTAK számot. Ez olyan, mint egy autón a rendszám. Ezeket az NTAK számokat körülbelül 2,5-3 éve már kötelező feltüntetni az Airbnb és a Booking hirdetéseknél.
„Ha ez a szám érvénytelen, vagy elidegenített, mondjuk egy balatoni ingatlant, a budapesti Baross utcában található NTAK számmal hirdetnek, az szabálytalan működés. Az önkormányzat és a NAV nem látja ezeket a szálláshelyeket, hiszen csak azokat tudja vizsgálni, ellenőrizni, amelyek láthatóak. Ez 15 ezer hirdetésből nagyjából 10 ezer” – hangsúlyozta Antos Péter.
Felmerül a kérdés, hogyan lehetne ezeket a feketézőket jobban tiltani, és átlathatóbbá tenni a piacot.
A GuestGuru 14 éve dolgozik ezen a piacon és külsősként, tehát nem hatóságként
összefésülték az önkormányzat, az NTAK, az Airbnb és a Booking rendszerét egybe. Ezek nyilvános adatbázisok, és ott egyértelműen kiderül a hirdetésekről az Airbnb és Booking felületén, ha valamilyen szabálytalanságot követettek el.
A hatósági megoldás az értékesítési vezető szerint az lehetne, ha létrejönne egy központi egység, akár a a Magyar Turisztikai Ügynökségnél. Itt végezhetnék ezeket az ellenőrzéseket.
A szakember arról is szólt, hogy sokszor az a vád éri az Airbnb szolgáltatókat, vagy akik Airbnb-n rövid távon adják ki a lakásaikat, hogy a lakhatási válságot, illetve társasházi problémákat okoznak. Ám úgy véli:
a lakhatási válságot nem ez a 10-15 ezer lakás okozza az egymilliós budapesti lakásszámból.
Hangsúlyozta: az elmúlt két évben nem lehetett új engedélyt kiadni, mégis nőttek az ingatlan- és az albérletárak. Azok a családok pedig, akik legálisan adóztak, adminisztráltak, ők „bezártak”, ellenben akik feketéztek vagy nem fizettek adókat, azok meg vagy nyitva maradtak, vagy megkerülték ezeket a szabályokat.
Nagyon sokszor az a bírálat is elhangzik, hogy ez a gazdagoknak egy újabb bevételi forrása, ám Antos Péter szerint ez nem igaz.
„83,5 százaléka a teljes hirdetési piacnak vagy az Airbnb-s piacnak Budapesten egy lakással rendelkezik, és 97,5 százalék maximum 3 lakással. Tehát ez nem a nagy befektetők piaca, hanem családoknak egy kiegészítő bevétel” – hangsúlyozta az értékesítési vezető, aki hozzátette: nem helyesőket betiltják, mert a hatóság, az önkormányzat számára ez a legegyszerűebb, miközben a feketézők tovább működnek.
A cikk Barkóczi Bence interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
