Épül a diktatúra…
Épül a diktatúra…
Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtotta be azt a javaslatot, amely alapján olyan vagyont is lefoglalhatnak, amelyről nem állapítható meg közvetlenül, hogy konkrét bűncselekményből származik. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a bizonyítási teher megfordítása önmagában nem tilos, azonban fontos, hogy mindez hatékony bírói garanciák mellett történjen.
A kormány a minap nyújtotta be a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló javaslatot. Az előterjesztés egyszerre nyúl a vagyonelkobzáshoz, az elektronikus bizonyítékokhoz, a környezetvédelmi bűncselekményekhez és a büntetőeljárás szabályaihoz. A kormányzati indokolás szerint mindennek jelentős része uniós jogharmonizáció, azonban kérdés, hogy az uniós kötelezettségek teljesítésén túl pontosan mekkora mozgásteret kap a magyar állam, és milyen garanciák maradnak az érintettek oldalán.
Az indokolás szerint a 2024-es uniós irányelv átültetéséből eddig két terület maradt hátra: a vagyonelkobzás új formájának bevezetése, illetve a vagyonvisszaszerzésért felelős szerv közvetlen és azonnali információ-hozzáférésének biztosítása. A tervezet kiterjesztené a vagyonelkobzás lehetőségét olyan esetekre is,
amikor az érintett személy nem maga a bizonyított bűncselekmény elkövetője, és a szóban forgó vagyonról sem állapítható meg közvetlenül, hogy konkrét bűncselekményből származik.
Az új szabályozás olyan helyzetre vonatkozhat, amikor a vagyon és a bűncselekmény, illetve a bűnszervezet között távolabbi kapcsolat áll fenn. Az indokolás szerint ilyen esetben „nem igazolható kétséget kizáróan”, hogy a vagyon bűncselekményből származik. Ugyanakkor a bűnszervezet tagjával fennálló kapcsolat, a tőle történő vagyonszerzés és az ismeretlen forrásból származó jelentős gazdagodás alapján megfordítható a bizonyítási teher. A Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott javaslat maga ismerteti azt a konstrukciót, amelyben nem az államnak kell minden kétséget kizáróan bizonyítania, hogy az adott vagyon bűncselekményből származik.
Lapunknak nyilatkozott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, aki a tervezet fő aggálynak nevezte, hogy
olyan személy vagyonát is elkobozhatóvá teszi, akinek bűnösségét nem állapították meg, miközben a vagyon konkrét bűncselekményből való származása sem bizonyított.
A szakértő megjegyezte, hogy a bizonyítási teher megfordítása önmagában nem tilos, de az európai parlament és a tanács vagyonvisszaszerzésről és elkobzásról szóló irányelvének bekezdése alapján igazolni kell a vagyon bűncselekményből eredő jellegét. Ellenkező esetben sérülhet az alaptörvényben biztosított tulajdonhoz való jog, valamint a szerinti tisztességes bírósági eljárás és jogorvoslathoz való jog.
Ifj. Lomnici szerint az ártatlanság vélelmét rögzítő bekezdés, valamint az Emberei Jogok Európai Egyezménye (EJEE) akkor válhat relevánssá, ha az elkobzás indokolása a harmadik személyt jogerős ítélet nélkül ténylegesen bűnelkövetőként kezeli. Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Todorov ügyben kimondta: a bizonyítási teher megfordítása önmagában nem aránytalan, amennyiben azt hatékony bírói garanciák kísérik.
A vagyontárgy és a bűnözői tevékenység között azonban legalább közvetett, az ügy egyedi körülményeivel logikusan alátámasztott kapcsolatnak kell fennállnia, és a bíróságnak meg kell indokolnia, miért származhatott a vagyon bűncselekményből
– jelentette ki ifj. Lomnici.
Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök (Fotó: Hatlaczki Balazs)
Máté Patrik
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
