Legyen mindenkinek születésnapja címmel életvédő estet szerveztek szeptember elsején Budapesten, a Scruton V.P.-ben. A kerekasztal-beszélgetések résztvevőiként Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita is megszólalt az emberi élet kezdetéhez kapcsolódó aktuális témákról.
A keresztény emberek szerepe az életvédelemben – társadalmi felelősségvállalás a legkisebbek védelmében címmel megtartott közös gondolkodásban Székely János és Kocsis Fülöp mellett Molnár Ambrus, a Balassagyarmati Református Egyházközség lelkipásztora volt még beszélgetőpartner, a beszélgetést Giró-Szász Áron, az Axioma Központ elnöke moderálta.
Mikortól ember az ember? – a fogantatástól a természetes halálig címmel fogalmazták meg a második beszélgetés témáját, melyet Keresztes Ilona, az Együtt az Életért Egyesület elnöke moderált. Bálint Balázs szülész-nőgyógyász, a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság elnöke; Gulyás Ádám, a Keresztény Orvosok Magyarországi Társaságának főtitkára és Rojkovich Bernadette, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke reagáltak a „szívhangrendelet”, az abortusztabletta és az esemény utáni tabletta témáiban kialakult véleményekre, és ismertették az orvosi, szakmai tényeket.
Az első kerekasztal-beszélgetés során az egyházak és a keresztény emberek szerepét vizsgálták az életvédelem területén.
Hogyan álljon a keresztény ember az abortusz témájához?
Kocsis Fülöp elmondta, a keresztény tanítás lényege a szeretet;
Rámutatott, sokszor ott rontjuk el, hogy képviseljük az Egyház tanítását, de ezt nem szeretettel tesszük. Egy kereszténynek adott helyzetekben szeretettel kell közelítenie egy várandós édesanyához, aki legalább olyan fontos, mint a magzat. Nem szabad szembefordítani a két életet egymással – hangsúlyozta az érsek, majd hozzátette: ha erre az élethelyzetre azt mondjuk, ez gyilkosság, ne légy gyilkos, az egy gyilkos magatartás.
Molnár Ambrus felhívta a figyelmet arra, hogy a 21. században természetesnek vesszük, hogy aki megszületett, felnő, és leéli a várható élethosszát. A Biblia szerint azonban az élet nem természetes, hanem Isten ajándéka, a halál az „eltört világban” jelenik meg. A lelkész hozzátette: olyan szándékokat támogatni, melyek az élet elveszejtését erősítik, nem biblikus út.
Székely János hangsúlyozta, hogy az élet szentségének a kérdése nem kifejezetten keresztény érték, hanem természetes ésszel is belátható, alapvető emberi érték. Az emberi élet a fogantatással kezdődik, ami nem hitigazság, hanem evidens tény. A kicsi új élet nem az édesanya testének a része, hanem ideiglenes lakója az édesanyának, önálló, új emberi élet. Hogy mikor, melyik hónapban vágják el, csak fokozati különbséget jelent.
Ezen talán azért lépett át könnyedén a mai ember, mert nem látja, mi történik valójában. Az édesanya méhében rejtetten történik az abortusz, ha a műtőasztalon láthatóan történne, az édesanya és az orvos is képtelen lenne rá. Székely János hozzátette, a pszichológusok azt tanácsolják azoknak, akik el akarják vetetni a babájukat, hogy ne adjanak neki nevet. Rámutatott a párhuzamra: Auschwitzban is úgy vált képessé az ember, hogy elvegye a másik életét, hogy elvették az elhurcoltak emberi méltóságát, számnak tekintették őket.
Azért nem ismerjük el, hogy a társadalom ebben a kérdésben már másképp gondolkodik, mert minden egyes emberi élet végtelen érték, és ha csak egyet mentettünk meg, megmentettünk egy egész világot. Ha elindul az a folyamat, melyben az élethez való jogunk feltételekhez kötött, és át kell jutnunk egy három hónapos „halálzónán”, amikor elvehetik az életünket, az az egész társadalmat megváltoztatja. Miért éppen nekem kellett megszületnem, ha a másiknak nem lehetett? – merülhet fel a kérdés. Isten számára azonban minden ember végtelen kincs.
Molnár Ambrus hozzátette, az emberi élet értékét minden kultúrában kiemelik, de a kereszténység terjeszti ki mindenkire. Az ókorban voltak eldobható emberek, csecsemőket is áldoztak pogány istenek oltárán. Az ember védtelen gyerekeket képes volt feldarabolni, és ezt démoni-spirituális környezetben még élvezte is. A pogány világban nem létezett az általános emberi méltóság, csak a keresztény császárok hoztak létre árvaházakat. A lelkész figyelmeztetett, vissza lehet csúszni a korábbi állapothoz, csak modernebb eszközökkel, ha a keresztény egyházak elfogadottsága, szerepe visszahúzódik.
A szívhangrendelet nem az anyák ellen van
Kocsis Fülöp elmondta, ha a szívhanghallgatást szeretetlenül teszik, az traumatizálja az édesanyát, ami megengedhetetlen. A magzat szívének a meghallgatása valójában a döntést segíti, amihez le kell venni a szemellenzőt. A lelkészek jól ismerik, mit okoz az abortusz, még hetvenéves korban is nyomja az édesanyákat. A szívhangrendelet őket segíti, nem ellenük van.
Molnár Ambrus hozzátette: azt gondoljuk, a kívánatos élet szenvedéstől, nyomorúságtól mentes. A gyermekvállalás pedig stresszes dolog, felborul az ember élete, megváltoznak a prioritásai. Áldozathozatal és lemondás nélkül azonban nem tud az ember szeretetkapcsolatban lenni. A személyiség változása, fejlődése a fájdalmakon és nehézségeken keresztül lehetséges. A lelkész hangsúlyozta, ha az élettel kapcsolatos kérdésekről beszélünk, fontos tisztáznunk, hogy kit állítunk a világ középpontjába: Istent vagy önmagunkat. Ugyanis mind az abortuszlobbi, mind az abortuszellenes lobbi a felszínen jót akar, de hogy mi a jó, azt végső soron Isten tudja.
Székely János egy történetet mondott arról, hogyan hat az édesanyára a magzat élete. Egy lány egyházi iskolába járt, majd lázadó korszakát élte. Nem tudta, kitől vár gyereket, de nem akarta elpusztítani. Mivel édesapja kitagadta, Székely Jánoshoz fordult, aki talált neki egy menedékhelyet néhány hónapra. A lány örökbeadáson gondolkodott, de attól kezdve, hogy a kisbabája mocorogni kezdett, megszerette őt, és képtelen lett volna másnak odaadni. Ma az élete legnagyobb kegyelmének tartja, hogy első gyermeke megszületett, ez fordulatot hozott számára. A lány azóta megházasodott, született még gyermeke, és boldogan él.
A történet arra tanít, hogy
– hangsúlyozta Székely János. – A helyes döntés nem nehezedett elnyomó súlyként a lányra. Jézus szerint az igazság szabaddá tesz, nem ellenünk van. Az Egyház pedig nemcsak szigorú erkölcsi törvényeket tanít, hanem igyekszik támogatást nyújtani segítő hálóval, intézményekkel.
Kocsis Fülöp hozzátette, az utóbbi másfél évtizedben az egyházak lehetőséget kaptak arra, hogy a gyermekvédelemben és a nevelőszülői hálózatban részt vegyenek. Ha egy fiatal lány teherbe esik, a protokoll szerint minél hamarabb abortuszra kell vinni, de ez az ő intézményeikben nem megoldási lehetőség. A gyámmal is meg kell küzdeni, de sok esetben sikerül megtartani a magzatot. Idővel anyaotthonokat hoztak létre mindhárom görögkatolikus egyházmegyében, ezekben igyekeznek édesanyává nevelni a lányokat, és legtöbbször szép élettörténetek bontakoznak ki.
Keresztényként a halál kultúrájában
Az abortusztablettával kapcsolatosan Kocsis Fülöp hangsúlyozta, hogy az az édesanya számára az egyik legszörnyűbb cselekmény, ugyanis egyedül szembesül azzal, hogy a tabletta következtében meghalt magzat távozik a szervezetéből. Ez a trauma sokkal mélyebben beleivódik az édesanyába, mint egy megsegített abortusz.
Molnár Ambrus rámutatott, a modern jogállamok azért küzdenek, hogy a halál kultúrája a társadalmi élet részévé váljon, ami mögött az élet értelmében való elbizonytalanodás áll. Beszélt arról is, hogy ritka, hogy egy keresztény politikus ebben a romlott világban csak jó döntéseket hozzon, sokszor a nagyobb rossz elkerülése érdekében választja a kisebb rosszat.
A politikában és közéletben nincsenek fehér-fekete helyzetek, azonban a keresztények számára van, ami nem kérdés – mondta Székely János. – Egy keresztény politikus nem szavazhatja meg, hogy egy állam belépjen egy háborúba. Hozzátette: a második világháború idején a szlovák parlamentben a zsidók deportálása ellen csak Eszterházy János szavazott. Most is ilyen bátor politikusokra lenne szükség! – tette hozzá. – A mai társadalmunk elfogadta az abortuszt. Ötszáz évvel ezelőtt a rabszolgaság intézményét tartották természetesnek, sőt keresztények is részt vettek a fenntartásában. Ez is mutatja, hogy az emberiség tisztánlátása súlyosan el tud homályosulni, néhány fanatikus politikus hatására azonban minőségi ugrásokra is képes. „Bízom benne, hogy néhány száz éve múlva el fog tűnni az abortusz az emberiség történetéből” – fogalmazott, majd a beszélgetőtársak hozzáfűzték: ne bátor politikusokat várjunk, mindenkinek szól, hogy menjen ki a küzdőtérre.
Végül arról volt szó, Magyarországon miért nem annyira jelentős az életvédelem, mint mondjuk Amerikában. A hajdúdorogi érsek-metropolita szerint azért, mert Amerikában hamarabb elindult az abortusz liberalizációja, és maga a folyamat termeli ki az ellenállókat. Molnár Ambrus egy érdekes kutatási eredményt ismertetett, miszerint az amerikaiak közül azok, akik csak ünnepekkor járnak templomba, bizonytalanabbul ítélik meg az abortuszt, mint akik konzekvensen kerülik az Egyházat. Megemlítette, hogy a „Mindenki születésnapja” séta Magyarországon idegen a gyülekezeti életünktől, mert megszoktuk, hogy az egyházi élettér a templomajtón belül van. Meg kell tanítani a társadalmat, hogy ilyen módon is kifejezze a hitét, kiálljon bizonyos kérdésekben – buzdított a lekész.
– fogalmazott Székely János. – Amikor ilyen felvonulást szervezünk, nem akarunk senkit elítélni, épp ellenkezőleg. A kereszténység meg van győződve, hogy minden bűnre és sebre van Istentől gyógyulás. Ezeknek a gyerekeknek az élete sem a semmibe, hanem a teremtő Isten kezébe hullott. Van bocsánat az édesanya számára is, aki sokszor nem elkövető, hanem áldozat. Ha a kereszténység erről a témáról nyilatkozik, mindig ezzel az irgalommal teszi. Horvátországban sokszor szerveznek ilyen menetet, Zágrábban több tízezer ember vesz részt rajta. Legyünk mi is tízezren! – bátorított végül.
Orvosok a szívhangrendeletről, az esemény utáni tablettáról és az abortusztablettáról
A második kerekasztal-beszélgetésen, melyet Keresztes Ilona vezetett, szó esett arról, a meghívott orvosok hogyan tudják megmagyarázni, mikor kezdődik az emberi élet. Gulyás Ádám, Bálint Balázs és Rojkovich Bernadette különbözőképpen bizonyították, miért a megtermékenyítés az a pont, amikor minőségi ugrás megtörténik.
Sokszor hallani olyan véleményt, hogy a magzat parazita, élősködik. Gulyás Ádám hangsúlyozta: azonos faj esetében nem beszélünk parazitáról, ráadásul utódnemző szervrendszer alakult ki a létrehozására. Bálint Balázs hozzáfűzte, a magzat az anya testében él, de kölcsönhatás alakul ki köztük, amire most már pszichológiai irányzat is épül. Rojkovich Bernadette rámutatott, hogy a csontritkulás sem azért van, mert valaki többször szült.
A szívhangrendelet kiiktatásáról, az abortusztablettáról és az esemény utáni tabletta vény nélküli bevezetéséről folyt tovább az alapos és érdekfeszítő beszélgetés. Megvizsgálták, hogyan működnek ezek, milyen következményeik lehetnek.
Bálint Balázs elmondta, az orvosnak protokoll szerint meg kell néznie, él-e a magzat a terhesség megállapításakor. A rendelet azt jelenti, megmutatják-e az életjeleket az anyának. Ez mindkettőjüket elgondolkodtatja, szembesíti. Gulyás Ádám hozzátette,
Bálint Balázs ismertette, hogy a 72 órás esemény utáni tabletta alapvetően az ovuláció időpontját késlelteti, ha az még nem történt meg, de ha mégis végbement, a hormonális háttér megbolygatásával a beágyazódást lehetetleníti el. Azokban az országokban, ahol vény nélkül hozzáférhető a tabletta, emelkedett az abortuszok száma, nőtt a nemibetegek száma. Az abortusztabletta szövődményaránya pedig nagyobb, mint a hagyományos abortuszénak.
Fotó: Thaler Tamás
Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
