A Tisza-kormány új nemzetpolitikája: egyelőre csak az új vezetőket látni Tokár Géza2026. 09. 02., sze – 16:44
Több, mint száz napja van annak, hogy a Tisza-kormány hivatalba lépett. Bár egyes területeken alapvető változások zajlottak, a nemzetpolitika terén csak kevés látható intézkedés történt: Kollai István helyettes államtitkári kinevezésén túl pedig tömeges személycserékre sem került sor.
A magyarországi választási kampányban csak közvetett módon jelent meg a nemzetpolitika témája. Magyar Péter élesen bírálta a Szlovákia felé a Beneš-dekrétumok büntethetősége után is passzív Orbán-kormányt, valamint a határon túli támogatások kérdése is előkerült. Jobb híján a Tisza Párt programjából lehetett tájékozódni azzal kapcsolatban, mire készülhet egy kormányváltást követően az új rezsim.
A programban célkitűzések szintjén megjelent a hatékony határon túli magyar érdekérvényesítés, a Visegrádi négyek újraértelmezése, a határon túli közösségek ügyében való következetes fellépés, valamint a Bethlen Gábor Alap támogatásaira vonatkozó felülvizsgálat témája került elő. A jelenlegi kormánypárt az ígéretei szerint konzultációs szervként tartotta volna meg a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), valamint a szomszédokkal fennálló vitás kérdések rendezését ígérte.
Lassan jönnek a kinevezések
A kevés konkrét fejleményhez tartozik, hogy – legalábbis a vezetőket tekintve – a nyár alatt felálltak a nemzetpolitikával foglalkozó struktúrák. A téma a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumhoz került, amelyet Tarr Zoltán vezet. A nemzetpolitikai ügyek május végén a társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár hatáskörébe kerültek, az eszmetörténész Heidl György azonban inkább egyházügyi kérdésekben kompetens. A nemzetpolitika egy fokkal lejjebb helyezve a képzeletbeli ranglétrán egy helyettes államtitkárt kapott a szlovákiai magyarok körében jól ismert, korábban évekig a Pozsonyi Magyar Intézetet is vezető Kollai István személyében.
A kinevezési folyamat azonban hónapokig elhúzódott: Kollai kinevezését hivatalosan csak június végén, a minisztérium megalakulását követően másfél hónappal erősítették meg és nagyobb stábot sem gyűjtött még maga köré. A késlekedésnek technikai okai vannak: az újonnan létrejött tárcának továbbra sincs elfogadott szervezeti és működési szabályzata, ami akadályozza a gyakorlati munkát. Az átrendezés előtt a Miniszterelnökségen felállított struktúra így továbbra is dolgozik és a Felvidékért felelős Tóth László főosztályvezető is a helyén van – gyakorlati döntések azonban már nem születnek ezen a területen.
Kollai István mellett néhány szakértő segít a döntések előkészítésében vagy meghozatalában, tanácsadói minőségben. A felvidéki kötődésű tisztviselők jelenléte kimondottan erős: Kovács Balázs civil kétnyelvűségi aktivistaként vált ismertté és legutóbb pár hónapja a Beneš-dekrétumok kapcsán szervezett pozsonyi tüntetés megszervezését koordinálta. Tóth Barnabás Felicián politológus szintén gyakori vendég Szlovákiában, elemzéseket is írt a helyi közösségek helyzetéről. A további tervezett személyi változásokról nincs sok hír: ami biztos, hogy a kárpátaljai kötődésű Szávayné Séra Magdolna munkájával is számolnak. Az akadémikus Szávay István volt jobbikos parlamenti képviselő felesége, ugyanakkor elismert szakértőnek számít a területén, elsősorban az oktatást illetően.
Hová megy a pénz?
Tarr Zoltán júliusban személyesen is ellátogatott a Gombaszögi Nyári Táborba és részletesebben is beszélt a nemzetpolitikai célkitűzésekről – igaz, a kulcsfontosságú kérdésekben nagyon általánosan fogalmazott. Tarr kilátásba helyezte a szorosabb konzultációt a felvidéki szervezetekkel, kevesebb miniszteri keretből elosztott és több megpályázható támogatásról beszélt. Az elszámoltatás kapcsán azonban óvatosan fogalmazott és nem mondott neveket – azóta sem észlelni, hogy látványosan megvonták volna a bizalmat valamelyik szervezettől és a Magyar Szövetséggel való kapcsolat is konfliktusok nélkül alakul.
Több érintett egybehangzóan állította, hogy a Tisza konfliktuskerülése mellett a fejleményeknek köze lehet a párt stratégiájához is. Néhány határon túli párttal – RMDSZ, VMSZ – ellentétben ugyanis Gubík László pártelnök nem állt be annyira látványosan Orbán Viktor mögé a kampányban és nem zárkózott el a párbeszéd elől sem.
A hagyományosan forrásokért lobbizó civil szervezetek ugyanakkor tisztábban szeretnének látni a támogatások kérdésében. A nyári hónapokban elkezdődött az Orbán-kormány támogatásainak felülvizsgálata, egyelőre látható következmények nélkül. Információink szerint a számonkérés elsősorban a sajtótermékeken csapódhat le: problémákba ütközhet a korábban bőkezűen szponzorált, de éles hangú publicisztikákat közlő Ma7 és a felvidék.ma támogatása is. A tervek szerint ugyanakkor általánosan hozzáférhető pályázatokat írnak ki a határon túli sajtó számára.
A minisztérium szeretné megmenteni a felvidéki MCC-hálózatot, mivel társadalmi hasznot lát a határon túli tehetségképzésben, de ezek a hatáskörök más tárcához kerültek. Ugyanúgy, a határon túl felvásárolt ingatlanokról, vagy a fesztiválokat szponzoráló alapítványokról sem a Tarr-minisztériumban döntenek. Ide tartozik azonban a Bethlen Gábor Alap tevékenysége, melynek a vezetésében lehetnek változások – eldöntve azonban még nincs semmi. A pályázatok rendszeréhez az első két évben nem szándékoznak hozzányúlni.
Elfelejtett ügyek
Miközben a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumon belüli tömeges személycserék legfeljebb az új működési szabályzat elfogadása után indulhatnak be és a pályázatok terén is az elbírálás módja változik, az elmúlt időszakban felhalmozódott nemzetpolitikai konfliktusok parkolópályára kerültek. A megoldás nem körvonalazódik.
A szlovák-magyar kapcsolatokat érintő legfontosabb „elfelejtett ügy” a Beneš-dekrétumok büntethetőségére vonatkozó törvénymódosítást érinti. Miközben a kampányidőszakban Magyar Péter, Peter Pellegrini és Robert Fico is rendszeresen üzengetett egymásnak, a téma nyáron parkolópályára került. Magyar és Fico júniusban Gödöllőn találkozott a Visegrádi négyek keretén belül, de a kérdésről nem tárgyaltak egymással. Fico egy újságírói kérdést kommentálva később a „visegrádi egységet veszélyeztető” témának bélyegezte még a kérdés felvetését is, az új magyar diplomácia pedig proaktívan nem szorgalmazta a szlovák jogorvoslatot. A témát azóta sem feszegették.
Kérdéses az is, hogy államközi szinten miként alakulnak a szlovák-magyar kapcsolatok. Az Orbán Anita-vezette külügyi tárca visszahívta a tisztségéből a veterán, erős szlovák kapcsolatrendszert kiépítő Balogh Csaba nagykövetet és Hetey Ágota kassai főkonzult is. Helyettesük egyelőre nincs és visszajelzések sincsenek arról, kiben gondolkodhat a Magyar-kormány: márpedig a nagykövet és a konzul személye a szlovákiai magyar civil életre is kihat.
Összességében tehát elmondható, hogy a Magyar-kormány száz napja nemzetpolitikai szempontból inkább a változatlanság jegyében telt. A radikálisabb módosításokra a következő hónapokban kell számítani mind személyi szempontból, mind a támogatások terén. Ahhoz azonban egy működő helyettes államtitkárságra lesz szükség.
Kapcsolódó cikkünk
Lapinformációk szerint megvan a határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkár Tarr Zoltán minisztériumában.
Lapunk információi szerint Kollai István történész, a Pozsonyi Magyar Intézet korábbi igazgatója, a Terra Recognita Alapítvány egyik alapítója felel majd a határon túli magyarokért helyettes államtitkárként a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban. Kollai Heidl György államtitkár mellett dolgozik majd a Tarr Zoltán vezette minisztériumban. Kollai 2010-2015 között vezette a Pozsonyi Magyar Intézetet.
Ezt a hírt erősítette meg a 444.hu cikke is, amely Kollai Istvánt nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárként említi. A lap arról ír, hogy a szokásos nyári erdélyi Fidesz-tábor, a Tusványosi Tábor meghívottai között lehet Kollai is, Tarr Zoltánnal és Heidl Györggyel együtt.
Kapcsolódó cikkünk
A külhoni magyarokhoz való viszonyáról nem sokat árulnak el Heidl György eddigi nyilvános megszólalásai, de a történelmi egyházak tarthatnak a Tarr Zoltán vezette Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium új államtitkáráról, aki a nemzetpolitika mellett a civil, az felekezeti és a nemzetiségi ügyekért is felel.
Vasárnap kinevezték a magyar kormány 55 államtitkárát – beleértve a korábban már bejelentett közigazgatási államtitkárokat is – köztük a kulturális minisztérium öt államtitkárát is. A nemzetpolitikáért – amibe a külhoni magyarok ügyei is tartoznak – Heidl György államtitkársága felel majd.
Heidl György eszmetörténész, filozófiatörténész, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem korábbi bölcsészkari dékánja. Kutatási területei közé tartozik az ókeresztény irodalom és teológia, Szent Ágoston, az antik és középkori esztétikai gondolkodás, a neoplatonizmus és a művészetfilozófia, az egyetem honlapja szerint.
Az erre érzékenyek számára érdekes lehet, hogy a CEU-n, vagyis az Orbán-kormány által Magyarországról kiutált egyetemen szerzett doktori fokozatot 2000-ben.
2019 és 2023 között a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja volt, ebből a pozíciójából a pécsi egyetem modellváltásával kapcsolatban kritikus álláspontot képviselt: 2021-ben arról beszélt, hogy az egyetemek alapítványi átalakítása kapcsán szerinte nem kaptak megfelelő garanciákat.
Az egyházi törvény, mint szavazatnövelő eszköz
Amellett, hogy egyetemi dékán és az MTA rendes tagja, Lovasi Andrással, a Kispál és a Borz énekesével-gitárosával és a Budapest Bárból ismert Farkas Róberttel is együtt zenél, alkalmi együttesük Lovasi Trió néven lép/lépett fel.
Elsősorban azonban katolikus értelmiségiként ismert, több megszólalásában bírálta az állam és az egyház túl szoros összefonódását, illetve a politikai függőségi viszonyokat. Elsősorban azon egyházi vezetők hozzáállását kifogásolta, akik a magyar államot az utóbbi 16 évben feneketlen pénztárcaként kezelték, és ezért hajlandóak voltak engedni az egyház tanításaiból, és beállni az Orbán-kormány mögé, akár hallgatólagosan, akár a szószékről is támogatva a kormánypártokat.
Egy idén februárban megjelent, a 24.hu-nak adott interjújában sok kritikát fogalmazott meg az Orbán-kormány és a nagy egyházak, elsősorban a katolikus egyház viszonyával kapcsolatban. Kifogásolta, hogy az egyházak nem emeltek szót akkor, amikor a kormány eldöntötte, hogy csak az a közösség lehet egyház, amelyre az Országgyűlés rábólint.
„Az egyházi törvény módosítása az egyik legfontosabb demokratikus alapelvnek, a hatalmi ágak szétválasztásának megcsúfolása volt”
– mondta Heidl. Kifogásolta, hogy a Hit Gyülekezetét beemelték az úgynevezett történelmi egyházak közé a kormánypártok szavazóbázisának növelése érdekében, de egyesületté fokoztak le más közösségeket, például az Iványi Gábor által vezetett Evangéliumi Testvérközösséget. „Szerintem ekkor meg kellett volna szólalniuk a történelmi egyházaknak, és elmondani, hogy ez nem csupán egyházi szempontok szerint igazságtalan, hanem a szekuláris törvényhozás alapján is” – mondta Heidl.
Szerinte a történelmi egyházak szimplán azért hallgattak, mert „nem kockáztatták a jó politikai kapcsolatokat és az állami kedvezményeket”.
„Az evangéliumból azonban nem következik, hogy ha én politikai kedvezményezett vagyok, akkor befogom a szám, és nem képviselem az igazságosságot”
– mondta Heidl.
Szlovákiában elsősorban a református egyház kapott az elmúlt évtizedben komoly magyar állami támogatást óvodafejlesztésre. Az óvodák sok helyen megépültek, de a fenntartásuk egyre nehezebb, mivel egyre kevesebb a gyerek, derül ki a Napunk cikkéből. Az ügyben ráadásul az egyház sem kommunikál, így azt sem lehet pontosan tudni, milyen a megépült óvodák kihasználtsága.
Soros és a menekültek
Heidl szerint az egyházaknak meg kellett volna szólalniuk a hajléktalanok és a menekültek védelmében is, „vagy amikor Soros György megjelent a plakátokon oly módon ábrázolva, hogy az kifejezetten antiszemita indulatokra hasson”. Szerinte meg kellett volna szólalniuk az idei választási kampányban is, amikor „kifeszítette a kormány a nyilvánvaló hazugságait óriásplakátokra”.
„Közben az egyházak nemhogy hallgatnak, hanem a püspökök és papok közül többen is nyíltan kampányolnak emellett a hatalom mellett”
– kifogásolta egyes egyházi vezetők viselkedését Heidl.
Bírálta a költekező, felesleges épületeket halmozó egyházakat is, amelyek olyan templomokat újítanak fel, ahol évente csak 2-3 misét tartanak. „Ugyanakkor az egyházakat átjárja a félelem attól, hogy mi lesz, ha jön az ellenség, ha nem jutunk hozzá ilyen-olyan forrásokhoz; hogyan tudjuk fenntartani a templomokat és a műemlékeket” – mondta Heidl. Szerinte több püspök „gyakorlatilag múzeumban lakik, aminek a fenntartása iszonyúan költséges”.
„Két-három ember él egy hatalmas palotában”
– bírált egyes egyházi vezetőket Heidl.
Külhoni magyarokért helyettes államtitkár felel majd
Az államtitkár blogoldalán részletesen foglalkozik teológiai, filozófiai és művészeti kérdésekkel is, de a külhoni magyarok kapcsán nem nagyon szólalt meg eddig. Az államtitkárságán azonban négy helyettes államtitkári posztot hoz létre, ezek egyike a külhoni magyarokért lesz felelős. Az ő neve eddig nem szivárgott ki, egyelőre sajtóhírek szerint csak az valószínűsíthető, hogy egy fiatal ókortudós-jogász, Czeti István felel majd az egyházi ügyekért.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
