Elképesztő lelet egy dán kertben: minden idők legnagyobb viking ezüstkincse került elő Vrabec Mária2026. 09. 02., sze – 12:04
Egy terasz építését megelőző kertmunka közben került elő Dánia eddigi legnagyobb viking kori ezüstkincse. A Rebild közelében talált leletegyüttes össztömege mintegy 18,5 kilogramm, csaknem háromszorosa az ország korábbi rekorderének számító Terslev-kincsnek.
Teraszt épített, kincset talált
A különleges kincs nem lapult túl mélyen, egy férfi akkor bukkant rá, amikor a teraszépítés előtt rendezte a kertjét. Az első fémtárgyakat eleinte vasdaraboknak vagy egy régi kerítés maradványainak vélte, ezért kézzel kezdett ásni. Hamarosan azonban kiderült, hogy jóval értékesebb leletre bukkant: ékszerek, pénzérmék és ezüstrudak kerültek elő a földből.
A régészek eddig mintegy 700 tárgyat és töredéket azonosítottak. A leletek között ezüstrudak, karperecek, feldarabolt ezüsttárgyak, 47 teljes érme és számos érmetöredék, valamint egy apró Thor-kalapács is található.
A 10. században rejtették el
A kincs egy részét eredetileg egy agyagedényben helyezték el. Az edényben még mintegy 320 tárgy és összesen 6,4 kilogrammnyi ezüst maradt meg, miközben a többi lelet a környező talajban szóródott szét.
A tárgyak alapján a régészek arra következtetnek, hogy a kincset a 10. században rejthették el. Pontos elrejtésének okát azonban egyelőre nem sikerült megfejteni.
Ezüsttel fizettek
A leletegyüttes különlegessége, hogy az érméknél jóval nagyobb számban tartalmaz ezüstrudakat, ékszereket és feldarabolt ezüsttárgyakat.
Torben Sarauw, a Nordjyske Museer munkatársa szerint ez fontos betekintést nyújthat abba, hogyan kezelték és halmozták fel vagyonukat a vikingek.
A nemesfémet ugyanis nem feltétlenül készpénzként használták: az ezüst önmagában is értéket képviselt, és szükség esetén feldarabolhatták vagy akár be is olvaszthatták.
Különösen érdekes egy rúnákkal díszített ezüstrúd is. A rajta található jelek feltehetően a „hutu” szót adják ki, jelentésük azonban egyelőre ismeretlen. A kutatók szerint elképzelhető, hogy személynév, tulajdonjegy vagy valamiféle azonosító jelzés lehet.
Arab és angolszász érmék
A kincs egyben a vikingek kiterjedt kereskedelmi kapcsolatairól is tanúskodik. A leletek között arab dirhemek és angolszász pénzérmék is vannak, ami jól mutatja, hogy a korabeli Dánia gazdasági kapcsolatai messze túlmutattak Skandinávián.
A hálózatok Angliától és Nyugat-Európától egészen az iszlám világig terjedhettek.
Két angolszász ezüstpennyt I. Eduárd wessexi király uralkodása alatt, 899 és 924 között vertek. Ezek fontos támpontot adhatnak a régészeknek annak meghatározásához, mikor rejthették el a hatalmas ezüstkincset.
Kincsekben gazdag vidék
Rebild térsége nem ismeretlen a régészek előtt. A környéken korábban is több jelentős viking kori lelet került elő.
1971-ben például egy mintegy négy kilogramm ezüstöt tartalmazó leletegyüttest találtak, a közelben pedig egy olyan aranykincsre is rábukkantak, amely hat, összesen 762,5 grammot nyomó arany karperecből állt.
A mostani felfedezéssel együtt a leletek koncentrációja arra utalhat, hogy Észak-Jylland ezen része fontos szerepet töltött be a Skandináviát a Baltikummal, Angliával, Nyugat-Európával és az iszlám világgal összekötő kereskedelmi és kulturális hálózatokban.
Egyelőre rejtély, miért ásták el
A régészek számára továbbra is az egyik legnagyobb kérdés, miért rejtették el a több mint 18 kilogrammnyi ezüstöt és a hozzá tartozó tárgyakat.
A teljes feltárásra ugyanakkor nincs lehetőség, mivel a lelőhely ma már beépített területen található. A kutatók így a jelenleg rendelkezésre álló tárgyak vizsgálatából próbálják rekonstruálni, hogyan kerülhetett a földbe Dánia minden idők legnagyobb ismert viking kori ezüstkincse.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »


