Ilyen volt a II. Lévai Magyar Nótaest Veres István2026. 09. 02., sze – 08:06
A magyar nóta több mint dallam és ének, van benne öröm és bánat, szerelem és emlékezés, múltunk hangulata és lelkünk rezdülése. Egy-egy nóta sokszor többet mond minden szónál, visszarepít fiatalságunk emlékeihez, családi ünnepekhez, baráti együttlétekhez. Ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Éder Mária, a Csemadok Lévai Alapszervezetének elnöke a II. Lévai Magyar Nótaesten fellépő művészeket és a közönséget a patinás Oroszlán Szálló nagytermében.
Az est folyamán fellépett a magyar nóta egyik közkedvelt előadója, Hajtman Lívia, aki civilben óvónő, a színpadon díva. Már gyermekkorától foglalkoztatta az éneklés. Húsz évesen a pozsonyi Ifjú Szívek énekkarának szólóénekeseként mutatkozott be először a nagyközönség előtt. Szólistaként énekelt a Szlovák Nemzeti Színházban, a Szlovák Filharmóniában és az ország több színházában is. Szólóénekesi karrierje során fellépett Németországban, Svájcban, Bulgáriában, Olaszországban, Magyarországon, Csehországban. Huszonöt évesen Szilvia szerepét játszotta Kálmán Imre Csárdáskirálynőjében, később a Marica grófnő szerepében aratott nagy sikert. Az évtizedek során komoly szakmai elismerést vívott ki. A nemzetközi Lehár Operett-és Énekversenyt háromszor nyerte meg, a magyarországi Aranycinege nótaestek versenyén aranykoszorús nótaénekes minősítést kapott. Fellépései során a Pozsonyi Fővárosi Zenekar, a Váci Szimfonikus Zenekar, Mága Zoltán zenekara kísérte. Együttműködött további neves prímásokkal. A nótaesteken elismert cigányzenekarok kísérik belföldön és külföldön is. Előadásaiban magas fokú érzés, szenvedély és elegancia találkozik.
A következő előadó Wurczer Péter csodálatos hangján, szívvel és lélekkel közvetítette a lévai közönségnek a magyar nóták szépséges dallamait, élmény hallgatni minden előadását. Léván született. Pozsonyban, Besztercebányán és Brünnben tanult ének-zene szakon. 2018 óta aktív szólistája a szlovákiai és külföldi koncerteknek. Előadásait a Pozsonyi Fővárosi Zenekar, a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar, a Komáromi Kamarazenekar és más zenekarok kísérik. Gyakori fellépője a Duna TV Jó ebédhez szól a nóta című műsornak. Számos operettfelvételt rögzített a Szlovák Rádió számára, de többször hallhattuk őt a Pátria Rádióban is. Főszerepeket játszik operákban és operettekben. A Csárdáskirálynő és a Marica grófnő című operettekkel nagy sikert aratott az elmúlt években számos városban és községben. Alapítója és aktív szervezője a barsbaracskai nemzetközi operettfesztiválnak, tagja a szlovákiai koncertek dramaturgiai tanácsának, kuratóriumi tagja a szlovákiai civil becsületrendnek. 2022-ben saját színházi társulatának megalapításával főleg a felvidéki magyar operetténekesek jutnak lehetőséghez tehetségük megmutatására. 2022-óta Barsbaracska község polgármestere.
Hangjával és előadásmódjával kápráztatta el a közönséget Gubík Magdolna lévai nótaénekesnő, akinek nevéhez számos sikeres előadás kötődik. Ő álmodta meg a Lévai Magyar Nótaestet, azzal a szándékkal és céllal, hogy a magyar nóta szépségét megismertesse és megszerettesse a közönséggel művészkollégáival együtt. Gyermekkora óta énekel, vonzódik a magyar nótákhoz. 2011-ben Ipolynyéken az Őszirózsa Országos Magyar nóta énekes verseny győztese lett, 2012-ben az Egri Országos és Határon túli nótaversenyen szintén arany fokozatban részesült. Falunapok, nótaestek gyakori fellépője Felvidéken és Magyarországon. Hallhattuk őt a Dankó Rádió Dankó Extra műsorában is. Az est folyamán a közönség kedvenc nótáit hallhatta tőle.
A magyar nóta szeretete kíséri már gyermekkorától Nagy Noémi magyar nóta és operetténekest is, a következő fellépőt. Láthatták őt a Duna TV Jó ebédhez szól a nóta produkcióban, felvételei gyakran hallhatóak a Dankó Rádióban is. Szervezője szülőfalujában, Nemeshodosban a Hajlik a rózsafa magyar nóta estnek, vezetője a „Megmaradásunkért” Polgári Társulás énekkarának. Az elmúlt években Hetényi Gergőnek köszönhetően magával ragadta az operett csodálatos világa. 2023-tól tagja az ArtOperett társulatnak, ahol csodálatos alakításai vannak szubrett szerepekben, a Csárdáskirálynőben és a Marica grófnőben.
A színpadon köszönthette a nótaest közönsége Iványi Árpádot is. A magyar nóta szeretete gyermekkora óta elkíséri. Számos nótaverseny győztese, falunapok, nótaestek állandó szereplője, a közönség kedvenc előadója. Megjelent több televíziós felvétele, láthattuk, hallhattuk őt a Duna TV Jó ebédhez szól a nóta című műsorában.
A nótaesten fellépő művészeket Bangó Béla és cigányzenekara kísérte, akik Budapestről érkeztek Lévára. Hosszú évek óta őrzői és sikeres tolmácsolói a magyar nóta gazdag zenei világának. Játékukra szenvedély, virtuozitás és mély lélek jellemző. Felléptek a világ számtalan országában a cigányzene varázslatos közvetítésével. Rendszeresen szerepelnek a Duna TV Jó ebédhez szól a nóta című műsorában csodálatos előadásokkal.
„A magyar nóta addig él, amíg vannak emberek, akik meghallgatják, együtt éneklik és továbbadják a következő nemzedéknek. Jó látni, hogy itt Léván sokan őrizzük ezt a kincset. Hazafelé vigyék magukkal a dallamok szépségét és az együtt töltött este emlékét” – zárta a magyar nóta gazdag világát bemutató hangulatos estet Éder Mária. A magyar nótát szerető és kedvelő közönség vastapssal köszönte meg a fellépő művészek előadását. Az emlékezetes szép estét az előadó művészek és a közönség közös záróéneke koronázta meg.
Balla Gyönyör Rózsa, Léva
Kapcsolódó cikkünk
A Pozbai Református Egyházközség karöltve a baracskai és a besei leányegyházaival már harmadik alkalommal ünnepli közösen március 15-ét. Idén a megemlékezés színhelye Bese község volt.
A zsúfolásig megtelt templomban Dukon András lelkipásztor köszöntötte a jelenlévőket. Besse Csenge színvonalas zenei előadását ünnepi istentisztelet követte. A rendezvény fénypontja a váci Bernáth Kálmán Református Gimnázium, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Technikum és Szakképző Iskola küldöttségének műsora volt. A diákok irodalmi összeállítása felidézte a forradalom egyes mozzanatait a kezdetektől a szabadságharc leveréséig. A rendezvény első része a templomban a nemzeti himnusz eléneklésével ért véget. A jelenlévők kivonultak a templom előtti kis parkba, ahol Schmidt Kitti forradalmi verset szavalt el. Kálnay Tibor mérnök ünnepi beszédében méltatta a 178 évvel ezelőtti események jelentőségét és annak aktuális üzenetét a mai kor számára. Ezután következett a kopjafák megkoszorúzása. Elsőként a külföldi küldöttség rótta le kegyeletét, majd a polgármesterek, gyülekezetek és további magyar szervezetek helyezték el a megemlékezés virágait.
Az esemény szeretetvendégséggel ért véget.
Geršiné Szabó Márta, Léva
Kapcsolódó cikkünk
Az alábbi olvasói levél januárban érkezett szerkesztőségünkbe, és a Koperta rovatban jelent meg…
Az elmúlt hetek a Beneš-dekrétumokról szóltak. Nemcsak a Vasárnapból, de a rádióból, televízióból is minden nap halljuk. Most, hogy elolvastam Vrabec Mária Gubík Lászlóval készített beszélgetését, egy színházi darab, Spiró György A csirkefej című drámájának egy mondata jutott eszembe. A srác (a komáromi előadásban Tóth Károly) szájából hangzik el a csalódást jelentő mondat: Ennek nem így kellene lenni! Mondja ezt akkor, amikor azzal szembesül, hogy az anyja, apja ugyanazok az alkoholista szülők, akik voltak, semmi nem változott, és újra csak kihasználni szeretnék őt.
Miért éppen ez jutott eszembe, nem tudom, de valami hasonlót érzek. Mi, „határon túli magyarok” a határ ezen meg más határok túlsó oldalán is akkor vagyunk érdekesek, ha belőlünk valaki vagy valakik hasznot, előnyt tudnak maguknak kreálni.
A miniszterelnökünk az egyik rádióműsorban olyat említett, hogy a földelkobzások az autósztráda építésekor érintett területeken vannak. Tehát ez azt jelenti, ő nagyon jól tudja, hol, gondolom azt is, hány tulajdonost és mekkora területeket érint. Én ezt úgy értetettem, hogy ez az országnak pozitívum, mert ingyen jut a földterülethez.
Az egyik vitaműsorban a tévében egy szélsőséges párt tagja azt mondta, hogy azért kellett a Beneš-dekrétumokat megkérdőjelező személyek büntethetőségéről szóló cikkelyt elfogadni, mert a Facebookon elindult a hisztéria. Olyanokat írnak, hogy most Krasznahorkát is vissza kell adni Magyarországnak? Van-e ilyen hisztéria a szlovákok között, én nem tudom, de azt érdekes lenne megtudni, ki mit tud a Beneš-dekrétumokról. Vajon mit tanítanak ma a szlovák és a magyar tannyelvű iskolákban ezekről a dekrétumokról? Elismerem, én elég keveset tudok. Szakközépiskolába jártam, és ott nem volt történelem, és az én gyerekeim sem tanultak történelmet.
Elmondták, leírták több helyen, hogy a Beneš-dekrétumokat lehet tanulmányozni magyar nyelven is, de szerintem nagyon kevesen fognak hozzá, és az egyszerű emberekhez az jut el, amit itt-ott hallanak. Gubík László elmondta, január 22-re összehívnak egy tudományos konferenciát, amelyen komoly szaktekintélyek fogják azt a történelmi korszakot, és gondolom, a dekrétumokat is elemezni. Én érdeklődéssel várom a polgári engedetlenség ezen elegáns módját, és annak eredményeit.
Sedliakné György Ilona, Martos
Kapcsolódó cikkünk
A Beneš-dekrétumok megkérdőjelezése már fél év börtönbüntetéssel járó bűncselekmény, vagyis a Szlovákiában élő magyarok még csak nem is beszélhetnek az őket máig, a rendeletek alapján sújtó igazságtalanságokról. A magyar kormány mégsem tiltakozik, nem küldött diplomáciai jegyzéket, nem rendelte be a szlovák nagykövetet. Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét kérdeztük arról, milyen lépésekre készülnek.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azt mondta, hogy elemzik a helyzetet, és majd egyeztetnek. Folynak már valamiféle egyeztetések?
Tudunk egymásról, februárban lesz vegyes bizottsági ülés is. Ezt úgy kell előkészíteni, hogy egyik fél se sérüljön. Nem lesz egyszerű, mert a szlovák fél megmakacsolta magát, és nagyon ostobán viszonyul a helyzethez.
A magyar fél pedig mintha nem akarna ujjat húzni Ficoékkal. Orbán Viktor meg sem szólalt az ügyben. Szijjártó Péter a törvény elfogadása után négy nappal mindössze arra a kijelentésre szánta rá magát, hogy minden jogi és politikai eszközt igénybe vesznek annak érdekében, hogy a felvidéki magyarokat ne érhesse bántódás. Ön nem kevesli ezt a reakciót?
Ez egyelőre verbális kiállás: hogy számíthattok ránk. Az üzenet azonban tulajdonképpen az, hogy vívjátok a harcaitokat ti is, vívjuk a harcainkat mi is, és majd meglátjuk, hogyan tudunk egymásnak segíteni. A sorok között ezt olvastuk ki, mert ott egy másik sakktábla van, és itt is egy másik sakktábla. Őszintén szólva én ezt annyira nem is bánom, mert nem akarjuk, hogy más oldja meg helyettünk a problémáinkat.
Nem arról van szó, hogy a nemzetközi szövetségesek keresése és megtartása oltárán a magyar kormány sorra feláldozza a határon túli kisebbségi ügyeket? Lásd a magyargyűlölő George Simion támogatása a romániai elnökválasztási kampányban, most pedig a csend a Beneš-dekrétumok ügyében…
Azért ennyire ne egyszerűsítsük le a dolgot, mert ha az intézményrendszer támogatását és életben tartását nézzük, ott számíthatunk a magyar kormányra.
De a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezésének bűncselekménnyé nyilvánítása elég súlyos ügy. Nyilván súlyosabb, mint a randalírozó focidrukkerek visszafordítása Ausztriából, ami miatt Szijjártó külügyminiszter bekérette az osztrák nagykövetet. Most nem kellett volna ezt tennie?
Ezt hadd ne kelljen kommentálnom. Én inkább úgy szeretném látni a dolgot, hogy az eddig kiskorúsított felvidéki magyar politikum most válik nagykorúvá, és mi vívjuk meg a mérkőzéseinket. Akár az Európai Unió intézményrendszerén belül, akár a nemzetközi sajtóban, mert ezeket a folyamatokat már elindítottuk.
A december 20-i dunaszerdahelyi tüntetésen polgári engedetlenségről beszélt. Hogyan kell ezt elképzelni?
Az első ilyen lépésünk a magyar kultúra napjára, január 22-re összehívott tudományos konferencia lesz. Ez egy elegáns módja a polgári engedetlenségnek, mert komoly szaktekintélyeket hívunk meg. Próbáljon csak meg belekötni a hatalom azokba, akik tényekre és adatokra alapozva mutatják be jogi és történelmi szempontból egy korszak igazságtalanságait és viszontagságait.
Lehet már tudni neveket?
Nem, még csak most kezdjük el szervezni a konferenciát. Az egyik témakör a jogbizonytalanság: vagyis hogy ugyan történelmi dokumentumnak nevezik a Beneš-dekrétumokat, mégis nyolcvan év után is azokra hivatkoznak a földelkobzásoknál. Ez olyan, mintha a numerus claususról azt mondanák, hogy ugyan nem alkalmazzuk, de éppenséggel alkalmazhatnánk, ha úgy gondolnánk, hogy valahol nem akarunk zsidókat foglalkoztatni. További témakör lesz a második világháború után kialakult helyzet rendezése, amely Magyarország és Szerbia között megtörtént kiegyezés és kiengesztelődés formájában. A Vajdasági Magyar Szövetségből biztosan jönnek előadók, akik erről fognak beszélni.
Peter Pellegrini nem adott Forró Krisztián tanácsára, aki azután, hogy az elnök aláírta a Btk. módosítását, le is mondott posztjáról. Beszélt vele azóta, számítanak rá a Magyar Szövetségben?
Forró Krisztián megyei képviselő, az ottani munkáját nagyra becsüljük, és számolunk vele. Hogy ezen kívül milyen ambíciókat táplál, arról még nem beszéltünk.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
