Augusztus végén lejárt a világjárvány következményeit felszámoló uniós helyreállítási és reziliencia program határideje. Románia eredetileg összességében közel harmincmilliárd euró forrást használhatott volna fel, ám ennek mintegy harmadát nem sikerült lehívnia.
A 2021 végén elfogadott költségvetés értelmében a tizenöt terület projektjeire – vízgazdálkodás, biodiverzitás, hulladékgazdálkodás, fenntartható közlekedés, épületek energiahatékonyságának növelése, energetika, digitális átmenet, fiskális és nyugdíjreform, kutatás-fejlesztés és innováció támogatása a magán szektorban, helyi mobilitás fejlesztése, turizmus és kultúra, egészségügy, szociális reformok, közigazgatási reform, oktatás – Románia összesen 29,182 milliárd euró forrást használhatott volna fel, amiből 14,24 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 14,942 milliárd euró pedig kedvezményes hitel (forrás: Európai Beruházások Minisztériuma). Igaz, időközben kérte és több alkalommal módosítottak is mind a fejezetek, mind a keretösszegek tekintetében. A szakminiszter végül alig több mint 21 milliárdos kerettel számolt.
Játék a számokkal
Dragoș Pâslaru, az uniós projektek minisztere azt nyilatkozta a közelmúltban, hogy a keretösszeg 90 százalékát le fogják hívni, a bértörvény elfogadása esetén pedig – ami egyébként a határidőre nem történt meg –, az arány 97 százalékra nő. A tárcavezető a sokadik újratárgyalás után 21,14 milliárd euróra lefaragott keretösszegről beszélt.
Az eredetileg valamivel több mint 29 milliárd euró forráshoz képest azonban a teljesítés mintegy 65,6 százalék, az elveszített összeg pedig 8,5 milliárd euróra tehető.
Növekvő hiány
Csak az idén a programból származó pénz, amit természetesen befoglaltak a költségvetésbe, 98,7 milliárd lej lett volna, vagyis minden egyes elveszített lej a költségvetési hiányt növeli. Csak a két, az utóbbi időben vitatott törvényhez kapcsolt uniós támogatás (bér- és átláthatósági törvény) az idei GDP 0,4 százalékát teszi ki.
Ez a 98,7 milliárd lej minden idők messze legnagyobb éves uniós támogatása lenne. A korábbi rekordot a 2025-ös 75,9 milliárd jelentette, majd a 2023-as 67,7 milliárd következik. GDP-arányosan 2023-ban érkezett a legtöbb pénz Brüsszelből, 4,2 százalék, a tavalyi mutató 4 százalék volt.
Mit nem lehet befejezni?
Egy sor beruházás szintén nem lesz kész határidőre. Ilyen lehet a Kolozsvár–Nagyvárad vasútvonal Élesd–Kissebes szakasza, valamint az A7-es autópálya több szakasza. Augusztus végéig 132 kilométernyi sztrádaszakaszt kellett volna megnyitni, azonban – Ionuț Ciurea, a Pro Infrastructura Egyesület elnöke szerint – csak 46 kilométer átadása valósult meg. A határidőből kicsúszó beruházások miatt elúszó pénz százmilliós nagyságrendű lehet.
A veszteség szemléletesen
A függetlenként európai uniós mandátumot szerzett Nicu Ștefănuță képviselő, aki az egyik alelnöki pozíciót is betölti az EU parlamentjében, még keményebben fogalmazott a fel nem használt források tekintetében. Szerinte valódi nemzetárulás a PNRR-ből származó uniós források lehívásának kudarca. Öt év nem volt elég, hogy a végrehajtott reformok révén soha nem látott, harmincmilliárd euró forrás érkezzen az országba. „Románia 13 milliárd eurót vett fel a PNRR-ből. Még a felét sem” – fogalmazott a képviselő. Nicu Ștefănuță ugyanakkor hangsúlyozta: Olaszország nemcsak az összes pénzt felhasználta, hanem még többet is kért. Továbbá hogy még szemléletesebb legyen a veszteség, a képviselő szerint a kiesett milliárdokból 30 regionális kórház, ezer kilométer autópálya, kétezer iskola megépítése és 300 repülőgép beszerzése valósulhatott volna meg, ami mintegy ötszázalékos gazdasági növekedésnek felelt volna meg.
Elégedett fejlesztési minisztérium
Ezzel szemben az előzetes értékelések szerint a fejlesztési minisztérium teljesítette az országos helyreállítási tervben vállalt valamennyi mérföldkövet és célkitűzést, mind a reformok, mind a beruházások terén – közölte tegnap Cseke Attila ügyvivő tárcavezető. A minisztérium 5871 szerződést kezelt, és összesen 49 mérföldkő és célkitűzés teljesítéséért felelt. Ezek közül 19 kapcsolódott reformokhoz, 30 pedig tizenkét beruházáshoz és részberuházáshoz. A tájékoztatás szerint megkezdték a kedvezményezettek által az augusztus 30-i határidőig a platformra feltöltött iratok ellenőrzését annak megállapítására, hogy megfelelnek-e a finanszírozási útmutatókban előírt követelményeknek. „Ha valamennyi dokumentum rendben van, a fejlesztési minisztérium egyetlen eurót sem veszít” – hangsúlyozta Cseke Attila. A felhasznált összegeket nem közölték.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
