Jeles napon kezdődött meg az új tanév az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hitoktatói számára: az esztergomi bazilika felszentelésének 170. évfordulóján tölthettek el együtt egy napot a királyok városában. Az ünnepi szentmisét Török Csaba, az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház plébánosa mutatta be.
A plébános homíliájában Szent Adalbert és Szent Gellért alakján keresztül beszélt a nevelői hivatás erejéről, a hitoktatók szolgálatáról, és arról a sokszor láthatatlan munkáról, amely évekkel később hozhat gyümölcsöt egy gyermek életében.
Török Csaba először a bazilika főoltárára irányította a jelenlévők figyelmét. Középen két püspök szobra látható: Szent Gellért és Szent Adalbert. Gellért mellett egy liliomot tartó angyal áll, aki Szent Imrére utal, hiszen a püspök a herceg nevelője volt. Szent Adalbert pedig a bazilika, Esztergom városa és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye védőszentje, prágai püspök, misszionárius és vértanú, akinek tiszteletéhez Szent István ezer évvel ezelőtt kapcsolta hozzá a magyarságot.
A plébános felidézte, hogy Adalbert és a fiatal István találkozása mély nyomot hagyhatott a leendő királyban. Az ismeretek szerint Adalbert bérmálta meg Istvánt, és vélhetően Gizellával kötött házasságának előkészítésében is szerepe lehetett. Egyetlen könyvet sem hagyott maga után, a találkozás hatását azonban István későbbi élete és Adalbert iránti tisztelete is mutatja.
Adalbert a politikai és hatalmi küzdelmekben látszólag kudarcot vallott: püspöki székéből elűzték, családját lemészárolták, missziója pedig vértanúságával ért véget. Mégis számos közép-európai nép történelmében hagyott maradandó nyomot.
és hozzátette: Szent Adalbert és Szent Gellért éppen ezért különösen fontos példakép lehet a tanév kezdetén a hitoktatók számára. Mindketten személyiségük és szavaik erejével formálták a rájuk bízottakat. Egyikük Szent István, másikuk Szent Imre életében hagyott kitörölhetetlen nyomot.
Török Csaba szerint a hitoktató gyakran érezheti úgy, hogy kevés eszköz van a kezében. Iskolai elfogadottsága és tekintélye sok körülménytől függ, miközben olyan valóságról próbál tanúságot tenni, amely a mai ember számára nem kézzelfogható. Nincs látványos kísérlet, amely azonnal felkeltené a gyermekek figyelmét. Talán van Biblia, hittankönyv, néhány játék vagy okostábla, de
Ez a szolgálat olykor különösen nehéz. A hitoktató olyan családi és emberi sorsokkal találkozhat, amelyek előtt tanácstalanul áll. Joggal kérdezheti: Minden jó szándékom ellenére mit változtathatok azon, ami komoly hatással van egy gyermek életére?
Török Csaba kiemelte: éppen ekkor van szükség a hitre és a belső meggyőződésre. Lehetséges, hogy a munka eredménye hosszú ideig nem látható, a gyermekben azonban mégis megmarad valami. Egy mondat, egy hittanórán átélt pillanat akkor is belevésődhet, ha ő maga abban az időben csupán unalomként élte meg. Tíz vagy húsz év elteltével pedig visszatérhet egy egykori tanítvány – akár a leghanyagabb vagy a legcsibészebb –, és felidézhet egy félmondatot, amelyet a hitoktató már régen elfelejtett.
„Mert ez a szó Isten szava, nem az enyém. Isten vési be, nem az én pedagógiai zsenialitásom” – hangsúlyozta a plébános.
Az ember szíve csodákra képes – fogalmazott Török Csaba. Ha egy ember szíve lángol, másoké is lángra kaphat. Ha pedig a láng egyszer fellobbant, akkor sem kell félni, amikor a felszín már semmit sem mutat, mert a parázs továbbra is ott marad.
A bazilika felszentelésének évfordulója azt is üzeni, hogy újra meg újra vissza kell térni a forráshoz. Az esztergomi bazilika évszázados küzdelmek után, romok fölött épült fel, mert elődeinkben élt a meggyőződés:
Török Csaba azt kívánta a hitoktatóknak, hogy innen, a forrás helyéről vigyék magukkal Szent Gellért és Szent Adalbert példáját. Higgyenek a kimondott szóban, Isten szavában és abban a szolgálatban, amelyet saját életükön keresztül végeznek. Ennek gyümölcse nem mindig látványos: olykor csak parázsként vagy apró magként marad meg egy gyermekben. De él, és egyszer még csodát teremhet.
Forrás: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Fotó: Mudrák Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
