Veszélybe sodorják a magyar iskolákat az oktatási tárca szigorításai Tokár Géza2026. 08. 27., cs – 15:28
Napokkal az iskolakezdés előtt a kormány döntött a következő oktatási reformról és szigorította az iskolák és osztályok minimális létszámára vonatkozó követelményeket. Az intézkedés a megszűnés szélére sodorhatja a magyar intézményeket, a Magyar Szövetség szerint ezen a ponton már nem csak szakmai egyeztetéssel, hanem társadalmi összefogással is kell kezelni a problémát.
A párt csütörtökön egy sajtóközleményben felhívta a figyelmet arra, hogy az iskolaügyi tárca által elfogadott közoktatási törvénycsomag nem vette figyelembe a szlovákiai magyar szakértők által kidolgozott, a kisebbségi oktatási intézmények problémáira fókuszáló javaslatcsomagot. A párt szerint az iskolaügyi tárca lépése után a témát társadalmi szintre kell emelni – mert a szakmai munka ezen a ponton már nem elég. A lobbizásra rendelkezésre álló tér valóban szűkül, akár már októberben elfogadhatják az oktatási reformokat.
Menthetőek az iskolák?
Az Oktatáspolitikai Műhely keretén belül zajló együttműködés 2025. tavaszán alakult meg a Magyar Szövetség, valamint több együttműködő szervezet – a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Comenius Pedagógiai Intézet, Selye János Egyetem, Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, Pro Civis, valamint az Innovatív Oktatásért Intézet közreműködésével. Az együttműködést segítette, hogy a Magyar Szövetség hosszabb idő után egy szakpolitikust is talált, aki az oktatási témákkal foglalkozott, méghozzá Tamás Erzsébet személyében.
A műhely meghirdetésére azért is kerülhetett sor, mert az oktatási tárca ebben az időszakban már aktívan dolgozott az iskolákra vonatkozó reformokat érintő törvényeken. A magyar oktatással foglalkozó szereplők nem csak kívülről szemlélték a folyamatot, aktívan szerepet akartak vállalni az egyeztetésben – véleményezték a tárca anyagait, valamint egy tízezernél is több aláírást tartalmazó petíciót nyújtottak be.
Az Oktatáspolitikai Műhely egy részletes és megvalósíthatónak tartott reformcsomagot nyújtott be a tárcához annak érdekében, hogy a nemzetiségi oktatás a gyakorlatban is elérhető, szakmailag működőképes és pénzügyileg fenntartható maradjon. Memorandum is született az oktatási tárca és több civil szervezet között az együttműködésről a törvények kidolgozásában. Magyar szempontból az egyik kulcsfontosságú kérdést a méretszorzó jelentette: ez a támogatási segítség teszi lehetővé a kisebb létszámú iskolák magasabb finanszírozását, legalábbis a tanulók számához képest.
Tamás Erzsébet, a párt oktatási szakértője a kérdésünkre elmondta, a következő héten tudják számosítani, pontosan hány intézményt is sodorhat veszélybe a minimális létszámra vonatkozó korlátozás. A szakember rámutatott, hogy leginkább a felső tagozatos iskolák szenvedhetik meg a lépést, mivel rájuk nem vonatkozik semmilyen kivétel és az osztályok összevonásával sem tudják mérsékelni a pénzügyi hatásokat.
Jöhet a civil nyomásgyakorlás
A Magyar Szövetség tájékoztatása szerint az egyeztetésen csak részeredmények születtek. „A szlovákiai magyar iskolahálózat jövője szempontjából legfontosabb kérdést, az iskolák és osztályok minimális tanulói létszámára vonatkozó javaslatot a szaktárca nem vette figyelembe” – összegzi a párt a közleményben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kisebbségi tannyelvű iskolák tekintetében sem engedett a minisztérium az alacsonyabb minimális létszámból, méghozzá a pénzügyi fenntarthatóságra hivatkozva.
Tamás Erzsébet, szerint a gyakorlatban több szempontot is figyelembe kell venni a pénzügyi fenntarthatóságon túl – az iskolák átszervezése vagy megszűnése ugyanis következményekkel járhat az adott közösségek számára, valamint az anyanyelvi oktatást is ellehetetlenítheti, ha a többi oktatási intézmény aránytalanul messzebb található.
A párt szerint mivel szervezett magyar parlamenti érdekképviselet hiányában a törvényalkotási folyamat további szakaszában, a parlamenti tárgyalás során már nem tudnak lobbizni a magyar iskolahálózat szempontjából fontos témák kapcsán, szélesebb körű társadalmi összefogásra és közösségi együttgondolkodásra lesz szükség. „Ha nem vagyunk bent a parlamentben, majd kint leszünk az utcákon” – jelentette ki Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke.
Tamás Erzsébet a helyzetet portálunknak azzal árnyalta, hogy az oktatási tárca szeptember elején még egy egyeztetést tart a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásával (ZMOS) is, a tárgyaláson szó esik a nemzetiségi iskolákról. Tamás szerint a ZMOS ugyan szintén figyelembe veszi a gazdasági szempontokat, de a nyomást is érzi a magyarok lakta települések részéről.
A kilátásba helyezett tiltakozó akciók kapcsán elmondta, hogy abba biztosan szeretnék bevonni a szülők mellett azokat szervezeteket is, akiknek fontos a nemzetiségi iskolák jövője. A kialakult helyzetről minden magyar tanítási nyelvű oktatási intézmény igazgatóját tájékoztatták – beleértve a nyári egyeztetéseket és a helyzetértékelést, egyben a szülői szövetségek megszólítását kérték.
A tervezet a kormány jóváhagyása után első olvasatban szeptemberben kerül a parlament elé, a második olvasat – végleges – vitáját pedig, amennyiben nem történik fennakadás, októberben tarthatják.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovákiai magyar közoktatás helyzetének javítását és hosszú távú fenntarthatóságát célzó komplex ajánláscsomagot tett közzé az Oktatáspolitikai Műhely. A szakmai platform hangsúlyozza, hogy javaslatai összhangban állnak azzal az átfogó oktatási reformmal, amelynek részeként a parlament tavaly októberben elfogadta az új tanügyigazgatási és oktatásfinanszírozási szabályozást.
Az Oktatáspolitikai Műhely – amelyben többek között felsőoktatási intézmények, szakmai szervezetek és oktatási érdekképviseletek működnek együtt – 2026 első hónapjaiban Dél-Szlovákia magyarok lakta térségeiben 13 regionális szakmai fórumot szervezett. A találkozókon mintegy 400 polgármester, iskolaigazgató, önkormányzati szakember és szülői szervezet képviselője vett részt. A konzultációk középpontjában az oktatási rendszer előtt álló kihívások, a jogszabályi változások, valamint a magyar iskolahálózat jövőbeni szerkezetének kérdései álltak.
A műhely szerint az iskolahálózat átalakítását a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, az átalakuló finanszírozási környezet és a minőségi magyar nyelvű oktatás hosszú távú biztosításának igénye egyaránt indokolja.
Óvodák és alapiskolák egyesítését szorgalmazzák
A javaslatok egyik legfontosabb eleme a magyar óvodák és a magyar alapiskolák összevonása ott, ahol mindkét intézménytípus működik. A szakértők szerint az egyesített intézmények létrehozása nemcsak a hatékonyabb működést segítheti elő, hanem alkalmazkodik az új jogszabályi környezethez is, amely szerint az óvodák a jövőben nem működhetnek a községek szervezeti egységeiként.
Azokban a településekben, ahol erre adottak a feltételek, a műhely önálló magyar és szlovák intézmények létrehozását is elképzelhetőnek tartja a jelenlegi közös igazgatású struktúrák átalakításával.
Új modell a kisiskolák számára
A kisebb, csak alsó tagozattal működő alapiskolák esetében az Oktatáspolitikai Műhely azt javasolja, hogy megfelelő helyi feltételek mellett kapcsolódjanak nagyobb, teljes szervezettségű intézményekhez, és kihelyezett tagintézményként működjenek tovább. Az elképzelés szerint ez növelheti az intézmények stabilitását, javíthatja a pedagógusellátottságot és szélesebb szakmai kínálatot biztosíthat a tanulók számára.
A szakértők szerint ezzel a megoldással a kisebb települések megőrizhetik oktatási intézményeiket, miközben azok szakmailag és szervezetileg erősebb háttérre támaszkodhatnak.
Az új oktatási ciklusokhoz igazodó szerkezet
A reform részeként az alapiskolai oktatás szerkezete is átalakul: a jelenlegi alsó és felső tagozatos rendszer helyét három oktatási ciklus veszi át. Erre tekintettel az Oktatáspolitikai Műhely azt javasolja, hogy
az alacsony tanulólétszámú falusi iskolák elsősorban az óvodai nevelésre és az első oktatási ciklus biztosítására koncentráljanak, míg a második ciklus oktatását csak kivételes esetekben vezessék be.
A műhely álláspontja szerint ez a megoldás jobban igazodik a demográfiai és személyi feltételekhez, miközben hozzájárulhat az oktatás minőségének megőrzéséhez.
Iskolaközpontok létrehozását javasolják a városokban
A városokban működő magyar oktatási intézmények számára a szakértők az alapiskolák és gimnáziumok összevonását, iskolaközpontok létrehozását ajánlják. Az ilyen központokhoz később óvodák, művészeti alapiskolák, speciális intézmények vagy szabadidőközpontok is kapcsolódhatnának. Erre példaként az ipolysági iskolaközpontot említik.
Kapcsolódó cikkünk Ipolyság |
Megnyitotta kapuit Ipolyságon a Magyar Iskolaközpont a Szondy György Gimnázium és a Pongrácz Lajos Alapiskola egyesülésével, melynek fenntartója Ipolyság városa lett.
Az ipolysági Magyar Iskolaközpontban 306 diák, 34 pedagógus és szakoktató, valamint 7 kisegítő alkalmazott kezdi meg az új tanévet. Ipolyság városa az Ipolymente legnagyobb iskolájának lett a fenntartója. Nyitra megye iskolahálózatának optimalizációs folyamatában a nemzetiségi oktatás fennmaradásának és megerősítésének érdekében a város átvette a gimnázium fenntartási jogkörét.
Az iskola erős pedagógusi gárdával indít, növekedett az oktatás szakmaisága, tizennégy osztály minőségi felszerelése és az aktualizált iskolaprogramok biztosítják az új magyar iskolaközpont munkáját és fejlődését. Az iskola élére megbízott igazgatóként Gajdács Mónika került, majd hat hónapon belül igazgatóválasztásra kerül sor. Az iskolaközpont a 2025/2026-os tanévben 8 új osztállyal bővül majd, ami a meglévő épület kiszélesítésével fog megtörténni.
Az ünnepélyes tanévnyitón jelen volt Bárkányi József, Magyarország nagykövetségének besztercebányai konzulja, Ravasz Ábel, az oktatásügyi miniszter tanácsadója, Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke, Szőköl István, az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) komáromi központjának igazgatója, Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója, Zachar Pál megyei képviselő és Ipolyság város polgármestere, Nagy Tímea alpolgármester, Bugyi István önkormányzati képviselő, Révész Angelika, az iskolaügyi, ifjúsági és sportszakosztály vezetője, valamint Lupták Mónika, a szülői szövetség elnöke is.
A színvonalas oktatás biztosítása
Gajdács Mónika ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy ez a tanévnyitó kivételes, történelmi, büszkeségre és ünneplésre méltó.
„Nemcsak a tanévnyitót ünnepeljük, hanem olyan folyamat végeredményét, amely olykor nehéz, meredek és bizony nem akadálymentes folyamat volt. Boldog születésnapot, Iskolaközpontunk”
– mondta az igazgató. Kiemelte, hogy bízik az iskolaközpont jövőjében, hogy egy erős vára lesz az Ipoly-mente magyarságának. Továbbra is biztosítani szeretnék a színvonalas oktatást a régióban, s merészen tekintenek a jövőbe, élve a lehetőségeikkel.
A rendíthetetlen bástya
„Tavaly a tanévnyitón azt mondtam, hogy nagy célunk van ezzel az iskolával”
– kezdte Zachar Pál polgármester, aki elmondta, hogy a régió legerősebb és legszínvonalasabb iskoláját szerették volna megalakítani.
„Rengeteg jó szándékú ember munkája kellett ahhoz, hogy ez a csoda, ez az iskolaközpont létrejöjjön”
– mondta. Kiemelte, hogy az egész országban, s még Magyarországon is elismerően beszélnek arról, hogy Ipolyság, az itt élők mertek belekezdeni az építkezésbe, egy szilárd, rendíthetetlen bástyát létrehozva a magyar oktatásnak.
Ravasz Ábel az ünnepségen elmondta, hogy titkon várta az ipolysági iskolaközpont meghívóját a tanévnyitóra, ugyanis minden szempár ide irányult ezen a napon.
„Ez a város nem egy határváros ma, ami a világ végén van és küszködik, hanem itt van minden, ami a szlovákiai magyar jövőt illeti. A város és az itt élők húztak egy lapot akkor, amikor kellett, s a jó lapot húzták ki. Megalapul itt egy olyan iskolaközpont, amely nemcsak Ipolyságon teszi lehetővé azt, hogy jó minőségű magyar oktatás legyen itt, hanem utat mutat az ország többi részén is, hogy hogyan lehetne ezt csinálni”
– mondta. Az oktatásügyi miniszter tanácsadója reméli, hogy az intézmények hálózati reformjában sikerül még kialakítani jól működő együttműködéseket – classtereket – a többi, környékbeli iskolában is.
Csenger Tibor: A szülők hozták el a fordulópontot az iskolaközpontnál!
Csenger Tibor megyei alelnök az ünnepélyes tanévnyitón elmondta, hogy már korábban is próbálkoztak az iskolaközpont létrehozásával, azonban ehhez akarat is kell. 2023-ban indult el ez az akarat, amikor a városban és a megyében is változások történtek. Úgy látja, hogy a fordulópontot a szülők hozták el igazán, amikor elmentek képviselni saját véleményüket a megyére. Kiemelte, a szülők döntése nagyon fontos, s az első döntés akkor születik meg, amikor ide íratják be gyermeküket.
„Itt most már nemcsak kilencedikig, hanem egészen érettségiig tudják folytatni tanulmányaikat a diákok. Szerintem ez a kiút, főleg az ilyen térségekben, amilyen Ipolyság is, vagy Zselíz, Párkány és Érsekújvár. Iskolaközpontot kell kialakítani azonos nyelven, magyar nyelvű iskolaközpontokat létrehozni. Ez Ipolyságon sikerült”
– mondta a megye alelnöke.
Szükségszerű együttműködés
Ravasz Ábel, Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter tanácsadója lapunknak elmondta, hogy az iskolahálózatok optimalizációja tavaly kezdődött. „Erre azért van szükség, hogy minőségi oktatás legyen, s a gyerekeknek garantálva legyen, hogy minőségi oktatást kapnak, legyen szó szlovák vagy akár magyar gyerekekről. Ipolyságnak úgy sikerült erre reagálnia, hogy egy saját koncepcióval álltak elő, nem a középiskolákat összevonni egymással, hanem létrehozni egy magyar iskolaközpontot. Amikor erről értesültünk, azonnal támogattuk a kezdeményezést, hisz a helyből induló jó kezdeményezések megkapják az állam támogatását. Remélem, hogy a következő lépésben sikerül kiépíteni egy iskolai clustert is, ami magába foglalja a környék alapiskoláit” – nyilatkozta lapunknak Ravasz. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy abszolút megvan más városokban, más járásokban is az esély arra, hogy iskolaközpontok jöjjenek létre, Ipolyság nincs kivételes helyzetben, csak ők kezdték el.
„Harminc évig tartottuk a frontot, hogy minden iskolát a létező formájában megtartsunk magyar vidéken, de ez azt eredményezi, hogy egyre több iskola zár be, nem tudják fenntartani magukat. Nem lehet az, hogy minden egyes kisiskolánk erődítményként működik, mert nem lesz, aki védje a falakat. Muszáj lesz együttműködni valamilyen formában”
– mondta Ravasz.
Jó példa Ipolyság
Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója szerint neki is nagy öröm, hogy ez a folyamat célba ért. Már 20-25 évvel ezelőtt jelezték a veszélyeztetett térségekben lévő polgármestereknek, iskolaigazgatóknak, hogy gondolkodni kell valamilyen társulásokon. „Már akkor lehetett látni, hogy nem lehet minden magyar iskolát megmenteni. Sokat dolgoztunk és sokat gondolkodtunk a kollégákkal” – részletezte Fodor. Azt is elmondta, hogy ugyanezt a harcot hamarabb kezdték Érsekújvárban, mint Ipolyságon, de ott döcögősebben megy a dolog.
„Úgy gondolom, hogy Érsekújvárnak s más kisvárosoknak, ahol például alapiskola és középiskola is működik, jó példa lehet Ipolyság. A gimnáziumok veszélyeztetettek ebben a küzdelemben”
– vélekedett.
Mérhetetlen lehetőségek
Szőköl Istvánt, az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) komáromi központjának igazgatóját arról kérdeztük, hogy miként lehet elképzelni a tényleges változásokat az iskolaközpont életében.
„Nagyon nagy előrehaladás mindez, és Ipolyság ebből a szempontból egyedülálló. Az iskola ezzel csak nyerhet, megerősödik az intézmény, minőségibb lesz az oktatás, és a tanári gárda is fejlődik. Jövő évben elindul a reform az összes általános iskolában Szlovákiában, s mi ebben sokat tudunk segíteni az intézménynek”
– részletezte.
Szerinte a nyolcosztályos gimnáziumoknak nagy jövőjük lesz az elkövetkezendőkben, s ha volna rá igény, akkor ez elképzelhető Ipolyságon is az új iskolaközpontban. „Látok rá esélyt, ha volnának diákok, de mivel iskolaközpontról van szó, nem szabad elfeledni, hogy az általános iskolából akkor a diákok elkerülnének a gimnáziumba, ami egy plusz osztályt jelent. Nem biztos, hogy az iskolaközpont ezzel nyerne. Át kell gondolni, át kell számolni” – osztotta meg a véleményét. Szőköl István reális meglátásnak tartja azt is, hogy a jövőben valamilyen szakbővítés legyen az iskolaközpont életében.
„Az az új tapasztalat, hogy a gimnáziumok vagy a szakiskolák nyelviskolákat vesznek magukhoz. Ipolyságon is egy valós kép lehet, hogy nyelvi vagy más tanulmányi programok épüljenek be az intézmény életébe. Ez új diákokat is hozhat a környékről”
– részletezte.
Nem jelent pluszkiadást
„Fantasztikus érzés és élmény ez az egész, óriási erő árad belőle. Ez egy valódi összefogás eredménye, láthattuk, mennyien eljöttek az ünnepségre”
– nyitotta a beszélgetést Zachar Pál polgármester, akit arról kérdeztünk, hogy miként fogja tudni a város megoldani a költségeket.
„A mi számításaink szerint az iskola önfenntartó lesz, nem jelent többletköltséget a városnak. Most az elején természetesen voltak pluszkiadások, mint például az, hogy a megye nem adta át ingyen azt a vagyont, amit az államtól kapott az iskola működtetésére. A várost megsarcolta 5000 euróval. Vannak ilyen finomságok, huncutságok, de ezeken mi túllendülünk, hisz az a célunk, hogy az iskola beinduljon. Már most dolgozunk a következő időszak költségvetésén, s látjuk, hogy nem jelent többletet az iskolaközpont fenntartása”
– részletezte Zachar.
Az elképzelés célja, hogy egy intézményi kereten belül biztosítsa a magyar nyelvű oktatás teljes vertikumát, valamint erősítse a városok és vonzáskörzetük magyar közösségeinek oktatási infrastruktúráját.
Együttműködésre épülő iskolai klaszterek
A javaslatcsomag kiemelten foglalkozik az úgynevezett iskolai klaszterek létrehozásának lehetőségével is. A műhely szerint az intézmények és fenntartók együttműködése lehetőséget teremthet az emberi és anyagi erőforrások hatékonyabb felhasználására, a szakmai tudás megosztására, valamint a támogató szolgáltatások bővítésére.
A szakértők ugyanakkor szükségesnek tartják, hogy az oktatási tárca pontosítsa az ilyen együttműködések jogi, szakmai és finanszírozási kereteit.
Hosszú távú szemléletet sürgetnek
A dokumentum hangsúlyozza, hogy az iskolahálózat optimalizálását nem elszigetelt, rövid távú intézkedésekkel, hanem átfogó stratégiai szemlélettel érdemes megvalósítani.
Az Oktatáspolitikai Műhely szerint az újonnan létrejövő intézményeknek továbbra is önálló magyar oktatási intézményekként kell működniük, mivel a közös igazgatású magyar–szlovák intézmények esetében nem látják biztosítottnak a magyar tagozatok hosszú távú fennmaradását.
A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy minden átalakítás alapját a helyi viszonyok részletes felmérése, a valós adatokon alapuló tervezés, valamint az érintettek közötti párbeszéd kell hogy képezze. A javaslatok értékelésekor a fenntarthatóság, az elérhetőség és az oktatás minősége mellett figyelembe kell venni a magyar gyermekek anyanyelvi oktatáshoz való jogának érvényesülését is.
Az Oktatáspolitikai Műhely közölte:
a jövőben is kész szakmai támogatást nyújtani az iskolahálózat átalakításában érintett önkormányzatoknak, intézményeknek és döntéshozóknak. A szervezet szerint a szlovákiai magyar oktatás jövője közös felelősség, amely hosszú távú együttműködést és stratégiai gondolkodást igényel.
Az Oktatáspolitikai Műhely által készített, nyilvános javaslatcsomag IDE kattintva tekinthető meg.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
