Az ötszáz évvel ezelőtt lezajlott mohácsi csatára nemzetünk nagy tragédiájaként emlékezünk. A törökök akkor nagy győzelmet arattak II. Lajos serege fölött, maga a király is odaveszett, ám a győztes csata után a törökök visszavonultak, s csak később foglalták el az országot, amely immár védekezésképtelen volt, majd (csellel) Budát is, napra pontosan öt évvel később, 1551. augusztus 29-én.
A csata végzetes volt, ám megítélése valahogy egyre bonyolultabb lett. Ez nem csak attól függ, ki hogyan s milyen szemszögből ítélkezik. Az újabb kutatások egyre több részletet, összefüggést hoznak napvilágra, s persze folytatódik a régészeti föltárás is.
Sátorhely, az emlékezés központi épülete
Maga a helyszín máig vitatott, tulajdonképpen csak azt tudjuk, hogy a csata valahol Mohács mellett zajlott. Mohácstól délre Sátorhely községe határában emlékhelyet alakítottak ki az eseményre, s a hősi halottakra emlékezve.
Érdekes a Cseh hitóriás énekek a mohácsi csatáról (1526) magyar fordítása, amely az emlékhely központi épületének falán olvasható, s amely a csata kimenetelének politikai hátterére is utal. Végül nem egyszer történt a történelem során, hogy a nyugati világ álnokul és mohó, kapzsi módon viszonyult Magyarországhoz.
Maga az emlékpark – persze nem pontosan – a csata föltételezett helyszínén van, hiszen az akkori hadműveletek jóval nagyobb térségben zajlottak. Az emlékpark helyszínén (is) még mindig találnak tömegsírokat, amelyek azonosítása idő kérdése. Mindez egyúttal mementó, milyenné válik egy ország sorsa, amely „önmagával meghasonlik” (Mt 12,25).
A sátorhelyi emlékpark kopjafákkal
A magyar történelemben nem egy olyan helyzetet találunk, amikor eltérő érdekek következtében meggyengült az ország, s ez hosszabb időre pecsételte meg a sorsát.
Az országépítő (azaz Szent István, Kós Károly regényének főhőse) után mindig akadt, aki ilyen-olyan módon – bár meglehet, hogy akarata ellenére – is csak rombolni tudott.
Sátorhely, tömegsírok föltárása
Talán azért, mert rombolni könnyű, sokkal könnyebb, mint építeni. S mert a rombolás rövid távú előnyökkel kecsegtet, míg az építés izzadtsággal, s megszorításokkal járhat.
A történelemből viszont okulni kéne.
Kellene!
A szerző felvételei
Aich Péter/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
