16 év alatt tilos lesz a közösségi média? A kormány jóváhagyta a javaslatot Tornyai Bianka2026. 08. 26., sze – 13:57
A kormány jóváhagyta a közösségi oldalak használatának szabályozását a 16 évnél fiatalabbak számára. Az oktatási minisztérium az életkor ellenőrzéséhez az európai digitális személyazonossági keretrendszer eszközének használatát javasolja.
Az oktatási tárca a munkaügyi és a belügyminisztériummal közösen kívánja megvalósítani a javaslatot. Ennek alapján 16 év lenne a korhatár a felhasználói fiók létrehozására a közösségi oldalakon.
„Ez a korhatár a fejlődéspszichológia, az idegtudományok és a nemzetközi kutatások eredményein alapul, amelyek szerint a korai és középső serdülőkor az identitás, a kritikai gondolkodás, az érzelmi szabályozás és a társas kapcsolatok intenzív fejlődésének időszaka”
– közölte a minisztérium az előterjesztett anyagban. Egyúttal rámutatott, hogy a gyerekek és a fiatalabb serdülők sokkal sérülékenyebbek az algoritmus által javasolt tartalmakkal, a közösségi nyomás, a manipulatív praktikák, a függőség kialakulásával, az álhírekkel, a radikalizációs narratívával és más káros tartalmakkal szemben.
A javaslat szerint az életkort igazolását úgy kellene elvégezni, hogy a közösségi oldal online szolgáltatója kizárólag arról kapjon információt, hogy a felhasználó megfelel-e vagy sem az életkori követelménynek. Más azonosító adatokat nem bocsátanának a szolgáltató rendelkezésére. Hasonlóképpen, az életkor ellenőrzését végző szervezet sem szerezhetne információt arról, hogy melyik online szolgáltatás használatához kapcsolódik az életkor ellenőrzése.
A javaslatban szerepel egy átfogó és összehangolt rendszer létrehozása, amely megvédené a gyerekeket és fiatalokat a radikalizálódástól és az erőszakra való buzdítástól. A rendszer lehetővé tenné a kockázatok időbeni azonosítását, a megelőző intézkedések és beavatkozások összehangolását, valamint az érintett szervezetek együttműködésének megvalósítását.
A rendszer egy országos koordinátorból, az integrált rendszer tanácsából, regionális koordinátorokból, regionális tanácsokból és koordinációs csoportokból állna. Összekapcsolná a gyermekvédelem országos, regionális és helyi szintjeit. Az egyes szereplők eltérő feladatokat látnának el, együttműködésük pedig megteremtené a feltételeket a kockázatos helyzetek hatékony felismeréséhez és kezeléséhez.
A törvényjavaslat egyúttal akkreditációs rendszert is bevezetne azoknak a szervezeteknek a számára, amelyek szakmai programokat kínálnak a radikalizáció megelőzése és a gyermekek, illetve fiatalok társadalmi reintegrációjának támogatása terén.
A radikalizáció olyan folyamat, amely során megváltoznak az egyén attitűdjei, meggyőződései vagy értékrendje, ami a demokratikus és jogállami alapelvek, illetve az alapvető jogok és szabadságok elutasítása felé vezethet. Maga a radikalizáció azonban nem feltétlenül eredményez erőszakos viselkedést.
Az erőszakra való buzdítás ettől minőségileg eltérő és súlyosabb kockázati szintet jelent. Ilyenkor kialakulhat az erőszak alkalmazására való hajlandóság, annak támogatása vagy az arra irányuló szándék, hogy bizonyos célok, ideológiák vagy meggyőződések érvényesítésének eszközeként erőszakot alkalmazzanak.
Radikalizáció és erőszakra való buzdítás Kapcsolódó cikkünk
Törvényben tiltotta meg a francia parlament a 15 év alatti fiataloknak a közösségi hálózatok használatát kedden. A tinédzserek egészségének védelmét szolgáló intézkedés szeptemberben lép életbe, elsőként Európában.
A délutáni szenátusi szavazást követően este a nemzetgyűlés mondta ki a végső szót, ahol a képviselők 279 szavazattal 81 ellenében fogadták el a javaslatot, amely Emmanuel Macron elnök egyik régi ígérete, és két ötéves mandátuma végének egyik legfőbb intézkedése.
A törvény kimondja, hogy a platformoknak a felhasználók életkorát hatékonyan ellenőrző rendszereket kell bevezetniük, ami heves vitát váltott ki.
„Franciaország utat mutat Európában gyermekeink, tinédzsereink védelmében. Folytatjuk” – üdvözölte Emmanuel Macron az X közösségi oldalon a parlamenti szavazást.
A tiltás szeptember 1-jén lép életbe az új felhasználók számára, és 2027. január 1-jéig hatékony életkorellenőrzést vezet be minden felhasználó számára.
„Nekünk, franciáknak, mindannyiunknak négy hónapon át igazolnunk kell majd az életkorunkat. Akik 15 évnél fiatalabbak, azoknak a fiókját le fogják tiltani” – mondta újságíróknak Anne Le Hénanff digitális ügyekért és a mesterséges intelligenciáért felelős miniszteri küldött.
Bár a képviselők egy része kételkedik abban, hogy a tiltás ilyen gyorsan bevezethető, a miniszter azt mondta, hogy „időben működőképes” lehet.
A kormány a mobiltelefonok használatának tilalmát a középiskolákra is kiterjesztette a javaslattal, miután az az általános iskolákban már megtörtént. Kivételeket a tanintézmények házirendje előírhat.
A szöveg nem irányoz elő semmilyen büntetést a gyermekek vagy szüleik számára. Konkrétan a platformokra hárul, hogy életkorellenőrző rendszert vezessenek be, akár többfélét is egyszerre, hogy a felhasználóknak legyen választási lehetőségük.
Az Európai Bizottság áprilisban már bemutatott egy európai életkorellenőrző alkalmazást, de magáncégek által kidolgozott megoldások is léteznek.
Az ellenzék részéről Arthur Delaporte szocialista képviselő ugyanakkor az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy „nagy a homály az életkorellenőrzési mechanizmusokkal kapcsolatban” egy olyan szöveget illetően, amely „sietve lép életbe”, és könnyen megkerülhető. Közölte: a szocialista frakció ezért várhatóan az Alkotmánytanácshoz fordul, miután az érintett hálózatokat nem jelölték meg pontosan.
A szöveg beterjesztője, Laure Miller, a kormánypárti Reneszánsz frakció tagja arra emlékeztetett: a Nemzeti Egészségbiztonsági Ügynökség az év elején arra hívta fel a figyelmet, hogy az olyan hálózatok, mint a TikTok, a Snapchat vagy az Instagram, amelyek a tinédzserek életében mindenütt jelen vannak, súlyosan károsítják mentális egészségüket. Az ügynökség számos kockázatot állapított meg a kiberbántalmazástól a folyamatos összehasonlításon át az erőszakos tartalmaknak való kitettségig.
A törvényjavaslat néhány kivételt is tesz a tilalom alól, például az „online enciklopédiák” vagy az „oktatási célú digitális projektek” számára.
A YouTube-nak és a WhatsAppnak, amelyeket széles körben használnak a fiatalok, életkorellenőrzést kell bevezetniük a közösségi hálózatokhoz hasonló részeiken (megosztási csatornák, hozzászólások), de a videók egyszerű megtekintése vagy a személyes üzenetküldés nem tartozik a tilalom alá.
A szöveg parlamenti vitája több hónapig tartott. A képviselők elsősorban a pontos megfogalmazásra összpontosítottak, mindenekelőtt azért, hogy a szöveg megfeleljen az európai jognak, mert különben nem lehet alkalmazni.
Az Európai Bizottság két héttel ezelőtt véleményezéssel segítette a francia képviselők munkáját, akik végül a Brüsszel ajánlásait követő szövegben állapodtak meg. Az Európai Bizottság a múlt héten azt is bejelentette, hogy szeretné bevezetni a kiskorúak „fokozatos és lépcsőzetes” hozzáférését a közösségi médiához. Egy szakértői bizottság a 13 év alattiakra tilalmat javasolt, de az EU tagállamai szabadon bevezethetnek későbbi tilalmat is.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
