A patológiai laboratórium a betegellátás alapvető diagnosztikai egysége, ennek ellenére a pácienseknek alig van rálátásuk arra, milyen fontos szerepet tölt be egy kórház életében. A Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház patológiai laboratóriumának sokrétű tevékenységeit, a mindennapi munkafolyamatokat Barabás Szende asszisztenssel tekintettük át.
Barabás Szende a világjárvány évében, 2020 októberében lett a sepsiszentgyörgyi megyei kórház alkalmazottja, azóta a patológiai laboratórium munkatársa. A szükséges szakképzést a sepsiszentgyörgyi egészségügyi posztlíceumban szerezte meg, közben három éven át önkénteskedett a laboratóriumban, hét hónapon át a napi munkaidő szerint. Mindennapi tevékenységét figyelmet, összpontosítást igénylő foglalkozásként jellemzi, a laboratóriumot pedig olyan különleges világként érzékeli, „amelyet a kívülállók talán elképzeli sem tudnak”. Mindig érdekelték a nem mindennapi dolgok, így például a boncolás is, és amikor kiderült, hogy laborasszisztensi szak indul Sepsiszentgyörgyön, rögtön jelentkezett. Már a szakmai gyakorlat során megtapasztalta, mennyire rendhagyó, érdekes közeg a patológiai laboratórium, így egyre jobban körvonalazódott pályafutása helyszíneként.
Cél: a pontos diagnózis
– A patológiai laboratóriumon belül többféle munkafolyamat kapcsolódik egymáshoz. A legfontosabb területeink a szövettan, a citológia, valamint a bonctermi munka, illetve a szövettani munkához kapcsolódó speciális vizsgálatok, például az immunhisztokémia. A szövettanon a műtétekből, biopsziákból és egyéb beavatkozásokból érkező mintákat dolgozzuk fel. Ezekből a megfelelő előkészítés után metszetek készülnek, amelyeket megfestünk, majd a patológus mikroszkóppal vizsgálja, értékeli azokat. A cél minden esetben az, hogy a beteg mintájából megfelelő minőségű anyag készüljön a pontos diagnózis felállításához – magyarázta Barabás Szende. Beszélt arról is, hogy a citológián sejteket tartalmazó mintákkal dolgoznak, amelyeket különböző módszerekkel készítenek elő a mikroszkópos vizsgálathoz, az immunhisztokémia pedig akkor fontos, amikor a rutin szövettani vizsgálat mellett további vizsgálatra van szükség a pontos diagnózis felállításához – fűzte hozzá. Az asszisztensek feladatai között említette egyebek közt a minták átvételét és előkészítését, a szövetek feldolgozását, beágyazását, illetve a metszést, festést, a metszetek előkészítését a patológus számára. Kiemelte, igen fontos az azonosítás és a dokumentáció, mert minden egyes mintának követhetőnek kell lennie.
Fotó: Csulak Zoltán
A szövettani minta útja
Miután egy minta bekerül a laboratóriumba, a legelső teendő annak azonosítása, illetve a hozzá tartozó dokumentáció ellenőrzése, majd tovább dolgoznak vele: a szövetet megfelelően előkészítik, feldolgozzák, majd paraffinba ágyazzák. Utóbbi eljárás azért lényeges, mert a megszilárdult paraffin stabilan tartja a mintát, így a továbbiakban azokból nagyon vékony metszetek készíthetőek, amelyeket tárgylemezre helyeznek, majd megfestik azokat. A kész metszetek ezután a patológushoz kerülnek mikroszkópos vizsgálatra. A megfelelően tárolt mintából szükség esetén később akár újabb metszetek készíthetők, amennyiben további vizsgálatokra lenne szükség. „Mire a patológus elé kerül egy-egy kész tárgylemez, addigra már nagyon sok munkafolyamaton átesett a laboratóriumban” – jegyezte meg Barabás Szende. Felvetésünkre beszélt arról is, hogy bizonyos esetekben szükség lehet más intézményekkel való együttműködésre is. Ez történhet például akkor, ha egy adott vizsgálat vagy speciális szakmai vizsgálat helyben nem elérhető, vagy ha adott esetben további szakvéleményre van szükség. „Ilyenkor nagyon fontos, hogy a minta megfelelően legyen előkészítve, azonosítva, dokumentálva” – szögezte le.
Technikai háttér és csapatmunka
Az elmúlt években nagyon sokat változott és fejlődött a megyei kórház patológiai laboratóriuma, ebben az évben új gépekkel gyarapodtak, így jelenleg az ott dolgozók munkáját korszerű feldolgozó-, beágyazó-, metsző- és festőeszközök segítik. Barabás Szende szerint ezek a berendezések megkönnyítik és gyorsítják a munkát, azonban a gépek mellett továbbra is nagyon fontos az asszisztensek szakmai tudása, akárcsak a kézi munkavégzés: mint mondta, bizonyos munkafázisok soha nem helyettesíthetők gépekkel. Álláspontja szerint „egy jól működő laborban a technikai háttér és a szakember tapasztalata együtt adja a megfelelő eredményt”. Hozzáfűzte, a patológiai laboratóriumban csapatmunka zajlik, mindenkinek megvan a saját feladata, a munkafolyamatok pedig szorosan egymásra épülnek. A három patológus orvos munkáját öt asszisztens, egy biológus és más feladatköröket ellátó kollégák is segítik. „A munkánkból adódóan egymásra vagyunk utalva, ezért fontos, hogy jól tudjunk kommunikálni, segítsük egymást. Természetesen adódnak nehezebb, stresszesebb napok, amikor nagyobb a munkaterhelés, ilyenkor pedig különösen fontos, hogy összedolgozzunk” – vélekedett az asszisztens.
Fotó: Bicsak Gergő
Egyensúlyban maradni
Barabás Szende a pontosságot és a felelősségteljes hozzáállást tartja legfontosabbnak munkája kapcsán. A legnagyobb kihívást számára az jelenti, hogy nagy munkaterhelés mellett is ugyanúgy odafigyeljen minden egyes mintára. „Nem lehet csak azért gyorsabban dolgozni, mert sok a munka, ez nem mehet a pontosság rovására. Meg kell találni az egyensúlyt a gyorsaság és a precizitás között” – vélekedett. Elismerte ugyanakkor, előfordult, hogy a munkája során tapasztaltak nyomot hagytak a lelkében, főként akkor, ha fiatal vagy vele egykorú páciens esetében szembesült nehéz diagnózissal. Ezeket a helyzeteket meg kell tanulni kezelni – „ki kell zárni” –, és úgy érzi, ezt többnyire sikerül is megtennie, ám megesik, hogy egy adott eset mégis megviseli.
– Az elmúlt évek során nagyon sok tapasztalatot szereztem, sikerült alaposan megismernem a labor mindennapi működését, a munkafolyamatokat, a különböző helyzetek kezelését egyaránt. Asszisztensként tulajdonképpen nagyon összetett folyamat részei vagyunk. Nemcsak abból áll a munkánk, hogy egy mintát feldolgozunk, de hasonlóan fontos a megfelelő munkafázisok betartása, hogy minden egyes minta megfelelő állapotban és minőségben jusson el a diagnózisig. Ennek érdekében sok olyan háttérmunka történik, amelyről a betegek, de talán a kórház többi osztályán dolgozók sem tudnak – vázolta.
Barabás Szende nem rejtette véka alá, szereti a munkáját, és ha újra kellene kezdenie, ismét a patológiai laboratóriumot választaná. Fontos számára, hogy egy kiegyensúlyozott csapat tagjaként látja el feladatait, és nagyra becsüli, hogy napi változó teendői rálátást engednek a kórház más osztályaira is.
A gyógyítás szolgálatában rovatunk a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház és a Háromszék együttműködésével készül.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
