Áldozatból politikai céltábla: 20 éve verték meg Malina Hedviget, Kaliňák még mindig állítja, hogy a nő hazudott Nagy Roland2026. 08. 25., k – 15:33
Napra pontosan 20 évvel ezelőtt verték meg Malina Hedviget Nyitrán, mert magyarul beszélt. Idővonalunkon most nyomon követheti, hogyan vált a 23 éves egyetemista lány a belpolitikai játszmák áldozatává és a magyargyűlölet elleni harc szimbólumává.
A támadás napja
2006. augusztus 25.
Malina Hedvig a kora reggeli órákban a Dunaszerdahelyi járásban található Vásárút községben autóbuszra száll. A harmadéves, német–magyar szakos hallgató a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemre, a Közép-európai Tanulmányok Karára tart, ahol a magyar tanszéken államvizsgát kell tennie. 7 óra után pár perccel száll le a nyitrai autóbusz-állomáson, de elsőként nem az egyetemre, hanem egy boltba indul, hogy szendvicseket vásároljon a vizsgabizottság tagjainak. A Nyitra folyón átívelő hídon sétálva turisták szólítják meg, Hedvig pedig magyar nyelven tájékoztatja őket az Érsekújvárba vezető útról. A lány feltételezése szerint ez hallhatta meg a közelben tartózkodó két férfi, akik először verbálisan, majd fizikailag is bántalmazzák, a fehér blúzára pedig a következőket írják:
„Magyarok a Dunán túlra! Élősködők nélküli Szlovákiát!”.
Hedvig a brutális bántalmazás következtében elveszti az eszméletét, majd miután magához tér, bevonszolja magát az egyetemre, ahol értesítik a mentőket. A délelőtti órákban a nyitrai kórházba szállítják a sokkos állapotban lévő lányt, a rendőrség itt hallgatja ki először. A szülők kérésére Hedviget még aznap átszállítják a dunaszerdahelyi kórházba, majd másnap kiengedik.
Politikai üggyé válik
2006. augusztus 26.
A Hedvig elleni támadás szinte azonnal politikai botránnyá duzzadt. A szlovák–magyar diplomáciai kapcsolatok ebben az időszakban kifejezetten feszültek voltak, amelyeknek a 2006 júniusában tartott parlamenti választás sem tett jót: a második Dzurinda-kormány bukásával a szlovákiai magyar érdekképviselet kiszorult a kormányzásból, az akkoriban első miniszterelnökségét élvező Robert Fico pedig a Vladimír Mečiar-féle HZDS-szel, illetve a magyarellenes kijelentéseiről elhíresült Ján Slotával (SNS) alakít kormányt.
A helyzetet jól szemlélteti, hogy az MKP augusztus 25-én, éppen Hedvig megtámadásának napján tart sajtótájékoztatót, melyen arra szólítja fel a kormány tagjait, hogy ítéljék el a szlovákiai magyarokat érő, nyelvhasználattal kapcsolatos inzultusokat. Bugár Béla, az MKP akkori vezetője és párttársai ezt a sajtótájékoztatót úgy készítik elő, hogy akkor még nem is tudnak a Hedviget ért támadásról. Miután értesülnek az eseményekről, Nagy László, az MKP képviselője még aznap meglátogatja Hedviget a dunaszerdahelyi kórházban.
Augusztus 26-án, a támadás másnapján Gyurcsány Ferenc akkori magyar miniszterelnök is felszólal az ügyben. Hangsúlyozza, nem elegendő, ha a szlovák politikai pártok elítélik a magyarellenes megnyilvánulásokat: Robert Ficónak miniszterelnökként világosan el kell határolódnia azoktól.
A szlovák kormányfő még aznap üzen Gyurcsánynak. Úgy fogalmaz,
„a szlovák kormánynak nincs szüksége semmilyen felszólításokra, hogy cselekedjen a szélsőséges megnyilvánulások ellen”.
Ekkor még úgy tűnik, hogy a rendőrség is komoly erőkkel dolgozik a támadók kilétének felderítésén, hiszen ugyanezen a napon nyilvánosságra hozzák a fantomképeket, Ján Packa országos rendőrfőkapitány pedig azt ígéri, a tetteseket addig keresik, amíg meg nem találják őket.
Áldozatból bűnöst kreálnak
2006. szeptember 11.
Miközben a politikai térben továbbra is zajlik az adok-kapok a szlovák–magyar fél, illetve Robert Fico és az MKP között, a nyomozásban fordulat áll be:
alig két héttel a támadást követően a rendőrség azzal zárja le az ügyet, hogy a bűncselekmény meg sem történt.
2006. szeptember 12.
Fico és Robert Kaliňák belügyminiszter azonban még ennél is tovább mennek: sajtótájékoztatót hívnak össze, melyen azt állítják, hogy Hedvig a támadásról szóló történetet csak kitalálta. Kaliňák a lány vallomásainak ellentmondásaira igyekszik ráirányítani a figyelmet, a sajtótájékoztató egy pontján még az összefirkált blúzát is előhúzza, mondván, a grafológiai vizsgálat eredményei alapján a ruhadarabon látható felirat megegyezik Hedvig kézírásával. Fico pedig arra utal, hogy lány mindössze meg akarta úszni a vizsgát, a kormány ellenlábasai pedig egy magyarellenes támadásról szóló történetet kreáltak az eseményekből, hogy negatív színben tüntessék fel kabinetje tagjait.
2006. szeptember 13.
Hedvig a sajtótájékoztatót követően interjút ad az Új Szónak, melyben leszögezi, kitart a korábbi vallomása mellett. Arról is beszél, hogy az egyik rendőrségi kihallgatás során a nyomozók rendkívül gorombán bántak vele, ordibáltak, és azt követelték tőle, hogy vallja be az igazságot. Mindeközben nem engedélyezték, hogy az ügyvédje jelen legyen.
Mindezek, valamint a sajtótájékoztatón elhangzottak ellenére is kitart az igaza mellett.
„Én kitartok a vallomásom mellett, kész vagyok minden vizsgálatnak alávetni magam, mert tudom, hogy mindig és mindenkinek igazat mondtam”
– nyilatkozza az Új Szónak.
2006. november 30.
A rendőrség nyomozást indít Hedvig ellen hamis tanúzás és hamis eskü miatt. Vagyis miközben az elkövetőket nem sikerült azonosítani, a hatóságok már azt vizsgálják, hogy a lány hazudott-e a támadásról. Hedvig és védőügyvédje, Roman Kvasnica panasszal élnek az Alkotmánybíróságon, de az visszautasítja a kérvényt, mondván, a lány még nem használt fel minden jogorvoslati lehetőséget.
2007. május 14.
A rendőrség hivatalosan is meggyanúsítja Hedviget azzal, hogy hamis tanúvallomást tett a 2006-os támadásról. Pár hónappal később az ügy – a sorozatos rendőrségi hibákra hivatkozva – átkerül a Főügyészséghez.
Kapcsolódó cikkünk
Szomorú évforduló: húsz éve támadták meg Nyitrán Malina Hedviget, ami a modern Szlovákia történetének egyik legsúlyosabb, a magyar közösséget érintő incidense. A Fico-kormány tisztviselői azóta is vehemensen tagadják a felelősségüket az eset kivizsgálása kapcsán és bocsánatot sem kértek.
Malina Hedvig azóta Magyarországon él, a nyilvánosságtól visszavonultan. Az incidens után az elkövetőket csak néhány hétig kereste a rendőrség, a lány ellen viszont évekig tartó eljárás indult, a megpróbáltatásokkal teli jogi folyamat csak 2018-ban zárult le hivatalosan.
Támadás a parkban
A Malina Hedvig elleni támadásra 2006. augusztus 25-én került sor, a reggeli órákban – az akkor 23 éves lány a nyitrai egyetemen tanult és vizsgázni indult, de összefirkált pólóban, véresen érkezett meg a tanszékre. Elmondása szerint magyarul telefonált, amivel felhívta magára két fiú figyelmét, akik ütlegelni kezdték, letépték a pólóját és összefirkálták a blúzát.
A támadást követően ugyan minden érintett – beleértve a két hónappal korábban először kormányra kerülő Robert Ficót – elítélte a támadást, a hatóságok és a belügyminisztérium azonban napok alatt megváltoztatta az álláspontját. A kormány képviselői azt sugallták, hogy egy kitalált akcióról lehetett szó az új, nacionalista kabinettel rossz viszonyban levő magyar kormány vagy az ellenzékbe szoruló MKP szervezésében, méghozzá Fico lejáratására.
A rendőrségi nyomozás eredménytelenül zárult le, két héttel később pedig Robert Kaliňák belügyminiszter egy feszült sajtótájékoztatón hazugsággal vádolta meg Malina Hedviget, bemutatta a lány blúzát és kifejtette, hogy saját maga okozta a sérüléseit, végül bejelentette, hogy a lány ellen indul nyomozás hamis tanúzás vádjával.
Az ügy diplomáciai vihart kavart: tovább feszítette az egyébként is zaklatott szlovák-magyar kapcsolatokat. Az MKP eredetileg felvállalta Hedvig képviseletét, majd a politikai következményektől tartva átadta azt egy független ügyvédnek, az eset kapcsán Roman Kvasnica képviselte a lányt.
Végtelen történet
Azt, hogy pontosan mi történt a parkban, azóta sem derítették ki a hatóságok: egyes feltételezések szerint az elkövetők állhattak közel befolyásos nyitrai szereplőkhöz, így védelmet élveztek. A rendőrség és az ügyészség a további vizsgálatok során a lány tanúvallomására fókuszált és a támadás körülményeinek feltárása helyett azt próbálta bebizonyítani, miként hazudott az állítólagos, kitalált bűncselekmény körülményeiről.
A Malina Hedvig elleni szervezett pszichológiai nyomás több módon is megmutatkozott, valószínűsíthetően a titkosszolgálat is aktívan bekapcsolódott az esettel kapcsolatos vizsgálatokba. Miközben a lány az Emberi Jogok Bíróságához fordult, ismeretlen tettesek felforgatták a barátja lakását és azt is folyamatosan éreztették vele, hogy figyelik.
Az eset közben a Fico-kormánnyal szembeni ellenállás egyik szimbóluma lett, különösen azután, hogy független szlovák oknyomozó riportereknek is feltűntek a rendőrségi kivizsgálással kapcsolatos furcsaságok. Ennek következtében a társadalomban általánossá vált a vélemény, miszerint az ügy kivizsgálásával kapcsolatban valami nagyon nincs rendben.
Nincs bocsánat
A Hedvig-ügy egyik jellemzője, hogy az első rendőrségi vizsgálatot eltusoló és a lányt megvádoló politikai szereplők azóta sem hajlandóak az önreflexióra. A 2010-ben Ficót leváltó Radičová-kormány képviselői, majd Zuzana Čaputová államfő is bocsánatot kértek az érintettől a történtek miatt, de Fico és Robert Kaliňák belügyminiszter több alkalommal is kijelentette, hogy semmilyen hibát nem követtek el az ügy kivizsgálása során – Kaliňák legutóbb pár napja nyilatkozott hasonló értelemben.
Az első szlovák bocsánatkérések után a Malina Hedvig által európai színtéren indított pert a lány kezdeményezésére megszüntették, de a hamis tanúzással kapcsolatban indított vizsgálatot nem zárták le: sőt, 2012-ben Fico ismételt kormányra kerülése után a hatóságok újabb rohamot indítottak. Az időközben családot alapító lányt pszichiáterrel akarták megvizsgáltatni és kezdeményezték az elmegyógyintézetbe helyezését. A hatóságok 2014-ben hivatalosan is befejezettnek nyilvánították a vizsgálatot és hamis tanúzással, illetve eskütétellel vádolták meg az érintettet.
A szlovák hatóságok azonban a fenyegetések ellenére már nem vitték végig az egyre kényelmetlenebbé váló és védhetetlen eljárást. 2016-ban döntés született arról, hogy a magyarországi Legfőbb Ügyészség veszi át a nyomozást, többek között azért, mert Malina Hedvig ekkor már Magyarországon élt. A magyarországi hatóságok végül 2018-ban zárták le hivatalosan is az eljárást a bizonyítékok ellentmondásosságára hivatkozva.
Terhes örökség
A Malina Hedvig elleni támadás és az azzal kapcsolatos kérdőjelek évekig rontották a szlovák-magyar viszonyt, több más incidenssel, például Sólyom László kitiltásával vagy a dunaszerdahelyi szurkolóveréssel együtt mutatták, hogy az első Fico-kormány ismét a nacionalista érzelmek felkorbácsolására játszik rá.
A magyar-szlovák viszony végül 2012 után kezdett el fokozatosan normalizálódni Robert Fico és Orbán Viktor közeledésével, mindez azonban úgy történt meg, hogy figyelmen kívül hagyták a nagyobb botrányokat. A Malina Hedvig elleni eljárás sorsa is mutatja, miként: az ügy kezelése csendben a magyarországi fél kezébe került és elhalt, miközben a hatóságok ódzkodtak attól, hogy a szlovák vizsgálatok felelősségét firtassák.
Malina Hedvig azóta is a nyilvánosságtól visszavonultan él Magyarországon, többször is éreztette, hogy nem akar politikai vagy erkölcsi tőkét kovácsolni a történtekből. Az eset mutatja, hogy egy személy életét miként teheti tönkre az állam és a hatóságok módszeres nyomásgyakorlása – különösen akkor, ha nemzetiségi motívumok is állnak a háttérben.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Malina Hedvig ügye a mai napig egyet jelent a jogállamiság csődjével – jelentette ki Zuzana Čaputová államfő a nő ellen elkövetett támadás 15. évfordulója alkalmából. Hozzátette: nem szabad hagyni, hogy a magyar nemzetiségű, akkori diáklányt ért igazságtalanság a feledés homályába vesszen.
Az államfő az évforduló kapcsán emlékeztetett, hogy az etnikai alapú támadás akkor történt, amikor egyre rosszabbá vált a szlovák-magyar viszony. Hozzátette: Zsák Malina Hedvig akkoriban további fenyegetések célpontjává vált, ahelyett, hogy igazságot szolgáltattak volna neki, és rendesen kivizsgálták volna az ügyet.
„Az államapparátus ellene fordult – egy átlagpolgár ellen. Az államhatalmat gyakorlók úgy forgatták ki a törvényt, hogy végül őt akarták bíróság elé állítani, nem pedig azokat, akik megtámadták. Az elkövetőket sohasem vonták felelősségre. Zsák Malina Hedvig pedig az események és a társadalmi légkör nyomása alatt Szlovákián kívül volt kénytelen új otthont keresni. Később ugyan bocsánatkérésben részesült, de ez csak részleges elégtétel mindazokért a megaláztatásokért, amelyeket évekig el kellett viselnie” – olvasható az elnök asszony állásfoglalásában, melyet a szóvivője, Martin Strižinec bocsátott a TASR hírügynökség rendelkezésére.
2006 augusztusában két férfi Nyitrán (Nitra) megvert egy magyar nemzetiségű, szlovák állampolgárságú diáklányt, Malina Hedviget. A sok kérdést felvető ügyet a mai napig nem sikerült lezárni.
Bocsánatkérés és költözés
2010. december 8.
Néhány évnyi jogi huzavona és megkérdőjelezhető orvosi jelentések után az újonnan hatalomra kerülő Radičová-kormány miniszterelnök-helyettese, Rudolf Chmeľ kijelenti, hogy sérülhettek Hedvig tisztességes eljáráshoz való alapvető jogai, mivel az akkori kormány beavatkozott a nyomozás menetébe.
Hedvig – aki mindeközben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult – a fejlemények hatására úgy dönt, visszavonja strassbourgi beadványát, de a nyugalmat nem sokáig élvezheti.
2012. augusztus 24.
A Radičová-kormány bukását követően folytatódik a Hedvig elleni hadjárat. Robert Kaliňák ekkor belügyminiszterként ismét arról beszél, hogy a lány korábban hazudott, és az előző kormány megbékélése egy elhibázott döntés volt.
Az ezt követő hónapokban Hedviget többször is pszichiátriai kivizsgálásnak akarják alávetni az elmeállapota kapcsán, 2014 áprilisában pedig a Főügyészség vádat is emel ellene. Ő azonban ezt már nem várja meg: a folyamatos hatósági zaklatások miatt felveszi a magyar állampolgárságot, és családjával együtt 2013 decemberében Győrbe költözik.
A végkifejlet
2016. március 3.
Hedvig és az ügyvédje kérvényezik, hogy az ügy kerüljön át a magyar igazságszolgáltatás elé. A szlovák igazságügyi minisztérium eleget is tesz a kérésnek.
2018. november 22.
A Győri Járási és Nyomozó Ügyészség bizonyítékok hiánya miatt megszünteti a hamis tanúzás vádjával indított büntetőeljárást. Az ügyészség szerint az ellentmondásos bizonyítékok alapján nem lehetett minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy Hedviget nem érte támadás, ezért azt sem, hogy hamis tanúvallomást tett.
2026. augusztus 21.
Malina Hedvig kálváriája tehát csaknem 12 évnyi pereskedés és tárgyalás után zárult le. Úgy tűnik azonban, hogy az akkori politikai vezetésnek – Robert Kaliňák belügyminiszterrel az élen – még mindig nem sikerült számot vetnie a tetteivel. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a jelenlegi védelmi miniszter Sme napilapnak adott nyilatkozata: 20 évvel a történtek után még mindig azt állítja, hogy a nő hazudott, a rendőrség pedig jól járt el.
Kapcsolódó cikkünk
Húsz évvel a Malina Hedviget ért nyitrai támadás után az ügy máig a szlovákiai közélet egyik legmegrázóbb története. Vrabec Mária újságíró tizenkét éven át követte az eseményeket. Most arról beszél, hogyan vált egy fiatal nő elleni támadásból az államhatalommal vívott küzdelem és milyen tanulságokat hagyott maga után az ügy.
Vrabec Mária az elsők között érkezett a helyszínre, miután Malina Hedviget húsz évvel ezelőtt megtámadták Nyitrán.
„Mivel közel lakom, nekem szóltak a szerkesztőségből, hogy menjek ki a helyszínre, ahol már csak a rendőrség és Hedvig ruhadarabjai voltak, onnan siettem a kórházba. Még láttam őt sérülten, akkor tolták ki hordágyon a vizsgálatról. Kapcsolatba kerültem a szüleivel is, akik rögtön megérkeztek a nyitrai kórházba, majd úgy alakult, hogy az ügy lezárásáig végigkövettem az eseményeket”
– emlékszik vissza a Vasárnap riportere.
Hatalmaskodás és vádaskodás
Arra is pontosan emlékszik, hogy Hedvig az első perctől kezdve higgadtan, visszafogottan, gyűlölet, a szlovákok elleni legkisebb indulat jele nélkül mondta el újra és újra a történteket.
„Nem akarta színezni, vagy eltúlozni, még akkor sem, amikor két héttel később Robert Fico akkori miniszterelnök és a belügyminiszter, Robert Kaliňák hazugsággal vádolták őt. Aznap vele és az akkori ügyvédjével, Gál Gáborral voltam, akkor fogalmazódott meg bennem, hogy minden kétséget kizáróan hiszek az áldozatnak, bármit is mondanak a politikusok. Egy végtelenségig megrémült, megalázott, fiatal lány volt, aki ragaszkodott az igazához”
– fogalmazott Vrabec Mária. Egyszerre tartotta fontosnak végigvinni az ügyet azért, mert a hatalom lépett fel egy fiatal nővel szemben és azért, mert nacionalista indíttatású támadás történt.
„Az elején úgy nézett ki, hogy magyarellenes támadás történt, de hamar kiderült, hogy annak a példáját látjuk, hogyan tud összefogni az államapparátus egy védtelen ember ellen, aki egy közülünk. Nagyon úgy tűnt, hogy ez egy sima ügy lesz. Arra azért számítottunk, hogy majd megpróbálják elkenni a magyarellenes indíttatást, hogy például rablótámadásként kezelik, arra viszont nem, hogy ekkora ügyet kreálnak belőle. Egy idő után arra helyeződött a hangsúly, hogy az állam egy védtelen fiatal nő ellen mekkora masinériával indult be”
– fejtette ki.
Feltételezések, spekulációk
Vrabec Mária szerint paradoxon állt be az ügyben: 12 éven keresztül azt vizsgálták, hogy Hedvig, az áldozat hazudott-e vagy sem, miközben teljesen feledésbe merült, hogy pontosan hogyan történt a támadás, hiszen kijelentették, hogy az meg sem történt. Márpedig megtörtént.
„Köztudott volt, hogy aznap a nyitrai egyetemen magyar vizsga lesz. Ha jól emlékszem, kilenc lány és egy fiú készült a vizsgára, elképzelhető, hogy Hedvig kiszemelt áldozat volt. A támadók, mivel hallották, hogy magyarul telefonál vagy beszél valakivel, rászóltak, hogy Szlovákiában magyarul, majd megkérdezték, hová megy. Hedvig elmondta, hogy vizsgára, ebből pedig nyilvánvaló volt, hogy csak magyar vizsgára mehet azon az útvonalon, ahol megtámadták. Sok szó esett akkoriban arról, hogy ez egy elterelő hadművelet lehetett: akkor alakult Fico kormánya a Vladimír Mečiar vezette HZDS-szel és az SNS-szel Ján Slotával az élen, aminek Európa szerte nagyon rossz visszhangja volt. Lehet, hogy született valahol egy ördögi terv, hogy erről el kell terelni a figyelmet. Ez azonban csak spekuláció, ugyanis sosem vizsgálták ki a támadás részleteit”
– mutatott rá az újságíró.
Hazugságok sora
Vrabec Mária az ügy lezárásáig, 12 évig kísérte végig a fejleményeket. Mint fogalmazott, a munkáját végezte, de a mai napig kapcsolatban vannak Hedviggel, akaratlanul is bevonódott az ügybe.
„Hétről hétre történtek dolgok, egy-két év után már komoly munka volt átlátni az egészet, mert állandóan új szereplők jöttek, átvette a nyomozást a főügyészség, és csak utólag látszik, mennyi féle szándék lehetett a háttérben. Marián Kočner üzletember, elítélt bűnöző is belekontárkodott, akiről akkor még nem lehetett tudni, mekkora befolyása van a politikusokra vagy a főügyészre. Egy idő után olyan volt, mint egy krimi, állandóan figyeltem, mi fog történni. Roman Kvasnica, Hedvig védőügyvédje beadta a beadványokat, az állami szervek pedig újabb és újabb vizsgálatokat, szakértőket vontak be. Nagyon sokszor gondoltam azt, hogy bizonyos lépést már biztos nem mernek megtenni, de mindig megtették”
– emlékezett vissza. Szerinte a szlovák sajtónak és a közvéleménynek a 90%-a meg volt győződve róla, hogy Hedvig hazudott, mert könnyebb volt elhinni azt, amit a politikusok mondtak, mint belegondolni abba, hogy az államhatalom bárkit meghurcolhat, Szlovákiában ilyesmi bárkivel megtörténhet.
„Könnyebb volt elhinni, hogy egy lány hazudik, mert az emberek biztonságban akarják érezni magukat”
– mutatott rá az újságíró.
Támogató közeg
Vrabec Mária Hedvig címmel könyvben foglalta össze a történteket, az áldozat, az ügyvédje és a pszichológusa szemszögéből. Meggyőződése, hogy azért tud most normális életet élni, mert hatalmas támogatást, rengeteg segítséget kapott a családjától. Az akkori barátja, most már a férje is végig kitartott mellette.
„Egy 23 éves nő volt a támadáskor, nagyon megviselte, de az ügyvédje és a pszichológusa is nagyon segítették. Lassan, ahogy bonyolódott az ügy és kiderültek a hatalom csúsztatásai és hazugságai, kezdett megfordulni a szlovákiai közvélemény és a sajtó is, végül szinte mindenki melléállt. Felismerték, hogy ha egy 23 éves nő így hazudott volna, akkor nem létezik, hogy az állam 8-9 év alatt nem tudja bizonyítani. Ehelyett újabb csúsztatásokba és hazugságokba bonyolódott az állami masinéria, bekerült egy ördögi körbe, amikor a saját hazugságait újabb hazugságokkal próbálta igazolni”
– fogalmazott Vrabec Mária, hozzátéve, hogy Hedvignek a támogató közegen kívül a jelleme segített sokat: egy végtelenül tiszta, egyenes ember, aki próbált túlélni.
Magyarországon kezdett új életet
Az újságíró szavai alapján Hedvig számára az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor pszichiátriára akarták zárni, hogy az igazmondását vizsgálják, jellemét megfigyeljék. Ekkor már két gyermeke volt, ez elképzelhetetlen, megoldhatatlan helyzet volt számára, ezért úgy döntött, Magyarországra költözik.
„A rendőrök személyesen hordták neki haza az idézéseket, holott postán is feladatták volna, igyekeztek állandó félelemben tartani. A családja védelmében döntött a költözés mellett, felvette a magyar állampolgárságot és új életet kezdett”
– mondta Vrabec Mária. Mivel Hedvig magyar állampolgár lett, ezért Magyarország vette át az ügyét. A győri ügyészség azzal zárta le, hogy ennyi idő elteltével nem lehet már bizonyítani a hamis tanúzást, amivel Hedviget vádolták, ahelyett, hogy a támadást vizsgálták volna.
„Annyi történt, hogy Hedvig nyugodtan élhet tovább, az ügy nem folytatódik. Elégtételt sosem kapott, ennyi idő után nem is létezik elégtétel. Az ő lelki erejének a bizonyítéka, hogy normális új életet tudott kezdeni és nem ez tölti ki az életét”
– tette hozzá. Vrabec Mária szerint az ügy legfontosabb tanulsága, hogy amíg olyanok vannak hatalmon, akik nem tisztelik az állampolgárokat, addig ehhez hasonló bárkivel megtörténhet.
Kapcsolódó cikkünk
Szomorú évforduló: húsz éve támadták meg Nyitrán Malina Hedviget, ami a modern Szlovákia történetének egyik legsúlyosabb, a magyar közösséget érintő incidense. A Fico-kormány tisztviselői azóta is vehemensen tagadják a felelősségüket az eset kivizsgálása kapcsán és bocsánatot sem kértek.
Malina Hedvig azóta Magyarországon él, a nyilvánosságtól visszavonultan. Az incidens után az elkövetőket csak néhány hétig kereste a rendőrség, a lány ellen viszont évekig tartó eljárás indult, a megpróbáltatásokkal teli jogi folyamat csak 2018-ban zárult le hivatalosan.
Támadás a parkban
A Malina Hedvig elleni támadásra 2006. augusztus 25-én került sor, a reggeli órákban – az akkor 23 éves lány a nyitrai egyetemen tanult és vizsgázni indult, de összefirkált pólóban, véresen érkezett meg a tanszékre. Elmondása szerint magyarul telefonált, amivel felhívta magára két fiú figyelmét, akik ütlegelni kezdték, letépték a pólóját és összefirkálták a blúzát.
A támadást követően ugyan minden érintett – beleértve a két hónappal korábban először kormányra kerülő Robert Ficót – elítélte a támadást, a hatóságok és a belügyminisztérium azonban napok alatt megváltoztatta az álláspontját. A kormány képviselői azt sugallták, hogy egy kitalált akcióról lehetett szó az új, nacionalista kabinettel rossz viszonyban levő magyar kormány vagy az ellenzékbe szoruló MKP szervezésében, méghozzá Fico lejáratására.
A rendőrségi nyomozás eredménytelenül zárult le, két héttel később pedig Robert Kaliňák belügyminiszter egy feszült sajtótájékoztatón hazugsággal vádolta meg Malina Hedviget, bemutatta a lány blúzát és kifejtette, hogy saját maga okozta a sérüléseit, végül bejelentette, hogy a lány ellen indul nyomozás hamis tanúzás vádjával.
Az ügy diplomáciai vihart kavart: tovább feszítette az egyébként is zaklatott szlovák-magyar kapcsolatokat. Az MKP eredetileg felvállalta Hedvig képviseletét, majd a politikai következményektől tartva átadta azt egy független ügyvédnek, az eset kapcsán Roman Kvasnica képviselte a lányt.
Végtelen történet
Azt, hogy pontosan mi történt a parkban, azóta sem derítették ki a hatóságok: egyes feltételezések szerint az elkövetők állhattak közel befolyásos nyitrai szereplőkhöz, így védelmet élveztek. A rendőrség és az ügyészség a további vizsgálatok során a lány tanúvallomására fókuszált és a támadás körülményeinek feltárása helyett azt próbálta bebizonyítani, miként hazudott az állítólagos, kitalált bűncselekmény körülményeiről.
A Malina Hedvig elleni szervezett pszichológiai nyomás több módon is megmutatkozott, valószínűsíthetően a titkosszolgálat is aktívan bekapcsolódott az esettel kapcsolatos vizsgálatokba. Miközben a lány az Emberi Jogok Bíróságához fordult, ismeretlen tettesek felforgatták a barátja lakását és azt is folyamatosan éreztették vele, hogy figyelik.
Az eset közben a Fico-kormánnyal szembeni ellenállás egyik szimbóluma lett, különösen azután, hogy független szlovák oknyomozó riportereknek is feltűntek a rendőrségi kivizsgálással kapcsolatos furcsaságok. Ennek következtében a társadalomban általánossá vált a vélemény, miszerint az ügy kivizsgálásával kapcsolatban valami nagyon nincs rendben.
Nincs bocsánat
A Hedvig-ügy egyik jellemzője, hogy az első rendőrségi vizsgálatot eltusoló és a lányt megvádoló politikai szereplők azóta sem hajlandóak az önreflexióra. A 2010-ben Ficót leváltó Radičová-kormány képviselői, majd Zuzana Čaputová államfő is bocsánatot kértek az érintettől a történtek miatt, de Fico és Robert Kaliňák belügyminiszter több alkalommal is kijelentette, hogy semmilyen hibát nem követtek el az ügy kivizsgálása során – Kaliňák legutóbb pár napja nyilatkozott hasonló értelemben.
Az első szlovák bocsánatkérések után a Malina Hedvig által európai színtéren indított pert a lány kezdeményezésére megszüntették, de a hamis tanúzással kapcsolatban indított vizsgálatot nem zárták le: sőt, 2012-ben Fico ismételt kormányra kerülése után a hatóságok újabb rohamot indítottak. Az időközben családot alapító lányt pszichiáterrel akarták megvizsgáltatni és kezdeményezték az elmegyógyintézetbe helyezését. A hatóságok 2014-ben hivatalosan is befejezettnek nyilvánították a vizsgálatot és hamis tanúzással, illetve eskütétellel vádolták meg az érintettet.
A szlovák hatóságok azonban a fenyegetések ellenére már nem vitték végig az egyre kényelmetlenebbé váló és védhetetlen eljárást. 2016-ban döntés született arról, hogy a magyarországi Legfőbb Ügyészség veszi át a nyomozást, többek között azért, mert Malina Hedvig ekkor már Magyarországon élt. A magyarországi hatóságok végül 2018-ban zárták le hivatalosan is az eljárást a bizonyítékok ellentmondásosságára hivatkozva.
Terhes örökség
A Malina Hedvig elleni támadás és az azzal kapcsolatos kérdőjelek évekig rontották a szlovák-magyar viszonyt, több más incidenssel, például Sólyom László kitiltásával vagy a dunaszerdahelyi szurkolóveréssel együtt mutatták, hogy az első Fico-kormány ismét a nacionalista érzelmek felkorbácsolására játszik rá.
A magyar-szlovák viszony végül 2012 után kezdett el fokozatosan normalizálódni Robert Fico és Orbán Viktor közeledésével, mindez azonban úgy történt meg, hogy figyelmen kívül hagyták a nagyobb botrányokat. A Malina Hedvig elleni eljárás sorsa is mutatja, miként: az ügy kezelése csendben a magyarországi fél kezébe került és elhalt, miközben a hatóságok ódzkodtak attól, hogy a szlovák vizsgálatok felelősségét firtassák.
Malina Hedvig azóta is a nyilvánosságtól visszavonultan él Magyarországon, többször is éreztette, hogy nem akar politikai vagy erkölcsi tőkét kovácsolni a történtekből. Az eset mutatja, hogy egy személy életét miként teheti tönkre az állam és a hatóságok módszeres nyomásgyakorlása – különösen akkor, ha nemzetiségi motívumok is állnak a háttérben.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Malina Hedvig ügye a mai napig egyet jelent a jogállamiság csődjével – jelentette ki Zuzana Čaputová államfő a nő ellen elkövetett támadás 15. évfordulója alkalmából. Hozzátette: nem szabad hagyni, hogy a magyar nemzetiségű, akkori diáklányt ért igazságtalanság a feledés homályába vesszen.
Az államfő az évforduló kapcsán emlékeztetett, hogy az etnikai alapú támadás akkor történt, amikor egyre rosszabbá vált a szlovák-magyar viszony. Hozzátette: Zsák Malina Hedvig akkoriban további fenyegetések célpontjává vált, ahelyett, hogy igazságot szolgáltattak volna neki, és rendesen kivizsgálták volna az ügyet.
„Az államapparátus ellene fordult – egy átlagpolgár ellen. Az államhatalmat gyakorlók úgy forgatták ki a törvényt, hogy végül őt akarták bíróság elé állítani, nem pedig azokat, akik megtámadták. Az elkövetőket sohasem vonták felelősségre. Zsák Malina Hedvig pedig az események és a társadalmi légkör nyomása alatt Szlovákián kívül volt kénytelen új otthont keresni. Később ugyan bocsánatkérésben részesült, de ez csak részleges elégtétel mindazokért a megaláztatásokért, amelyeket évekig el kellett viselnie” – olvasható az elnök asszony állásfoglalásában, melyet a szóvivője, Martin Strižinec bocsátott a TASR hírügynökség rendelkezésére.
2006 augusztusában két férfi Nyitrán (Nitra) megvert egy magyar nemzetiségű, szlovák állampolgárságú diáklányt, Malina Hedviget. A sok kérdést felvető ügyet a mai napig nem sikerült lezárni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
