Kire szavaz(ná)nak a magyar anyanyelvű romák? Lakatos Krisztina2026. 08. 23., v – 17:46
Szlovákiában jelentős magyar anyanyelvű roma közösség él. A közösség létszámáról, jellemzőiről azonban nagyon kevés megbízható adat áll rendelkezésre, politikai aktivitásukról, pártpreferenciáikról eddig egyáltalán nem készültek kutatások. Pedig a magyar anyanyelvű roma közösség szavazatai már most is igen fontosak lennének ahhoz, hogy a magyar párt eséllyel célozhassa meg a parlamenti küszöböt, a csoport demográfiai súlyának növekedése miatt a jövőben pedig lényegében elengedhetetlenek lesznek.
A Szlovákiában élő romák létszámáról a leginkább elfogadott adatforrás az úgynevezett Roma közösségek atlasza (Atlas rómskych komunít). Ennek legfrissebb adatai 2019-esek (a 2025-os adatgyűjtés adatai még nem érhetők el), és olyan településekre terjedtek ki, ahol a romák száma elérte a 30 főt. Ekkor és ezen korlátokkal az atlasz adatai szerint mintegy 406 ezer roma élt Szlovákiában, közülük 58 ezer fő élt elsődlegesen magyar nyelvű roma közösségben. Ez utóbbi csoport, ha összevetjük a legutóbbi népszámlálás adataival, az ott összeírt 462 ezer – az adathiányokat pótolva 487 ezer – magyar anyanyelvű polgárnak mintegy 12–13%-át jelenti. (A népszámláláson is kérdeztek roma nemzetiségre, de az adat nem használható, mert a romák túlnyomó többsége sem elsődleges, sem másodlagos nemzetiségeként nem jelölte a romát, szlovákként vagy magyarként kerültek a statisztikákba. Ugyanez igaz az egyéb állami etnikai statisztikai adatgyűjtésekre, így pl. a születéskor vagy az iskolai beíratáskor felvett nemzetiségi adatra.)
2026 tavaszán és nyarán négy különböző témájú adatgyűjtést végeztünk a Mérce projekt keretében Szlovákia déli régióiban. Ezek a kutatások – Pozsony megye kivételével – lefedték Szlovákia összes magyarlakta régióját. Mivel tudtuk, hogy az egyébként különböző témájú kutatások bizonyos kérdései átfedik majd egymást, ezért a kutatási mintatelepüléseket és az azokon belüli mintavételi eljárást úgy alakítottuk ki, hogy a négy kutatás eredményei összességében egy nagymintás kutatás eredményeivé legyenek összeállíthatók. A célterület magyarlakta városaiban kivétel nélkül végeztünk terepmunkát. A megyei reprezentativitáson túl arra is ügyeltünk, hogy a kutatásokban összesen részt vevő 98 mintatelepülésen belül a falvak úgy kerüljenek kiválasztásra, hogy azok – a roma atlasz adatai szerint – megfelelő belső arányban tartalmazzanak különböző mértékben romák által lakott községeket. Az egyes településeken a válaszadók kiválasztása – a település függvényében – véletlenszerű módon vagy kvótás kiválasztással történt. (Utóbbi esetben a roma származás nem volt kvótázási szempont.) A kérdezőbiztosok segítségével végzett személyes interjúk folyamán a válaszadók nyelvi kompetenciáinak és roma származásának megítélését a kérdezőbiztosokra bíztuk. A kapott eredményeket kor, nem, iskolai végzettség és területi réteg szerint, egy speciális statisztikai eljárással, úgynevezett súlyozással illesztettük a népszámlálás megfelelő adataihoz, ezzel kezelve a minta kisebb torzulásait.
A négy kutatásban összesen 4171 magyar anyanyelvű nagykorú személy vett rész; közülük 529 (13%) volt roma származású. Ez az arány látszólag megegyezik a Roma közösségek atlasza alapján számított aránnyal. Azonban nagyon lényeges eltérés, hogy az atlasz 2019-es adatai minden korcsoportra vonatkoztak, ezzel szemben a mi 2026-os adataink „csupán” a nagykorú szavazópolgárokra. Márpedig – a magasabb termékenység és az alacsonyabb várható élettartam miatt – a romák korszerkezete alapvetően eltér a nem romákétól. Sokkal több közöttük a fiatal és így a kiskorú is, a teljes népességre vonatkozó arányba pedig őket is bele kell számítani. A kérdőíves kutatásunkból is látszik, hogy míg a 65 év felettiek között kevesebb mint 5% a roma, a 18–30 éves korosztályban a 20%-ot is meghaladja az arányuk.
A szlovákiai népszámlálás magyar anyanyelvű roma válaszadói korfájának ismeretében úgy becsülhetjük, hogy a teljes magyar anyanyelvű roma közösségben is igaz lehet az, hogy 100 fő 18–29 éves magyar romára mintegy 170 roma kiskorú juthat. Ez alapján összességében úgy becsüljük, hogy a magyar anyanyelvű roma közösség létszáma jelenleg mintegy 74 ezer fő lehet, ez a teljes magyar nyelvi közösség mintegy 15%-a. Ebből választókorú mintegy 53 ezer, kiskorú mintegy 21 ezer. Így jelenleg a magyar anyanyelvű nagykorú választók 13%-a, a kiskorúak mintegy 29%-a lehet roma.
A korszerkezeten túl egyéb társadalmi tényezőket tekintve is jelentős eltérés figyelhető meg a két csoport között. Míg a magyar anyanyelvű romák csaknem kétharmada (65%-a) Kassa és Besztercebánya megye területén él, addig a nem romáknak már kevesebb mint egyharmada (32%-a) él a két keletebbi megyében. További jellegzetesség, hogy a magyar romák még az országos összehasonlításban szintén rurális teljes magyar nyelvű közösség átlagánál is nagyobb arányban laknak községekben: a magyar anyanyelvű romák 65%-a községi lakos.
A legjelentősebb, fundamentális eltérés azonban az iskolai végzettség szerinti helyzetben figyelhető meg. A nagykorú romák 60%-a legfeljebb alapiskolát végzett. Ez az arány a nem romák körében 14%. A szakmunkás végzettségűek aránya meglehetősen hasonló: a romák körében 32, a nem romák körében 29%. Ugyanakkor míg a nem romák között a többség érettségizett (41%) vagy diplomás (16%), addig a magyar anyanyelvű romák között az érettségizettek aránya igen alacsony (7%), a diplomások aránya pedig szinte elhanyagolható. A mintába került 529 magyar anyanyelvű roma válaszadóból csupán ötnek volt felsőfokú végzettsége.
A magyar anyanyelvű roma választók politikai aktivitása is eltér a nem roma származásúaktól. Míg a nem romáknak 58%-a, addig a romáknak csak 40%-a ígérte biztosra a részvételét egy most hétvégi választáson (1. ábra).
Természetesen felmerül az a jogos kérdés, hogy ez az eltérés mennyiben indokolható a romák eltérő társadalmi-gazdasági körülményeivel, nem egyszerűen arról van-e szó, hogy az alacsony iskolázottságú községi magyar fiatalok politikai aktivitása alacsonyabb, teljesen függetlenül attól, hogy roma származásúak-e vagy sem. Ennek az elképzelésnek a tesztelésére kontrollmintát képeztünk – egy olyan mintát, amelynek a tagjai bár nem roma származásúak, de ugyanolyan arányban vannak közöttük falusiak és városiak, szakmunkások és érettségizettek stb., mint a romák között. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar romák alacsony politikai aktivitása nem kizárólag társadalmi háttértényezőkre vezethető vissza – a választási aktivitás nem romáktól való elmaradásának mintegy felét magyarázzák csupán a társadalmi tényezők.
A magyar anyanyelvű romák között jelentősen alacsonyabb az elkötelezett etnikai szavazók aránya is (2. ábra). A szavazni eljáró magyar anyanyelvű nem romák 41%-a tekinthető elkötelezett etnikai törzsszavazónak, olyan személynek, aki – ha szavaz – kizárólag magyar pártra szavaz. A romák esetén ez az arány csupán 24%. Hogy itt etnikai és nem társadalmi hátterű különbségről van szó, a nem roma kontrollmintával való összehasonlítás mutatja. A romák társadalmi jellemzőihez hasonló nem roma kontrollminta körében sokkal nagyobb az elkötelezett magyar etnikai szavazók aránya, mint a romák körében. A magyar anyanyelvű romák körében a leggyakoribb válasz a „többnyire szlovák pártra szavazok, de nem zárom ki a magyar párt választását” volt. Ezek a válaszadók jellemzően olyan szavazók, akik korábban szavaztak etnikai pártra (sok esetben a Hídra), de jelenleg a Szlovákia Mozgalom (Slovensko, a korábbi OĽaNO) szimpatizánsai. Emellett a magyar anyanyelvű romák körében nem elhanyagolható (csaknem 15%) azon választók aránya, akik következetesen elutasítják a magyar etnikai pártra való szavazást. (Ez a nem roma magyarok körében ritka jelenség.)
A pártot megnevezni tudó szlovákiai magyar anyanyelvű roma szavazók körében jelenleg a Magyar Szövetség népszerűségét (47%) csaknem beérte a Szlovákia Mozgalom támogatottsága (40%). A többi párt támogatottsága a Smeren kívül (8%) elhanyagolható (3. ábra). Hasonló arányok figyelhetők meg a biztos szavazó párválasztók körében is. Ugyanakkor az is érzékelhető, hogy a Szlovákia Mozgalom a keleti magyarlakta területeken egyfajta fordított etnikai pártnak tekinthető: míg igen népszerű a romák között, szinte egyáltalán nem tudja megszólítani a régióban élő nem roma származású magyarokat, társadalmi helyzettől függetlenül.
Adataink tehát arra utalnak, hogy az OĽaNO 2023-as győzelme nyolc kelet-szlovákiai magyar-roma többségű településen nem afféle „múló szerelem” volt, hanem Igor Matovič pártja az elmúlt időszakban stabilizálta és erősítette szavazói bázisát a kelet-szlovákiai magyar-roma településeken.
Jelenleg a szlovákiai magyar romák a nem romáknál egyértelműen alacsonyabb arányban kapcsolódnak a magyar etnikai politizáláshoz, a szavazni járó magyar romák alig negyede tekinthető jelenleg elkötelezett magyar etnikai szavazónak. A magyar párt elsősorban a – Kelet-Szlovákia roma lakta régióiban bizonyos tekintetben szinte már roma etnikai pártként működő – Szlovákia Mozgalommal áll versenyben ezekért a szavazókért.
Az előzőekben megfogalmazottak miatt a magyar romák politikai aktivitásának növelése a jelenlegi helyzetben nem feltétlenül jelenti a magyar pártra adott szavazatok arányának növelését. Ha a magyar romák viszonya a magyar etnikai politizáláshoz nem változik vagy tovább gyengül, akkor a magyar anyanyelvű romák magyar nyelvi közösségen belüli arányának előre jelezhetően gyors növekedése miatti demográfiai folyamatok egyre nehezebbé tehetik a magyar etnikai párt helyzetét.
Kapitány Balázs –Rákóczi Krisztián
A szerzők a VEKTOR Társadalomkutató Egyesület kutatói
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
