Szent István király és az új kenyér ünnepe a bécsi Szent István-székesegyházban

Szent István király és az új kenyér ünnepe a bécsi Szent István-székesegyházban

Hagyomány, hogy a bécsi magyar katolikus egyházközség az augusztus 20-a utáni szombaton tartja az államalapító szent király ünnepét. A Szent István király tiszteletére bemutatott szentmisének évekre visszanyúló hagyománya van Bécsben, amely sok magyar hívőt szólít meg Ausztriában és szerte a Kárpát-medencében.

Ehhez az eseményhez csatlakozott az a kis zarándokcsoport, amely a párkányi esperesi körzetet képviselve érkezett az ünnepre Sztyahula László esperesplébános lelki vezetésével.

A bécsi székesegyházban találkoztak azokkal a zarándokokkal, akik a Felvidéken tizenhárom éve működő Megbecsültek Társasága szervezésében érkeztek a Komáromi, Dunaszerdahelyi, Vágsellyei, Galántai és Érsekújvári járásokból, a Társaság alapítója, Forró Krisztián kíséretében. A zsúfolásig megtelt monumentális templomba számos külföldi zarándok érkezett a magyar ünnepre, köztük az anyaországból, Erdélyből és a Kárpát-haza más szegletéből is.

A helyiek által Stephansdomnak nevezett Szent István-székesegyház Bécs jelképes központjában áll. Mintás tetőcserepei és karcsú gótikus tornya mögött csendes kápolnák, díszes oltárok, román kori nyomok várták az ünnepre érkezőket.

Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma

Így az idei évben is ebben a csodálatos ősi építményben, Szent István király emléke és ereklyéje előtt tettek tanúságot a keresztény hit és a nemzeti összetartozás fontosságáról a világ különböző részeiről érkező magyarok.

Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Udvardy György veszprémi érsek-metropolita volt. A koncelebrálók közt helyi, anyaországi, erdélyi és felvidéki lelkiatyák voltak, köztük a párkányi esperesség plébánosa, Sztyahula László atya is.

Hírdetés

Szent Istvánnál a kereszténység és az államalapítás nem két külön megjelenítés, hanem egyetlen küldetés. Az igazságosan működő államot a törvény és a rend szolgálatában állította az első magyar király. Rendet csak erkölcsi alapra lehet építeni. Ahol a hit elvész, ott a rend is könnyen szétesik. Ezért értékeljük Szent István örökségét, megbecsüljük, komolyan vesszük és ünnepeljük. Ez számunkra nem csak vallás, de ezen alapul egész életünk, családban, közéletben egyaránt – hangsúlyozta az érsek atya.

Magyar szentmise a bécsi dómban (Fotó:Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

A szentmise keretében megáldották a Magyarok Kenyerét. A zenei szolgálatot a Szegedi Dóm Szent Gellért Együttese végezte. A drámai erejű vokális-zenei mise ordináriumi anyagát Ott Rezső szerezte és vezényelte Szamosi Szabolcs orgonaművésszel közösen. A szólisták Kriszta Kinga (szoprán) és Horváth István (tenor) voltak.

Az esemény szervezői az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége/Kaláka Club, a Collegium Pazmaneum, valamint Magyarország Bécsi Nagykövetsége voltak.

Az eseményen számos világi méltóság, a Bécsi Magyar Nagykövetség képviseletében Szilágyiné Bátorfi Edit, a Szent István Lovagrend, a bécsi magyar Széchenyi István cserkészcsapat tagjai vettek részt.

A párkány-vidéki zarándokcsoport (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

A pápai, a magyar és a székely himnuszok eléneklése után az ünneplők átvonultak a szomszédos Érseki palota udvarára, ahol szeretetlakomában részesültek.

A párkányi régió falvaiból érkező zarándokok gazdag lelki élménnyel tértek haza a bécsi zarándoklatról. Az úton a világbékéért, családjaikért, közösségeikért és a magyar nemzetért imádkoztak.

Berényi Kornélia/Felvidék.ma


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »