Több mint 3200-an írták alá tegnapig azt a petíciót, amelyet Sepsiszentgyörgyről indítottak el tizenhat nappal ezelőtt azért, hogy felhívják a figyelmet a túlszaporodott medveállomány jelentette veszélyekre. A beadványt zömében Kovászna, Hargita, Brassó, Maros, Buzău, Prahova és Vrancea megyeiek támogatták, de az aláírók között szerepelnek Galac, Bihar és Szatmár megyeiek, sőt, bukarestiek is. A legtöbben a családjukat, leginkább a gyermekeiket féltik, mások a háziállataikat és a terményeket szeretnék megóvni a nagyvadaktól.
Elég volt a félelemből
A Mentsenek meg minket a túlszaporodott medveállománytól című petíciót augusztus 5-én indította el az Agrosic Egyesület. A beadványban az erdők közelében fekvő települések lakói, állattartói, gazdái, polgármesterei nevében konkrét és azonnali intézkedéseket követelnek az emberi élet és a közösség javainak védelmében.
A kezdeményezők rámutatnak: a medvepopuláció riasztó mértékben növekedett az elmúlt években, számuk országszerte meghaladja a 13 ezret; a vadak már betörnek gazdaságok, közintézmények, kórházak, turisztikai vagy katonai egységek területére; megtámadják a háziállatokat, és egyre gyakrabban esik kár emberben, emberéletben is. A beadványt az államfőnek, a kormánynak, a környezetvédelmi miniszternek és a parlamentnek címezték.
Augusztus 20-ig a petitieonline.com weboldalon 3236-an írták alá a beadványt – az akció egyébként még nem állt le, aki egyetért a beadvánnyal, továbbra is csatlakozhat a kezdeményezéshez. A portál összesítést is készített azokról az aláírókról, akik a kitöltés során hozzájárultak nevük, lakóhelyük és véleményük nyilvános megjelenítéséhez. A listából kitűnik, hogy a beadványt nagyrészt a székelyföldi megyék lakói támogatják, de nem kizárólag: számos más település mellett Bușteni, Foksány, Kolozsvár, Nagybánya, Galac és Nagyvárad neve is szerepel az összesítésben.
A petíció tehát sikerrel túljutott Sepsiszentgyörgy határain, ennek fényében az aláírások száma még mindig alacsonynak mondható. A legtöbben, akik véleményüket is megosztották a petíció kitöltésekor, azt hangoztatták: fenyegetve érzik magukat, és a nagyvadak rengeteg kárt okoznak a gazdaságokban. Úgy szeretnének kirándulni, örülni a természetnek, hogy közben ne kelljen tartaniuk az életveszélytől.
Irodából könnyű beszélni
Sok más háromszéki elöljáró mellett Porzsolt Levente erdőmérnök, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének elnöke és Gidófalva polgármestere is a petíció elindítása óta aláírásra buzdítja az embereket. Szerinte nincs helye az időhúzásnak: a községben a lakók, a gazdák félve indulnak el éjjel az utcán, egyedül már nem is merik megközelíteni saját mezőgazdasági területeiket.
„Azért indítottuk el a petíciót, mert nem tűzoltó módra szeretnénk ezzel a problémával foglalkozni, hanem megelőző intézkedésként tekintünk a medvepopulációt szabályozó törvényre. Másrészt minden olyan európai államban, ahol már számottevő medvepopuláció van, az egyedek 10–12 százalékát minden évben kilövik. Ez ott normális, nálunk nem. Mi 6,5 százalékot szeretnénk elérni” – vázolta kérdésünkre a polgármester, aki szerint egyáltalán nincs rendben az, ha a medve élete elsőbbséget élvez az emberénél.
Porzsolt Levente teljes mellszélességgel támogatja a petíciót. Fotó: Kiss Zsombor
Úgy tűnik, Bukarestből még mindig más szemüvegen keresztül néznek a problémára. A környezetvédelmi miniszter tiszteletbeli tanácsadója, Florin Stoican a napokban egyebek mellett arról írt a közösségi oldalán, hogy a mezőgazdasági igazgatóságok hatalmas kártérítéseket ítélnek meg a medvekárok után, ezekkel pedig egyesek visszaélnek. Azt állította, hogy ezek az összegek egyfajta szociális támogatássá váltak a polgármesterek kezében vagy épp szavazatvásárlásra használják azt. Azt is írta, hogy egyesek több tízezer lejes kártérítést kapnak kidőlt vagy megrongált gyümölcsfákért, szerinte akár többet, mint amennyit maga a terület érne.
Porzsolt szerint azonban hiba lenne ebből kiindulva az egész problémát a gazdák vagy a helyi politikusok nyakába varrni. Ha valakinek tudomása van konkrét visszaélésekről, akkor azokat jelenteni kell az illetékes hatóságoknak. Ugyanakkor a károkat legalább négy személyből álló bizottság méri fel, bizonyítékok alapján. A kárfelmérő bizottságok tagjai, különösen a minisztérium alárendeltségébe tartozó intézmények képviselői kifejezetten óvatosak a kártérítés értékének meghatározásakor, a gazdák pedig gyakran arra panaszkodnak, hogy veszteségük mértékét rendre alábecsülik.
A gidófalvi polgármester szerint egészen másként fest a probléma azok szemszögéből, akik olyan településeken élnek, ahol a medvék rendszeresen megjelennek. Látni kellene azt a valóságot is, amelyet azok tapasztalnak, akik esténként villanypásztorral őrzött otthonaikba kénytelenek bezárkózni, valamint azok, akik végignézik, ahogy a termés, amiért keményen dolgoztak, egyik napról a másikra kárba megy a medvék miatt. „Szép és kényelmes dolog egy lakásból vagy irodából beszélni a medvéről, de bárkit meghívok a falvainkba, hogy este nyolc óra körül sétáljon végig az utcákon vagy a települések közötti utakon, a már megnőtt kukorica- és napraforgótáblák között. Meglátjuk, utána is ugyanaz lesz-e a véleménye” – fogalmazott.
Mint ismert, Nicușor Dan államfő augusztus 7-én visszaküldte felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány szabályozásáról és a vadászati kvóta megduplázásáról szóló törvényt, mert szerinte az a jelenlegi formájában több ponton is pontosításra szorul. Mindezt azután tette, hogy az alkotmánybíróság már júniusban kimondta: a jogszabály összhangban van az alaptörvény rendelkezéseivel.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
