Drónok, fényfestés és történelem – ilyen volt az ünnepi látványshow Budapesten (VIDEÓ) Juhász Katalin2026. 08. 21., p – 14:43
Budapesten hosszú évek óta vita folyik arról, hogy legyen-e tűzijáték. Ez a hagyományos augusztus 20-i látványosság ugyanis rendkívül ártalmas a környezetre, a háziállatoknak sokkot okoz, és sokba is kerül. Az előző kormány büszkén hirdette, hogy ez a világ legnagyobb tűzijátéka.
Idén 17,5 milliárd forintot különítettek el e célra – az áprilisi választások után azonban minden másképp alakult. Az új kormány azt ígérte, hogy mindössze 3,9 milliárd forintból összehoz egy látványshow-t, amelyben a drónok és a fényfestés kap főszerepet, a tűzijáték csak mérsékelt mennyiségben jelenik meg.
A tévéközvetítés alapján ez a kísérlet remekül sikerült. Egyszerre volt látványos, hagyományőrző és újító. A Duna fölött mintegy kétezer drón rendeződött percenként más-más alakzatba. Ezek pályáját pontosan meg lehet tervezni számítógéppel, összehangolt irányításukkal rendkívül látványos ábrák – madarak, kereszt, korona – jelentek meg az égen, és mindez nem járt környezetkárosító hatással. A látványos képek szépen kiegészítették a fényfestést a Duna-parti épületeken.
A Parlamentre – amelyet pár hete kiáltottak ki Európa legszebb épületének – a homlokzati díszítés miatt viszonylag nehéz vetíteni, a fényshow készítőinek mégis sikerült. Kreatív módon használták ki az épület adottságait, sokszor csak egyes oszlopsorokat világítva meg. Szépen kihasználták a környező épületek adottságait is, amelyek eddig nem kaptak szerepet a tűzijáték során. Ez leginkább Petőfi Sándor Vasúton című versének illusztrálása alatt látszott, amikor egy gőzmozdony „vágtatott keresztül” az épületeken, a parlamentet is beleértve. A Lánchídon is ízléses és mozgalmas képsorok jelentek meg. Tűzijátékból pedig csak annyit használtak, amennyi mindenképp szükséges volt a hagyománykövetéshez – a jövőben talán ennyire sem lesz szükség.
A mindössze 35 perces látványshowt magyar költők verseinek részletei kísérték. Zrínyi Miklós: A török áfium elleni orvosság, Babits Mihály: A Duna költői, Tamási Áron, Vörösmarty, Ady, Szabó Magda, Faludy György és mások gondolatai egészítették ki, összefoglalva a magyar történelmet, és kapcsolódva az ünnephez. A záró sorok József Attilától származtak, ezt vitték magukkal útravalóul a nézők: „Édes hazám, fogadj szívedbe. Hadd legyek hűséges fiad”.
Sikerült rendkívül izgalmas, elektronikus alapú, de még épp emészthető zenét párosítani a pazar látványhoz, amely nem nyomta el a versrészleteket. És ha ez az egész tényleg kijött az eredetileg tervezett összeg kevesebb, mint negyedéből, valóban ez lehet a „jövő zenéje”.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
