Schoellerék Lévája – egy letűnt világ nyomában

A bécsi barokk miliője elevenedik meg a Lévai Regionális Művelődési Központ új időszaki történelmi kiállításán. A Schoellerék Lévája címet viselő tárlat a várost egykor felvirágoztató Schoeller família előtt tiszteleg. A Lévai Regionális Művelődési Központ eseménye csatlakozik Léva első írásos említésének 870. évfordulójához. A jubileumhoz kapcsolódó eseménysorozat részeként nyílt meg a kiállítás.

„Léva történelmének egy szeletét mutatjuk be a kiállítással. Mindeközben a város fejlődését meghatározó család előtt is tisztelgünk” – jegyezte meg a megnyitón Roderik Smarž, a Lévai Regionális Művelődési Központ munkatársa, a kiállítás kurátora. Hozzátette: egy mára feledésbe merült miliő jelenik meg a kiállításon, amely egykoron nagy mértékben jellemezte a polgári Lévát.

Megnyitó a regionális művelődési központ kiállítótermében (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A művelődési központ kiállítótere több szekcióra oszlik. Az első rész az egykori Schoeller-kastély belépőtermét eleveníti fel. A kastély gazdag belső berendezését megörökítő fotográfia felnagyított mása előtt korabeli bútorzat mutatja be a kastély stílusát. Emellett megelevenedik a kastély zeneszalonja is. A Schoeller családhoz kötődő ipari és kereskedelmi egységek szintén megjelennek a tárlaton.

A család a századforduló környékén jelentősen befolyásolta a kisváros fejlődését.

Átalakították és kibővítették a hengermalmot. A Schoeller-malomként ismert épület ma is áll a regionális művelődési központ székhelye mellett. A korabeli fotókon és régi képeslapokon láthatjuk a család egykori ipari épületeit, valamint a városban álló házaikat.

Roderik Smarž és Alžbeta Sádovská (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Több fotográfia és festmény örökíti meg a bécsi barokk stílusban átépített Schoeller-kastélyt. Sajnos ma már nem látható a kétszintes épület. A kiállítás bemutatja a ma városi parkként ismert kastélyparkot is, amelyben különleges állatok is éltek anno.

A kiállítás folytatódik a regionális művelődési központ lépcsőházában. Az épület eredetileg Esterházy-kastély volt. A második világháborút követően alaposan átépítették, egyedül az említett lépcsőház őrzi a régi szép idők emlékét. Itt helyezték el a kastélyt ábrázoló régi fotográfiákat.

A Schoeller-malom egykoron (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A megnyitón jelenlévő Ján Krtík, Léva polgármestere értékelte, hogy a város jubileuma kapcsán ilyen értékes kiállítást rendeztek a regionális központban, amely bemutatja a város sokszínű múltját.

A kiállítás anyagának javarészét Roderik Smarž magángyűjteménye alkotja. Mivel a Schoeller-kastélyból semmilyen tárgy nem maradt ránk, a kiállított bútorok azt a kort és stílust idézik meg, amely a kastély egykori berendezését is jellemezte.

A magángyűjtemény értékes darabjait a Barsi Múzeumtól kölcsönzött fotók és festmények, illetve a néhai Tolnai Csaba helytörténész hatalmas képeslapgyűjteményének néhány darabjáról készült felnagyított változatok egészítik ki.

A malom napjainkban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Hírdetés

A Schoeller família ősei a németországi Aachenből származnak. A dokumentumok tanúsága szerint már a 17. században kereskedelemmel foglalkoztak Bécsben és annak környékén.

Schoeller Sándor és Schoeller Pál vásárolta meg az Esterházyaktól a lévai uradalmat. Ők még nem tartózkodtak a városban.

A 19. század végén a család brünni ágához tartozó Schoeller Gusztáv vette át a lévai birtokokat, ő már ide is költözött.

Az ő kezdeményezésére a 20. század első éveiben építették át az Esterházy-kastély mellett lévő kiskastélyt. Czibulka Rezső, a kor jeles lévai építészmérnöke bővítette ki az épületet. A bécsi barokk stílusú kastélyban élt Schoeller Gusztáv, az Esterházy-kastélyban pedig a személyzet lakhelye lett.

A Schoeller-kastély egy képeslapon (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Terebélyes parkot hozott létre a kastély körül. Különleges növényeket telepített ide, állatokból sem volt hiány. A második világháború végnapjaiban bombatalálat érte a kastélyt. Még megmenthető lett volna, azonban az új hatalomnak nem ez volt az érdeke.

A mendemondák szerint a sorsára hagyott, romos kastélyt a helyiek kirabolták. Az épület tégláit és egyéb elemeit pedig fokozatosan elhordták saját házaik felújítására. Így nem maradt más hátra, mint a kastélymaradvány szanálása.

Schoeller Gusztáv egy fotográfián (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A kastély parkja jobban járt: városi közterületté alakították át. Jelenleg nagyszabású felújítás zajlik a parkban. A Schoeller-kastélyra egy többnyelvű, köztük magyar nyelvű információs tábla emlékeztet. Pár évvel ezelőtt avatták fel a kastély helyén állított Schoeller-padot. A családé volt a lévai várkomplexum is.

Schoeller Gusztáv nagy mecénás volt. Támogatta a város kulturális életét.

Imádta a cigánymuzsikát, a Denk Szálló (mai Oroszlán Szálló) napi vendége volt, kávézás közben hallgatta a muzsikát.

A család egyik pecsétje (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A família támogatta a történelmi egyházakat, részben az ő segítségükkel épült meg a Szent Mihály arkangyal plébániatemplom két tornya. Hálából a támogatásért a família címere felkerült a főbejárat fölé. Modernizálták a várost. Új negyedet hoztak létre, ahol a munkásaik kaptak lakhelyet. A szociális szférát is segítették, dotálták a helyi kórházat és az árvaházat is.

A gyermektelen Gusztáv húgának gyermekére hagyta a lévai uradalmat. Szüts Jenő és felesége, Erzsébet szintúgy utód nélkül haltak meg.

Estrerházy Antal, a lévai uradalom utolsó tulajdonosa (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Mint Alžbeta Sádovská, a Lévai Regionális Művelődési Központ igazgatója elmondta, a város jeles évfordulója kapcsán több kiállítást is szerveztek. 2026 januárjában nyitották meg a kétnyelvű Osztrák-magyar Léva című tárlatot, majd a Lévai Fotográfiai Napok keretében Lévához és a szűkebb környékéhez kötődő fotósok közös tárlatát nyitották meg.

A részben kétnyelvű Schoellerék Lévája szeptember 18-ig tekinthető meg.

Az egykori kastély egy festményen (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Pásztor Péter/Felvidék.ma


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »