Szlovákiában hőmérsékleti szabvány bevezetésére lenne szükség a kórházi fekvőbeteg-osztályokon. Ez meghatározná a biztonságos hőmérsékleti feltételeket, valamint azokat a kötelező intézkedéseket is, amelyeket a kórházaknak a határértékek túllépése esetén meg kell tenniük. A magas hőmérséklet nem csupán az idei év problémája – tájékoztatta a TASR-t a Betegjogvédő Szövetség (AOPP).
A szervezet külön, a hőség időszakára vonatkozó szabvány bevezetését sürgeti, amely mérhető határértékeket, rendszeres hőmérséklet-ellenőrzést, valamint a hőmérsékleti limit túllépése esetén életbe lépő intézkedéseket határozna meg.
Az AOPP rámutatott, hogy a jelenlegi jogi szabályozás nem nyújt kellően egyértelmű védelmet a betegek számára, és nem határoz meg világos eljárást arra az esetre sem, ha egy kórterem túlmelegszik.
Mint hozzátették, az egészségügyi minisztérium azt követően, hogy a pozsonyi Ružinov kórház egyik betegszobájában 42,7 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek, legfeljebb 250 légkondicionáló berendezés beszerzését hagyta jóvá az állami kórházak legkritikusabb helyiségeibe. A tárca egy auditot is bejelentett, amelyet rendszerszintű megoldásnak kell követnie.
„Nem várhatunk minden évben arra, hogy mely régiókban és kórházakban emelkedik 35 vagy 40 fok fölé a hőmérséklet, és csak ezután kezdjünk ventilátorokat, légkondicionálókat beszerezni vagy gyűjtéseket szervezni. A betegnek tudnia kell, hogy hőség idején is van egy határérték, amelynek átlépésekor a kórház köteles intézkedni, függetlenül attól, hogy állami vagy nem állami intézményről van szó. A szabályoknak azonosaknak kell lenniük” – közölte Mária Lévyová, az AOPP elnöke.
A szervezet képviseletében hangsúlyozta, hogy a hőség nem pusztán kényelmi kérdés. A magas hőmérséklet egy kórházban fekvő beteg számára nagyobb kockázatot jelenthet, mint egy egészséges embernek.
A legveszélyeztetettebbek az idősek, a krónikus betegek, a műtéten átesett páciensek, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, valamint azok, akik mások segítségére szorulnak.
„A munkavégzés közbeni hőterhelés elleni egészségvédelemről szóló rendelet a munkavállalókra vonatkozik. Az ápolónő jogosult szünetekre, megfelelő folyadékbevitelre és a munkaidő módosítására. A beteg viszont, aki napi huszonnégy órán át ugyanabban a helyiségben fekszik, mozgásképtelen, és olyan gyógyszereket szed, amelyek rontják a szervezet hőleadó képességét, semmire sem jogosult” – figyelmeztetett Lévyová, abszurdnak nevezve a jogszabályok jelenlegi megközelítését.
Hozzátette, hogy rendelkezésre állnak adatok a hőség betegek egészségére gyakorolt hatásáról. Példaként egy portugál tanulmányt említett, amely szerint
a 2003-as hőhullám idején a kórházi osztályokon működő légkondicionálás 40 százalékkal csökkentette a kórházban fekvő betegek halálozási kockázatát. Véleménye szerint ezt szlovákiai adatok is alátámasztják.
„A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet elemzése szerint egyetlen, mintegy kéthetes, 2015 augusztusában bekövetkezett hőhullám több mint 240 idő előtti halálesetet okozott Szlovákiában. Paradox módon a hivatalos halálozási statisztikák csak 42, szélsőséges hőség következtében bekövetkezett halálesetet tartanak nyilván csaknem harminc év alatt. Egy műtéten átesett beteg, egy szívelégtelenségben szenvedő idős ember vagy egy fekvőbeteg nem tud egyszerűen átköltözni egy hűvösebb helyiségbe vagy hazamenni. Ezért a kórházak megfelelő hőmérsékleti körülményei nem számítanak többletszolgáltatásnak. A biztonságos egészségügyi ellátás részét képezik” – hangsúlyozta Lévyová.
A hőmérsékleti szabvány elfogadása mellett az AOPP kéri a bejelentett audit eredményeinek nyilvánosságra hozatalát és egy intézkedési terv elkészítését, a hőhullámok egészségügyi következményeinek és a többlethalálozásnak a rendszeres nyomon követését, továbbá egységes eljárás kidolgozását a kórházak számára a szélsőséges hőségre vonatkozó meteorológiai riasztások idejére.
A szervezet azt is szorgalmazza, hogy a betegek számára a kórház fenntartójától függetlenül ugyanazokat az alapvető feltételeket biztosítsák.
„A kórházakat nem lehet egyetlen tél alatt átépíteni. A szabályokat azonban ennél jóval gyorsabban meg tudjuk határozni. Tudnunk kell, milyen hőmérsékleten romlik a beteg biztonsága, mikor áll fenn az élet és az egészség veszélyeztetésének kockázata, ki ellenőrzi a hőmérsékletet, és mit köteles tenni a kórház. Ha most elkezdjük, jövő nyárra már működő rendszerünk lehet, nem pedig újabb rögtönzés a betegek hőség elleni védelmében” – zárta az AOPP elnöke.
SZE/Felvidék.ma/Teraz.sk
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
