Tarr Zoltán bocsánatot kért a határon túli magyaroktól az előző kormányok nevében Koleszár Linda2026. 08. 19., sze – 12:36
Tarr Zoltán szerint új alapokra kell helyezni Magyarország és a határon túli magyar közösségek kapcsolatát. Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, szakítani kell a Gyurcsány- és az Orbán-kormányok által hátrahagyott gyakorlattal, a nemzetpolitikát pedig meg kell szabadítani a párthűség elvárásától. Egyúttal bocsánatot kért azért, hogy szerinte a korábbi magyar vezetés politikai eszközként használta a külhoni magyarokat.
Tarr Zoltán (TISZA) társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a héten zajló Kolozsvári Magyar Napok alkalmából tett közzé bejegyzést. Mint írta, személyesen nem tudott részt venni a rendezvényen ezért Kollai István magyarságpolitikai helyettes államtitkár útján, levélben köszöntötte a résztvevőket.
Szerinte nem a politika dönti el, ki a „jó magyar”
Tarr a bejegyzés jelentős részében az elmúlt évtizedek magyar nemzetpolitikáját bírálta. Úgy véli, az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon olyan politikai rendszer alakult ki, amely megpróbálta meghatározni, ki számít „jó magyarnak”.
„Nem politikusok és nem kormányok döntik el, hogy ki a jó magyar, ki a nemzet tagja, és ki nem az”
– fogalmazott. Hozzátette, szerinte a határon túli magyar közösségek életét nem lehet Budapestről irányítani, és azt sem lehet elvárni tőlük, hogy politikai kérdésekben valamennyien ugyanazt gondolják.
Tarr szerint a jövőben párbeszédre, egymás szempontjainak megértésére és a külhoni magyar közösségek megerősítésére kell helyezni a hangsúlyt. Úgy fogalmazott, szakítani kell azzal a „leterhelt magyar-magyar kapcsolattal”, amelyet megítélése szerint a Gyurcsány- és az Orbán-kormányok hagytak maguk után.
Bocsánatot kért a korábbi vezetés helyett is
A politikus élesen bírálta az előző magyar kormány határon túli politikáját is. Állítása szerint a korábbi vezetés olyan képet közvetített a külhoni magyar közösségek felé, amely hosszú időn keresztül vonzó lehetett számukra, ugyanakkor szerinte politikája családokat zilált szét, „háborús pszichózist” terjesztett és erősítette a gyűlölködést.
Tarr ezután bocsánatot kért a határon túli magyaroktól.
„Bocsánatot kérek az előző vezetés helyett is azért, hogy határon túli honfitársainkat politikai eszközként használták”
– írta.
Tarr szerint egy leendő Tisza-kormány számára magától értetődő lenne a határon túli magyar közösségek támogatása, ezt azonban nem kötnék politikai lojalitáshoz: „…a párthűséget lehámozzuk a nemzetpolitikáról. Egyenrangú, nem pedig alárendelt kapcsolatokra van szükség, mert minden egyes magyar ezt érdemli” – zárta a bejegyzést.
Kapcsolódó cikkünk
A Facebookon kommentálta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a határon túli ügyekkel kapcsolatos fejleményeket. A korábbi visszaélések kapcsán ígéri, hogy jön a felelősségrevonás és a feltárás, de a kisebb támogatások kifizetését meggyorsítaná.
„Az, hogy udvariasan meghallgatjuk a külhoni magyar politikusokat, nem jelenti azt, hogy a közpénzzel és hatalommal való visszaélés ügyeit nem tárjuk fel a határokon túl is. Minden szabálytalanul elköltött támogatásnak következménye lesz” – jelentette ki Tarr, aki szerint gyanítható, hogy az Orbán-rendszerhez közeli oligarchák, „kalandorok és félvilági alakok” a saját hatalmuk építésére fordították a Magyarországról érkező forrásokat.
Tarr szerint a magyar kormány felelősséget vállal a magyar nemzet minden tagjáért, ami magában foglalja a közösségek érdekeinek és értékeinek képviseletét és kezdeményezéseinek támogatását. Rámutatott, hogy Magyar Péter miniszterelnök találkozott a választások után a határon túli közösségek képviselőivel, viszont arra is ígéretet tett, hogy tíz évre visszamenőleg kivizsgálásra kerülnek a közösségi támogatások.
„A támogatások folyósítása is alapvető problémákról árulkodik. 2026-ban például áprilisig a rendelkezésre álló keretből 6 milliárd forintot utaltak ki szomszédos országbeli futballakadémiáknak egyedi kérelmek alapján, míg a pályázati felhívás keretében pályázó civileknek pontosan 0 forintot adtak.
Ezek a kisösszegű civil pályázatok már 2025 decemberében beérkeztek, de a kormányváltásig egyetlen fillért sem utaltak el.
Az államapparátus kapacitásait ehelyett más kötötte le: egyedi kérelmeket százával fogadtak el és fizettek ki 2026 áprilisáig. A kormányváltásig így több tízmilliárd forintot fizettek ki egyedi kérelmek alapján, a külhoni civileknek szóló pályázati felhívások alapján pedig 0, azaz nulla forintot.” – fejti ki az állásfoglalásában Tarr, aki szerint ez a pályázati keret mindössze az ötödét teszi ki az egyedi kérelmek alapján kiutalt forrásoknak.
A miniszter szerint az előző hetekben elindult a „magyarságpolitikát szolgáló” civil pályázati pénzek kifizetése, egyben viszont az egyedi kérelmek átvilágítása is.
„A határon túlra vezető zavaros közpénzügyek feltárásában nagy segítséget jelentenek azok a helyiek, akik kitartottak a hallgatásra ösztönző hatalmi erővel szemben, feltárták ezen ügyeket, felszólaltak ellenük. Az ő munkájukra továbbra is számítunk.” – zárja a helyzetjelentést Tarr.
Kapcsolódó cikkünk
Lapinformációk szerint megvan a határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkár Tarr Zoltán minisztériumában.
Lapunk információi szerint Kollai István történész, a Pozsonyi Magyar Intézet korábbi igazgatója, a Terra Recognita Alapítvány egyik alapítója felel majd a határon túli magyarokért helyettes államtitkárként a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban. Kollai Heidl György államtitkár mellett dolgozik majd a Tarr Zoltán vezette minisztériumban. Kollai 2010-2015 között vezette a Pozsonyi Magyar Intézetet.
Ezt a hírt erősítette meg a 444.hu cikke is, amely Kollai Istvánt nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárként említi. A lap arról ír, hogy a szokásos nyári erdélyi Fidesz-tábor, a Tusványosi Tábor meghívottai között lehet Kollai is, Tarr Zoltánnal és Heidl Györggyel együtt.
Kapcsolódó cikkünk
A külhoni magyarokhoz való viszonyáról nem sokat árulnak el Heidl György eddigi nyilvános megszólalásai, de a történelmi egyházak tarthatnak a Tarr Zoltán vezette Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium új államtitkáráról, aki a nemzetpolitika mellett a civil, az felekezeti és a nemzetiségi ügyekért is felel.
Vasárnap kinevezték a magyar kormány 55 államtitkárát – beleértve a korábban már bejelentett közigazgatási államtitkárokat is – köztük a kulturális minisztérium öt államtitkárát is. A nemzetpolitikáért – amibe a külhoni magyarok ügyei is tartoznak – Heidl György államtitkársága felel majd.
Heidl György eszmetörténész, filozófiatörténész, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem korábbi bölcsészkari dékánja. Kutatási területei közé tartozik az ókeresztény irodalom és teológia, Szent Ágoston, az antik és középkori esztétikai gondolkodás, a neoplatonizmus és a művészetfilozófia, az egyetem honlapja szerint.
Az erre érzékenyek számára érdekes lehet, hogy a CEU-n, vagyis az Orbán-kormány által Magyarországról kiutált egyetemen szerzett doktori fokozatot 2000-ben.
2019 és 2023 között a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja volt, ebből a pozíciójából a pécsi egyetem modellváltásával kapcsolatban kritikus álláspontot képviselt: 2021-ben arról beszélt, hogy az egyetemek alapítványi átalakítása kapcsán szerinte nem kaptak megfelelő garanciákat.
Az egyházi törvény, mint szavazatnövelő eszköz
Amellett, hogy egyetemi dékán és az MTA rendes tagja, Lovasi Andrással, a Kispál és a Borz énekesével-gitárosával és a Budapest Bárból ismert Farkas Róberttel is együtt zenél, alkalmi együttesük Lovasi Trió néven lép/lépett fel.
Elsősorban azonban katolikus értelmiségiként ismert, több megszólalásában bírálta az állam és az egyház túl szoros összefonódását, illetve a politikai függőségi viszonyokat. Elsősorban azon egyházi vezetők hozzáállását kifogásolta, akik a magyar államot az utóbbi 16 évben feneketlen pénztárcaként kezelték, és ezért hajlandóak voltak engedni az egyház tanításaiból, és beállni az Orbán-kormány mögé, akár hallgatólagosan, akár a szószékről is támogatva a kormánypártokat.
Egy idén februárban megjelent, a 24.hu-nak adott interjújában sok kritikát fogalmazott meg az Orbán-kormány és a nagy egyházak, elsősorban a katolikus egyház viszonyával kapcsolatban. Kifogásolta, hogy az egyházak nem emeltek szót akkor, amikor a kormány eldöntötte, hogy csak az a közösség lehet egyház, amelyre az Országgyűlés rábólint.
„Az egyházi törvény módosítása az egyik legfontosabb demokratikus alapelvnek, a hatalmi ágak szétválasztásának megcsúfolása volt”
– mondta Heidl. Kifogásolta, hogy a Hit Gyülekezetét beemelték az úgynevezett történelmi egyházak közé a kormánypártok szavazóbázisának növelése érdekében, de egyesületté fokoztak le más közösségeket, például az Iványi Gábor által vezetett Evangéliumi Testvérközösséget. „Szerintem ekkor meg kellett volna szólalniuk a történelmi egyházaknak, és elmondani, hogy ez nem csupán egyházi szempontok szerint igazságtalan, hanem a szekuláris törvényhozás alapján is” – mondta Heidl.
Szerinte a történelmi egyházak szimplán azért hallgattak, mert „nem kockáztatták a jó politikai kapcsolatokat és az állami kedvezményeket”.
„Az evangéliumból azonban nem következik, hogy ha én politikai kedvezményezett vagyok, akkor befogom a szám, és nem képviselem az igazságosságot”
– mondta Heidl.
Szlovákiában elsősorban a református egyház kapott az elmúlt évtizedben komoly magyar állami támogatást óvodafejlesztésre. Az óvodák sok helyen megépültek, de a fenntartásuk egyre nehezebb, mivel egyre kevesebb a gyerek, derül ki a Napunk cikkéből. Az ügyben ráadásul az egyház sem kommunikál, így azt sem lehet pontosan tudni, milyen a megépült óvodák kihasználtsága.
Soros és a menekültek
Heidl szerint az egyházaknak meg kellett volna szólalniuk a hajléktalanok és a menekültek védelmében is, „vagy amikor Soros György megjelent a plakátokon oly módon ábrázolva, hogy az kifejezetten antiszemita indulatokra hasson”. Szerinte meg kellett volna szólalniuk az idei választási kampányban is, amikor „kifeszítette a kormány a nyilvánvaló hazugságait óriásplakátokra”.
„Közben az egyházak nemhogy hallgatnak, hanem a püspökök és papok közül többen is nyíltan kampányolnak emellett a hatalom mellett”
– kifogásolta egyes egyházi vezetők viselkedését Heidl.
Bírálta a költekező, felesleges épületeket halmozó egyházakat is, amelyek olyan templomokat újítanak fel, ahol évente csak 2-3 misét tartanak. „Ugyanakkor az egyházakat átjárja a félelem attól, hogy mi lesz, ha jön az ellenség, ha nem jutunk hozzá ilyen-olyan forrásokhoz; hogyan tudjuk fenntartani a templomokat és a műemlékeket” – mondta Heidl. Szerinte több püspök „gyakorlatilag múzeumban lakik, aminek a fenntartása iszonyúan költséges”.
„Két-három ember él egy hatalmas palotában”
– bírált egyes egyházi vezetőket Heidl.
Külhoni magyarokért helyettes államtitkár felel majd
Az államtitkár blogoldalán részletesen foglalkozik teológiai, filozófiai és művészeti kérdésekkel is, de a külhoni magyarok kapcsán nem nagyon szólalt meg eddig. Az államtitkárságán azonban négy helyettes államtitkári posztot hoz létre, ezek egyike a külhoni magyarokért lesz felelős. Az ő neve eddig nem szivárgott ki, egyelőre sajtóhírek szerint csak az valószínűsíthető, hogy egy fiatal ókortudós-jogász, Czeti István felel majd az egyházi ügyekért.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
