Augusztus 17-én Veres András megyéspüspök a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban szentmisét mutatott be új papi és szerzetesi hivatásokért, a Könnyező Szűzanya közbenjárását kérve. A főpásztor köszönetét fejezte ki a híveknek, hogy együttéreznek az egyház és az egyházmegye szükségletével, és hónapról hónapra eljönnek a közös hálaadásra a székesegyházba.
A szentmise szónoka Smudla Tamás soproni kórházlelkész volt. A Könnyező Szűzanya tiszteletére bemutatott szentmisén koncelebrált Böcskei Győző székesegyházi plébános, Grafl Ákos püspöki titkár és Kovács Gábor tatai káplán is.
Jézus irgalma tükröződik leginkább a Szűzanyában: Mária imádkozik a bűnösökért, a földi szenvedésekben, bajokban, nehézségekben küszködőkért. Nemcsak értünk imádkozik, hanem helyettünk is, véres könnyeket hullatva. Azokért is könyörög a Szűzanya, akik elhagyták hitüket, megfeledkeztek róla, és nem is kérik az ő segítségét. Nem véletlen a loretói litánia szép imádsága: ő a Mennyország Ajtaja. Ha valaki tud segíteni, akkor ő tud – kezdte tanítását a 43 éve pappá szentelt Smudla Tamás.
Feldézte kórházlelkészi szolgálatának legmélyebb emlékét. Több mint 40 éve történt, hogy a győri kórház egyik hatágyas szobájában egy édesanya csendesen megszólította, és elmondta, hogy betegsége súlyos, előrehaladott állapotú. Bár kívülről nem látszott ennek nyoma, ahogy beszélt, lehetett tudni, hogy nem fog meggyógyulni. Megkérdeztem tőle: „Mi lesz a családjával?” Az édesanya azt felelte: „Két serdülő gyermekem van, egy fiú és egy lány. Már mindkettőjüket rábíztam a Jóistenre és a Szűzanyára.” Néhány nap elteltével az ágya üresen maradt. Fájdalmas esemény; ugyanakkor egy meglepő fordulat is történt. A szobában levő többi beteg – akik nem voltak hívők – szinte kórusban zengte: „Ő volt a legsúlyosabb beteg köztünk, és mégis ő volt az, aki vigasztalt bennünket.” Többször eszembe jutott ez a történet azóta is, hogy a fájdalomban, szenvedésben is meg tudott maradni hitében ez az asszony – fogalmazott Smudla Tamás.
A szónok prédikációjában szólt a papi szolgálatban kapott megannyi kegyelemről is, amit Isten ad az ő népének a szentségek kiszolgáltatásával. Az apostolok és a papok is a szolgálatban kapott kegyelmeket, Isten ajándékait adják tovább másoknak.
Egy idős atyánál tett látogatás alkalmával, a gyóntatás végeztével a szerzetes úgy köszönt el: „Kedves testvér! Imádkozzunk egymásért!” – idézett fel egy találkozást Smudla Tamás. Rámutatott: papként, szerzetesként mi is rászorulunk a hívek imáira.
Elmélkedését imádsággal zárta a soproni kórházlelkész: „Hozzád futunk, védj meg minket, pártfogónk, Isten áldott Szülője. Könyörgésünk esdekével, ne vesd meg az ínségünk nehéz idején. De minden veszedelemtől és bajtól, vésztől szabadítsd meg bízó népedet, Ó dicsőséges asszony és áldott Szent Szűz.”
A paptestvérek és a hívek a liturgia végén együtt imádkoztak a főtemplom kegyoltára előtt.
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Ábrahám Kitti, Molnár G. Tamás
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
