Jó ötlet volt Szalonnára költöztetni a kassai romákat, mondja a városrész polgármestere és Zoroslav Kollár Vataščin Péter2026. 08. 18., k – 14:05 Kassa |
Lenka Kovačevičová, Kassa-Tóváros városrész polgármestere, valamint a Tím Košice kassai polgármesterjelöltje a Právo na pravdu elnökével, Zoroslav Kollárral és Martin Halás elnökségi taggal vette védelmébe az nyáron komoly hullámokat gerjesztő eredetileg kassai romák elköltözését a magyarországi Szalonnára. Halás szerint a Beneš-dekrétumok ehhez képest „pszeudotéma”.
Kedd délelőtt Kassán tartott sajtótájékoztatót a szalonnai romák ügyében a kezdetek óta érintett Lenka Kovačevičová, Kassa-Tóváros városrész polgármestere, aki egyben a város polgármesteri tisztségét is megcélozza idén ősszel a Tím Košice tagjaként.
Kapcsolódó cikkünk Kassa/Szalonna |
Újabb fordulatot vett a Kassáról a magyarországi Szalonnára költözött roma családok ügye. Értesüléseink szerint két család, amely korábban a kassai Tóváros (Nad Jazerom) városrész Lubina telepéről Magyarországra költözött, az elmúlt napokban ismét visszatért Kassára. A hírek szerint mindez annak ellenére történt, hogy egykori lakóhelyüket korábban lebontották. Lapunkat Teru Viktor, a RESDI roma szervezet elnöke informálta.
Az ügy július közepén került a figyelem középpontjába, amikor megkezdődött a kassai városrészben található Lubina illegális telep felszámolása. Az intézkedés több családot érintett, közülük néhányan – a lapunknak adott különféle tájékoztatások és nyilatkozatok alapján – a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szalonnán vásároltak ingatlant.
A költözések azonban mindkét oldalon komoly visszhangot váltottak ki, miközben egyre több kérdés merült fel az ingatlanvásárlások, a finanszírozás és a költözések lebonyolításának körülményeivel kapcsolatban. A történtek miatt a magyar hatóságok is vizsgálatot indítottak. Ahogy arról már a korábbiakban is beszámoltunk, azt próbálják tisztázni, hogy az ingatlanügyletek és a családok áttelepülése megfelelt-e a jogszabályoknak, illetve valóban saját elhatározásukból döntöttek-e a Magyarországra költözés mellett.
A fejlemények szempontjából különösen fontos lehet a mai nap. Kassán ugyanis ismét egyeztetésre kerül sor az ügyben érintett felek részvételével. A találkozón várhatóan szóba kerülnek az eddig felmerült kérdések, valamint az is, milyen következtetések vonhatók le az eddigi vizsgálatokból és a költözések körülményeiből.
„A szóban forgó családok jelenleg Szlovákiában tartózkodnak. Az úgynevezett visszaköltözésre azért került sor, mert az egyik anyuka várandós. Mivel az orvosa Kassán található, feltételezem, hogy nekik is egyszerűbb, ha onnan járnak be az orvoshoz, nem pedig a távolabb található Szalonnáról. Fontos megemlíteni, hogy nem a Lubina telepre költöztek vissza, hanem tudomásom szerint az egyik szlovákiai hozzátartozójukhoz”
– közölte az Új Szóval a mai találkozót megelőzően néhány mondatban Teru Viktor, a RESDI roma szervezet vezetője, aki a találkozót követően vélhetően részletes beszámolót ad szerkesztőségünknek a ma elhangzottakról. Az ügyben korábban Szalonna település polgármesterét, Balogh Zsoltot, illetve a kassai Tóváros városrész polgármesterét, Lenka Kovačevičovát is megszólítottuk.
Kapcsolódó cikkünk Szalonna |
Még mindig a Kassáról érkezett roma családok beköltözése a legfőbb beszédtéma a borsodi Szalonnán. A Bódva-völgyi település utcáit bejárva jól érzékelhető a bizonytalanság: sok az eladásra váró, üresen álló ház, a lakosság több mint fele roma származású, az utcákon főként velük találkoztunk, de több magyar lakossal is beszéltünk. Többen azt mondták, sajnálják az újonnan érkezett családokat, ugyanakkor úgy vélik, jobb lenne, ha visszaköltöznének Kassára.
„A gyerekeket sajnáljuk a legjobban. Szinte senki sem beszél velük, többnyire csak az udvaron vannak. Nem hiszem, hogy itt jól fogják érezni magukat. Ugyanakkor úgy véljük, hogy ezt a problémát nem nekünk és nem a falunk önkormányzatának, hanem Kassának kell megoldania nem deportálással, hanem saját területükön kell megoldást találniuk a megfelelő eszközökkel”
– fogalmazott lapunknak egyhangúan két helyi lakos, akik bár több kérdésünkre is hajlandóak voltak válaszolni, végül úgy döntöttek, hogy nevük elhallgatásukat kérik. Többen arra is felhívták a figyelmet, hogy bár Szalonnán jelentős a roma lakosság aránya, a helyi közösség magyarul beszél, míg a Kassáról érkezettek szlovák anyanyelvűek, ami szerintük tovább nehezítheti a beilleszkedést.
Kapcsolódó cikkünk Kassa/Szalonna |
A kassai Tóvárosi lakótelep (Sídlisko Nad Jazerom) városrészben lebontott illegális viskók ügye már nem csupán helyi szociális kérdés. Miután két roma család a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szalonnán vásárolt házat, a magyarországi település vezetése attól tart, hogy a jövőben újabb családok követhetik őket. A kassai városrész polgármestere szerint erről szó sincs: állítása szerint kizárólag két, dolgozó családnak segítettek jobb életkörülményekhez jutni.
Ahogy azt szerkesztőségünknek az épp Brüsszelben tartózkodó Lenka Kovačevičová, a kassai városrész polgármestere elmondta, teljes mértékben visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint Kassáról szervezetten telepítenék át a roma lakosságot Magyarországra. Állítása szerint az érintett családok saját döntésükből vásároltak ingatlant, az adásvételeket nem az önkormányzat finanszírozta.
„Ezeket a házakat nem a városrész vagy Kassa városa fizette. Az érintett családok saját maguk vásárolták meg az ingatlanokat, szükség esetén kölcsön segítségével”
– közölte az Új Szóval Kovačevičová. A jelenleg a város főpolgármesteri székére pályázó politikus szerint a kezdeményezés célja az volt, hogy esélyt kapjanak azok, akik dolgoznak és ki szeretnének törni a mélyszegénységből.
„A 21. században elfogadhatatlan, hogy emberek víz és villany nélkül éljenek Kassán. Ha akár csak néhány családnak sikerül valódi esélyt adni egy jobb életre, már megérte”
– tette hozzá Kovačevičová.
Nem szeretnének újabb családokat
Kassa és a magyarországi Szalonna közti távolság közúton 66 km. Balogh Zsoltot, Szalonna polgármesterét telefonon keresztül kérdeztük a történtekről. Szerkesztőségünknek többször is hangsúlyozta, hogy a két kassai család hónapok óta a településen él, és velük kapcsolatban sem az önkormányzathoz, sem más hatósághoz nem érkezett panasz. A település vezetését ugyanakkor aggasztja, hogy az eset precedenst teremthet.
„Egyértelműen rákérdeztem, számíthatunk-e arra, hogy a jövőben nagyobb számban érkeznek hasonló módon családok Kassáról. Azt a választ kaptam, hogy ilyen szándék nincs”
– mondta lapunknak a mintegy ezer fős, mintegy fele-fele arányban roma és magyar nemzetiségű lakosokból álló település polgármestere. Balogh Zsolt szerint a szociális problémák megoldását nem lehet más településekre vagy más országokra áthárítani.
„A lakhatás, az oktatás, a foglalkoztatás és a felzárkóztatás problémáit helyben kell kezelni, nem pedig más településekre vagy más országokba áthelyezni. Mi ebből nem kérünk, de attól tartok, hogy egy ilyen folyamat nemzetközi migrációt indíthatna el”
– figyelmeztetett a település első embere.
Önazonossági rendelettel reagálnak
A kialakult helyzet miatt Szalonna a hét elején rendkívüli képviselő-testületi ülést tartott, amelyen elfogadták az úgynevezett önazonossági rendeletet. A település vezetése szerint ezzel szeretnék biztosítani, hogy a jövőben is megőrizhessék a falu közösségének értékeit. Ez röviden annyit jelent, hogy csak akkor vásárolhat meg valaki egy eladásra kínált ingatlant, ha abba a helyi önkormányzat vezetői is beleegyeznek, vagy ha a település vagy a helyi lakosok nem fejezik ki érdeklődésüket az ingatlan megvásárlása iránt.
A kassai ügy ezzel már jócskán túlnőtt egy városrész szociális programján. Miközben Kovačevičová szerint a kezdeményezés kizárólag két család életkörülményeinek javításáról szólt, Szalonnán attól tartanak, hogy a jövőben hasonló költözések sora indulhat el. Ez utóbbit ugyan a kassai városrész vezetése tagadja, a magyarországi település vezetése szerint azonban éppen az ilyen esetek miatt van szükség egyértelmű garanciákra.
A történtek miatt Szlovákiában is élénk vita alakult ki. Lenka Kovačevičová, a kassai Tóváros (Nad jazerom) polgármestere lapunknak határozottan visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az önkormányzat finanszírozta volna a magyarországi ingatlanvásárlásokat.
„Senkit nem űztünk el. Azt akartuk megmutatni a városnak, hogy gyerekek nem élhetnek ilyen méltatlan körülmények között. Azoknak segítettünk, akik dolgoznak, és képesek saját lábukra állni. Ezek az emberek maguk vásárolták meg az ingatlanjaikat, nem az önkormányzat finanszírozta őket” –
nyilatkozta lapuknak a legutóbbi telefonbeszélgetésünk során a tóvárosi polgármester.
Kapcsolódó cikkünk Kassa/Szalonna |
A kassai Tóvárosi lakótelep (Sídlisko Nad Jazerom) városrészben lebontott illegális viskók ügye már nem csupán helyi szociális kérdés. Miután két roma család a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szalonnán vásárolt házat, a magyarországi település vezetése attól tart, hogy a jövőben újabb családok követhetik őket. A kassai városrész polgármestere szerint erről szó sincs: állítása szerint kizárólag két, dolgozó családnak segítettek jobb életkörülményekhez jutni.
Ahogy azt szerkesztőségünknek az épp Brüsszelben tartózkodó Lenka Kovačevičová, a kassai városrész polgármestere elmondta, teljes mértékben visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint Kassáról szervezetten telepítenék át a roma lakosságot Magyarországra. Állítása szerint az érintett családok saját döntésükből vásároltak ingatlant, az adásvételeket nem az önkormányzat finanszírozta.
„Ezeket a házakat nem a városrész vagy Kassa városa fizette. Az érintett családok saját maguk vásárolták meg az ingatlanokat, szükség esetén kölcsön segítségével”
– közölte az Új Szóval Kovačevičová. A jelenleg a város főpolgármesteri székére pályázó politikus szerint a kezdeményezés célja az volt, hogy esélyt kapjanak azok, akik dolgoznak és ki szeretnének törni a mélyszegénységből.
„A 21. században elfogadhatatlan, hogy emberek víz és villany nélkül éljenek Kassán. Ha akár csak néhány családnak sikerül valódi esélyt adni egy jobb életre, már megérte”
– tette hozzá Kovačevičová.
Nem szeretnének újabb családokat
Kassa és a magyarországi Szalonna közti távolság közúton 66 km. Balogh Zsoltot, Szalonna polgármesterét telefonon keresztül kérdeztük a történtekről. Szerkesztőségünknek többször is hangsúlyozta, hogy a két kassai család hónapok óta a településen él, és velük kapcsolatban sem az önkormányzathoz, sem más hatósághoz nem érkezett panasz. A település vezetését ugyanakkor aggasztja, hogy az eset precedenst teremthet.
„Egyértelműen rákérdeztem, számíthatunk-e arra, hogy a jövőben nagyobb számban érkeznek hasonló módon családok Kassáról. Azt a választ kaptam, hogy ilyen szándék nincs”
– mondta lapunknak a mintegy ezer fős, mintegy fele-fele arányban roma és magyar nemzetiségű lakosokból álló település polgármestere. Balogh Zsolt szerint a szociális problémák megoldását nem lehet más településekre vagy más országokra áthárítani.
„A lakhatás, az oktatás, a foglalkoztatás és a felzárkóztatás problémáit helyben kell kezelni, nem pedig más településekre vagy más országokba áthelyezni. Mi ebből nem kérünk, de attól tartok, hogy egy ilyen folyamat nemzetközi migrációt indíthatna el”
– figyelmeztetett a település első embere.
Önazonossági rendelettel reagálnak
A kialakult helyzet miatt Szalonna a hét elején rendkívüli képviselő-testületi ülést tartott, amelyen elfogadták az úgynevezett önazonossági rendeletet. A település vezetése szerint ezzel szeretnék biztosítani, hogy a jövőben is megőrizhessék a falu közösségének értékeit. Ez röviden annyit jelent, hogy csak akkor vásárolhat meg valaki egy eladásra kínált ingatlant, ha abba a helyi önkormányzat vezetői is beleegyeznek, vagy ha a település vagy a helyi lakosok nem fejezik ki érdeklődésüket az ingatlan megvásárlása iránt.
A kassai ügy ezzel már jócskán túlnőtt egy városrész szociális programján. Miközben Kovačevičová szerint a kezdeményezés kizárólag két család életkörülményeinek javításáról szólt, Szalonnán attól tartanak, hogy a jövőben hasonló költözések sora indulhat el. Ez utóbbit ugyan a kassai városrész vezetése tagadja, a magyarországi település vezetése szerint azonban éppen az ilyen esetek miatt van szükség egyértelmű garanciákra.
Nem ők vették
Hozzátette, hogy a házvásárlások teljes folyamata dokumentált.
„Lépésről lépésre, közjegyző előtt dokumentáltuk az adásvételeket és a felújításokat. Én magam is bejegyeztettem magam élethosszig tartó használati joggal az ingatlanokra, hogy garantáljam: a projektből ne alakulhasson ki semmilyen visszaélés vagy probléma”
– mondta.
Miután néhány nappal ezelőtt Szalonna polgármestere, Balogh Zsolt telefonon keresztül tájékoztatta lapunkat a történtekről, a hét közepén már a hivatalban fogadott bennünket. Bár hosszasan beszélgettünk arról, miként zajlottak a házvásárlások és hogy milyen ellentétek születtek a faluban, az utóbbi napokban őket és saját személyét ért kritikák miatt végül úgy döntött, hogy ezentúl már nem szeretne a nyilvánosság előtt megszólalni.
A helyiek ugyanakkor továbbra is kétkedéssel fogadják Kovačevičová állításait. Az általunk megszólítottak többsége nem tudja elképzelni, hogy olyan családok, akik korábban egy kassai viskóban éltek, önerőből tudtak volna magyarországi ingatlant vásárolni és azt rövid idő alatt fel is újítani. Erre ugyanakkor semmilyen bizonyítékot nem mutattak be, csupán saját véleményüket osztották meg lapunkkal.
Bár Kovačevičová nem tagadja, hogy a megvásárolt ingatlanok tulajdonlapján feltüntettetek szerint számára is fenn van tartva az élvezeti jog, ez nem jelenti azt, hogy ő finanszírozta volna azokat. A faluban egyelőre mindenki figyeli az új családok első lépéseit. Riportunk során mindkét érintett szalonnai háznál megálltunk. Az egyik ingatlannál azonban elküldtek bennünket, a másiknál pedig a lakók nem voltak hajlandók szóba állni lapunkkal, így az ő álláspontjukat nem tudtuk megismerni.
Ők csak segítettek
Kovačevičová azt állította: Kassán valójában nem 13, hanem 15 illegális telep van, ahol mintegy 2600 ember él „katasztrofális körülmények között“ vezetékes víz, áram és ágyak nélkül. Az emberek a Hernádban vagy a városrész tavában fürödnek. Több más hasonló kassai szociális problémát is említve rátért arra, hogy a problémát érzékelve alapítottak egy polgári társulást, amellyel a civil szektort is bevonva igyekeznek segíteni az érintett családoknak. Kiemelte: a városrészben 12 roma nemzetiségű lakosnak ad munkát az önkormányzat.
A magyarországi Szalonnára elköltözött családokkal kapcsolatban pedig elmondta, a folyamat során áldozattá váltak a médiának köszönhetően. Kovačevičová szerint már olyan híresztelések is felbukkantak, hogy 300 családot akarnának „kitelepíteni“ Kassáról – ezek terjesztői pedig büntetést érdemelnének.
Kovačevičová hozzátette: talán több ezer szlovák állampolgárnak vannak Magyarországon otthonai. A Szalonnára költözött romák szerinte ráadásul még múlt év végén, illetve 2026 elején választották ki a házaikat. A polgármester szerint tapsot érdemelnek ezek a romák azért, amit elértek, mivel saját kezdeményezésük eredménye volt a költözés, amely viszont nem sikerült volna a polgári társulás nélkül. Elmondta még, hogy a település önkormányzata tudott az érkezésükről, ráadásul felajánlotta, hogy a gyereket elhelyezik a helyi általános iskolában.
„Az embereknek joguk van a szabadságra, a szabad mozgásra, költözésre, önöknek pedig nincs jogunk őket zaklatni, üldözni, s kiváltani mindenféle gyűlölködést és polarizálni a társadalmat”
– emelte ki.
A párt, amelyik minden roma problémáját meg tudja oldani
Zoroslav Kollár, a Právo na pravdu párt elnöke kiállt a jelöltjük mellett. A roma családok elköltözésében való közreműködést „óriási lépésnek” és „pozitív példának” nevezte.
„Nekem magamnak is van tapasztalatom a romákkal, s azt kell mondanom, hogy ezzel a közösséggel lehet dolgozni”
– hangsúlyozta. Hozzátette: az ő pártjuk talán az egyetlen olyan politikai szervezet, amelynek valós terve van a roma közösség gondjainak megoldására. Ha Kovačevičová lesz Kassa polgármestere, akkor szerinte „érdekes tér” nyílik ahhoz, hogy a városban ezzel a társadalmi problémával foglalkozzanak.
Martin Halás, a Právo na pravdu párt elnökségi tagja keményen kritizálta Kassa jelenlegi polgármesterét, Jaroslav Polačeket. Ha újra ő nyer, Halás szerint a következő években növekedni fog az illegális telepek száma a városban. „Lenka jött egy megoldással. Nem tudom, hogy jó vagy rossz volt-e. Mindenesetre azon a sajtótájékoztatón, amelyen részt vettem, azok a romák, akiket ez érintett, üdvözölték azt” – fejtette ki.
A politikus emellett kritizálta a magyar államot is, amiért a romákat, akik a szalonnai ingatlanok tulajdonosai lettek, a rendőrség zaklató módon ellenőrizte. Ezzel kapcsolatban szerinte a magyar konzulátuson le akart adni egy beadványt, ám ott nem akarták ezt Halástól átvenni. Hétfőn az Európai Bizottságnak, a magyar rendőrségnek, a Tisza Pártnak és a Fidesznek, valamint Juraj Blanár külügyminiszternek is küldtek leveleket az ügyben.
„Tudom, hogy önök közül valaki talán azt mondja, hisz ezek csak romák, de ők szlovák állampolgárok is, s így ez mindannyiukkal megtörténhet” – mondta a politikus,
majd egy futó utalást tett arra, hogy ez egy valós probléma, míg ezzel szemben a Beneš-dekrétumok kérdése „pszeudotéma” volt.
Utalt arra is, hogy a magyar állam különféle szervezetek keresztül szlovákiai ingatlanokat vásárolt.
Kapcsolódó cikkünk Szalonna |
Még mindig a Kassáról érkezett roma családok beköltözése a legfőbb beszédtéma a borsodi Szalonnán. A Bódva-völgyi település utcáit bejárva jól érzékelhető a bizonytalanság: sok az eladásra váró, üresen álló ház, a lakosság több mint fele roma származású, az utcákon főként velük találkoztunk, de több magyar lakossal is beszéltünk. Többen azt mondták, sajnálják az újonnan érkezett családokat, ugyanakkor úgy vélik, jobb lenne, ha visszaköltöznének Kassára.
„A gyerekeket sajnáljuk a legjobban. Szinte senki sem beszél velük, többnyire csak az udvaron vannak. Nem hiszem, hogy itt jól fogják érezni magukat. Ugyanakkor úgy véljük, hogy ezt a problémát nem nekünk és nem a falunk önkormányzatának, hanem Kassának kell megoldania nem deportálással, hanem saját területükön kell megoldást találniuk a megfelelő eszközökkel”
– fogalmazott lapunknak egyhangúan két helyi lakos, akik bár több kérdésünkre is hajlandóak voltak válaszolni, végül úgy döntöttek, hogy nevük elhallgatásukat kérik. Többen arra is felhívták a figyelmet, hogy bár Szalonnán jelentős a roma lakosság aránya, a helyi közösség magyarul beszél, míg a Kassáról érkezettek szlovák anyanyelvűek, ami szerintük tovább nehezítheti a beilleszkedést.
Kapcsolódó cikkünk Kassa/Szalonna |
A kassai Tóvárosi lakótelep (Sídlisko Nad Jazerom) városrészben lebontott illegális viskók ügye már nem csupán helyi szociális kérdés. Miután két roma család a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szalonnán vásárolt házat, a magyarországi település vezetése attól tart, hogy a jövőben újabb családok követhetik őket. A kassai városrész polgármestere szerint erről szó sincs: állítása szerint kizárólag két, dolgozó családnak segítettek jobb életkörülményekhez jutni.
Ahogy azt szerkesztőségünknek az épp Brüsszelben tartózkodó Lenka Kovačevičová, a kassai városrész polgármestere elmondta, teljes mértékben visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint Kassáról szervezetten telepítenék át a roma lakosságot Magyarországra. Állítása szerint az érintett családok saját döntésükből vásároltak ingatlant, az adásvételeket nem az önkormányzat finanszírozta.
„Ezeket a házakat nem a városrész vagy Kassa városa fizette. Az érintett családok saját maguk vásárolták meg az ingatlanokat, szükség esetén kölcsön segítségével”
– közölte az Új Szóval Kovačevičová. A jelenleg a város főpolgármesteri székére pályázó politikus szerint a kezdeményezés célja az volt, hogy esélyt kapjanak azok, akik dolgoznak és ki szeretnének törni a mélyszegénységből.
„A 21. században elfogadhatatlan, hogy emberek víz és villany nélkül éljenek Kassán. Ha akár csak néhány családnak sikerül valódi esélyt adni egy jobb életre, már megérte”
– tette hozzá Kovačevičová.
Nem szeretnének újabb családokat
Kassa és a magyarországi Szalonna közti távolság közúton 66 km. Balogh Zsoltot, Szalonna polgármesterét telefonon keresztül kérdeztük a történtekről. Szerkesztőségünknek többször is hangsúlyozta, hogy a két kassai család hónapok óta a településen él, és velük kapcsolatban sem az önkormányzathoz, sem más hatósághoz nem érkezett panasz. A település vezetését ugyanakkor aggasztja, hogy az eset precedenst teremthet.
„Egyértelműen rákérdeztem, számíthatunk-e arra, hogy a jövőben nagyobb számban érkeznek hasonló módon családok Kassáról. Azt a választ kaptam, hogy ilyen szándék nincs”
– mondta lapunknak a mintegy ezer fős, mintegy fele-fele arányban roma és magyar nemzetiségű lakosokból álló település polgármestere. Balogh Zsolt szerint a szociális problémák megoldását nem lehet más településekre vagy más országokra áthárítani.
„A lakhatás, az oktatás, a foglalkoztatás és a felzárkóztatás problémáit helyben kell kezelni, nem pedig más településekre vagy más országokba áthelyezni. Mi ebből nem kérünk, de attól tartok, hogy egy ilyen folyamat nemzetközi migrációt indíthatna el”
– figyelmeztetett a település első embere.
Önazonossági rendelettel reagálnak
A kialakult helyzet miatt Szalonna a hét elején rendkívüli képviselő-testületi ülést tartott, amelyen elfogadták az úgynevezett önazonossági rendeletet. A település vezetése szerint ezzel szeretnék biztosítani, hogy a jövőben is megőrizhessék a falu közösségének értékeit. Ez röviden annyit jelent, hogy csak akkor vásárolhat meg valaki egy eladásra kínált ingatlant, ha abba a helyi önkormányzat vezetői is beleegyeznek, vagy ha a település vagy a helyi lakosok nem fejezik ki érdeklődésüket az ingatlan megvásárlása iránt.
A kassai ügy ezzel már jócskán túlnőtt egy városrész szociális programján. Miközben Kovačevičová szerint a kezdeményezés kizárólag két család életkörülményeinek javításáról szólt, Szalonnán attól tartanak, hogy a jövőben hasonló költözések sora indulhat el. Ez utóbbit ugyan a kassai városrész vezetése tagadja, a magyarországi település vezetése szerint azonban éppen az ilyen esetek miatt van szükség egyértelmű garanciákra.
A történtek miatt Szlovákiában is élénk vita alakult ki. Lenka Kovačevičová, a kassai Tóváros (Nad jazerom) polgármestere lapunknak határozottan visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az önkormányzat finanszírozta volna a magyarországi ingatlanvásárlásokat.
„Senkit nem űztünk el. Azt akartuk megmutatni a városnak, hogy gyerekek nem élhetnek ilyen méltatlan körülmények között. Azoknak segítettünk, akik dolgoznak, és képesek saját lábukra állni. Ezek az emberek maguk vásárolták meg az ingatlanjaikat, nem az önkormányzat finanszírozta őket” –
nyilatkozta lapuknak a legutóbbi telefonbeszélgetésünk során a tóvárosi polgármester.
Kapcsolódó cikkünk Kassa/Szalonna |
A kassai Tóvárosi lakótelep (Sídlisko Nad Jazerom) városrészben lebontott illegális viskók ügye már nem csupán helyi szociális kérdés. Miután két roma család a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szalonnán vásárolt házat, a magyarországi település vezetése attól tart, hogy a jövőben újabb családok követhetik őket. A kassai városrész polgármestere szerint erről szó sincs: állítása szerint kizárólag két, dolgozó családnak segítettek jobb életkörülményekhez jutni.
Ahogy azt szerkesztőségünknek az épp Brüsszelben tartózkodó Lenka Kovačevičová, a kassai városrész polgármestere elmondta, teljes mértékben visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint Kassáról szervezetten telepítenék át a roma lakosságot Magyarországra. Állítása szerint az érintett családok saját döntésükből vásároltak ingatlant, az adásvételeket nem az önkormányzat finanszírozta.
„Ezeket a házakat nem a városrész vagy Kassa városa fizette. Az érintett családok saját maguk vásárolták meg az ingatlanokat, szükség esetén kölcsön segítségével”
– közölte az Új Szóval Kovačevičová. A jelenleg a város főpolgármesteri székére pályázó politikus szerint a kezdeményezés célja az volt, hogy esélyt kapjanak azok, akik dolgoznak és ki szeretnének törni a mélyszegénységből.
„A 21. században elfogadhatatlan, hogy emberek víz és villany nélkül éljenek Kassán. Ha akár csak néhány családnak sikerül valódi esélyt adni egy jobb életre, már megérte”
– tette hozzá Kovačevičová.
Nem szeretnének újabb családokat
Kassa és a magyarországi Szalonna közti távolság közúton 66 km. Balogh Zsoltot, Szalonna polgármesterét telefonon keresztül kérdeztük a történtekről. Szerkesztőségünknek többször is hangsúlyozta, hogy a két kassai család hónapok óta a településen él, és velük kapcsolatban sem az önkormányzathoz, sem más hatósághoz nem érkezett panasz. A település vezetését ugyanakkor aggasztja, hogy az eset precedenst teremthet.
„Egyértelműen rákérdeztem, számíthatunk-e arra, hogy a jövőben nagyobb számban érkeznek hasonló módon családok Kassáról. Azt a választ kaptam, hogy ilyen szándék nincs”
– mondta lapunknak a mintegy ezer fős, mintegy fele-fele arányban roma és magyar nemzetiségű lakosokból álló település polgármestere. Balogh Zsolt szerint a szociális problémák megoldását nem lehet más településekre vagy más országokra áthárítani.
„A lakhatás, az oktatás, a foglalkoztatás és a felzárkóztatás problémáit helyben kell kezelni, nem pedig más településekre vagy más országokba áthelyezni. Mi ebből nem kérünk, de attól tartok, hogy egy ilyen folyamat nemzetközi migrációt indíthatna el”
– figyelmeztetett a település első embere.
Önazonossági rendelettel reagálnak
A kialakult helyzet miatt Szalonna a hét elején rendkívüli képviselő-testületi ülést tartott, amelyen elfogadták az úgynevezett önazonossági rendeletet. A település vezetése szerint ezzel szeretnék biztosítani, hogy a jövőben is megőrizhessék a falu közösségének értékeit. Ez röviden annyit jelent, hogy csak akkor vásárolhat meg valaki egy eladásra kínált ingatlant, ha abba a helyi önkormányzat vezetői is beleegyeznek, vagy ha a település vagy a helyi lakosok nem fejezik ki érdeklődésüket az ingatlan megvásárlása iránt.
A kassai ügy ezzel már jócskán túlnőtt egy városrész szociális programján. Miközben Kovačevičová szerint a kezdeményezés kizárólag két család életkörülményeinek javításáról szólt, Szalonnán attól tartanak, hogy a jövőben hasonló költözések sora indulhat el. Ez utóbbit ugyan a kassai városrész vezetése tagadja, a magyarországi település vezetése szerint azonban éppen az ilyen esetek miatt van szükség egyértelmű garanciákra.
Nem ők vették
Hozzátette, hogy a házvásárlások teljes folyamata dokumentált.
„Lépésről lépésre, közjegyző előtt dokumentáltuk az adásvételeket és a felújításokat. Én magam is bejegyeztettem magam élethosszig tartó használati joggal az ingatlanokra, hogy garantáljam: a projektből ne alakulhasson ki semmilyen visszaélés vagy probléma”
– mondta.
Miután néhány nappal ezelőtt Szalonna polgármestere, Balogh Zsolt telefonon keresztül tájékoztatta lapunkat a történtekről, a hét közepén már a hivatalban fogadott bennünket. Bár hosszasan beszélgettünk arról, miként zajlottak a házvásárlások és hogy milyen ellentétek születtek a faluban, az utóbbi napokban őket és saját személyét ért kritikák miatt végül úgy döntött, hogy ezentúl már nem szeretne a nyilvánosság előtt megszólalni.
A helyiek ugyanakkor továbbra is kétkedéssel fogadják Kovačevičová állításait. Az általunk megszólítottak többsége nem tudja elképzelni, hogy olyan családok, akik korábban egy kassai viskóban éltek, önerőből tudtak volna magyarországi ingatlant vásárolni és azt rövid idő alatt fel is újítani. Erre ugyanakkor semmilyen bizonyítékot nem mutattak be, csupán saját véleményüket osztották meg lapunkkal.
Bár Kovačevičová nem tagadja, hogy a megvásárolt ingatlanok tulajdonlapján feltüntettetek szerint számára is fenn van tartva az élvezeti jog, ez nem jelenti azt, hogy ő finanszírozta volna azokat. A faluban egyelőre mindenki figyeli az új családok első lépéseit. Riportunk során mindkét érintett szalonnai háznál megálltunk. Az egyik ingatlannál azonban elküldtek bennünket, a másiknál pedig a lakók nem voltak hajlandók szóba állni lapunkkal, így az ő álláspontjukat nem tudtuk megismerni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
