Magyarellenes feliratot fújtak az alsópokorágyi huszáremlékműre Hegedűs Norbert2026. 08. 18., k – 07:52
Hétfő este magyarellenes feliratokkal és obszcén jelekkel rongálták meg a Rimaszombat Alsópokorágy városrészében található huszáremlékművet. A műemléket mindössze néhány hónapja, májusban avatták fel.
Az elkövető (vagy elkövetők) a „Maďari za Dunaj” feliratot fújták az emlékműre, amelyre különböző obszcén jelek és az „SK” felirat is felkerült.
A rongálásról hétfő este Orosz Örs, az emlékmű újjáépítését kezdeményező és lebonyolító Sine Metu Egyesület vezetője számolt be a közösségi oldalán.
„Szinte napra pontosan húsz évvel a Malina Hedvig-incidens után még mindig itt tartunk: a szülőföldünkön »Maďari za Dunaj!«” – írta Orosz, aki szerint a kora esti órákban gyalázták meg a rimaszombati huszáremlékművet.
„Az alsópokorágyi temető lett a mi Úz-völgyünk” – fogalmazott, utalva a romániai Úz-völgyi katonai temető körül az elmúlt években kialakult konfliktusokra.
„Nagyon szomorú vagyok amiatt, hogy az országos politika olyan példákat mutat a ma emberének, amelyek oda vezetnek, hogy egy magyar lakta település temetőkben hősi halottak emlékét gyalázzák meg – köztük román és szlovák nemzetiségű emberekét is –, sokszor puszta tudatlanságból.” – írta Orosz.
Korábban is tiltakoztak az emlékmű ellen
Az alsópokorágyi huszáremlékmű annak a 33 huszárnak állít emléket, akik 1942 augusztusa és 1943 májusa között vesztették életüket a keleti fronton.
Az eredeti emlékművet Nagy Kálmán huszárszázados kezdeményezésére állították fel 1943-ban a rimaszombati Szabatkapusztán található huszárlaktanya udvarán. Több mint nyolc évtizeden át állt eredeti helyén, ám leromlott állapota miatt 2025-ben lebontották.
A lebontást követően civil szervezetek összefogásával indult el az újjáépítés. Az új emlékművet Pap Dezső eredeti tervei alapján készítették el az alsópokorágyi református temetőben, majd 2026 májusában ünnepélyes keretek között avatták fel.
Az emlékmű felállítása ellen korábban a Matica slovenská tiltakozott. A szervezet állásfoglalásában elfogadhatatlannak nevezte, hogy „a Szlovák Köztársaság területén olyan emlékművek épüljenek, amelyek olyan rezsimekhez és ideológiákhoz kötődnek, amelyek elnyomták a nemzetek jogait és történelmi igazságtalanságokat támogattak”.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Ünnepélyes keretek között avatták fel szombaton az alsópokorágyi református temetőben azt a felújított huszáremlékművet, amely a második világháborúban elesett magyar huszároknak állít emléket. A rendezvényen szlovákiai és magyarországi közéleti szereplők, hagyományőrzők, valamint az elesett katonák leszármazottai is részt vettek.
Harminchárom elesett huszár emlékére
Az emlékmű annak a harminchárom huszárnak állít emléket, akik 1942 augusztusa és 1943 májusa között vesztették életüket a keleti fronton. Az elesettek a magyar királyi 3. gróf Nádasdy Ferenc huszárezred VII. önálló huszárszázadának katonái voltak.
Az eredeti emlékművet Nagy Kálmán huszárszázados kezdeményezésére állították fel 1943-ban a rimaszombati szabatkapusztai huszárlaktanya udvarán. Az alkotást Pap Dezső szobrászművész tervezte. Az emlékmű több mint nyolc évtizeden át állt eredeti helyén, azonban leromlott állapota miatt 2025-ben lebontották.
Régi kövek, új helyszín
A lebontást követően civil szervezetek összefogásával indult el az újjáépítés folyamata. A projektben a Sine Metu Egyesület, a Memoriae Patrum Honismereti Társulás, a Bástya Egyesület, a Magyar Csodaszarvas Egyesület és a Magyar Huszár és Lovas Egyesület vett részt. A kezdeményezést több magyarországi intézmény és helyi szervezet is támogatta, köztük Rimaszombat önkormányzata és az alsópokorágyi református egyházközség.
Az új emlékművet Pap Dezső eredeti tervei alapján készítették el az alsópokorágyi református temetőben. Az alkotásba beépítették a régi emlékmű egyes köveit és díszítőelemeit is.
Az emlékmű mellett elhelyezett kétnyelvű ismertető szerint az alkotás
„nem csupán a nemzeti múlt egyik kiemelkedő tanúja, hanem figyelmeztetés is: a hősök emléke csak akkor maradhat fenn, ha a kései utódok közös kötelességüknek érzik ápolását”.
„A közösségi tartás szimbóluma”
Az avatón Orosz Örs hangsúlyozta, hogy az emlékmű felállítása az összefogás eredménye.
„Ez a mai nap nem csupán egy emlékmű átadásáról szól, hanem arról is, hogy van közösségi akarat, van összefogás, kitartás és vannak olyan ügyek, amelyekért érdemes felemelni a szavunkat, dolgozni, harcolni és újrakezdeni” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy a huszárok a bátorság, a hűség és a becsület jelképei voltak, és reményei szerint az emlékmű is a közösségi tartás szimbólumává válik Rimaszombat térségében.
A rendezvényen Illésfalvi Péter hadtörténész ismertette az elesett katonák történetét, majd beszédet mondott Ohrné Bedő Csilla, Nagy Kálmán unokája, valamint Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója is.
Tiltakozást váltott ki az emlékmű
Az eseményen felszólalt Halász Attila, a Magyar Szövetség rimaszombati járási elnöke is, aki hangsúlyozta: az emlékmű nem a háborút dicsőíti.
„A történelem különös ajándéka, hogy az emlékmű most új helyet kapott” – mondta, hozzátéve, hogy a megemlékezés célja kizárólag az elesett katonák előtti tisztelgés.
Szavai nem voltak előzmény nélküliek. Az emlékmű felállítása ellen ugyanis tiltakozott a Matica slovenská is. A szervezet állásfoglalásában elfogadhatatlannak nevezte, hogy „a Szlovák Köztársaság területén olyan emlékművek épüljenek, amelyek olyan rezsimekhez és ideológiákhoz kötődnek, amelyek elnyomták a nemzetek jogait és történelmi igazságtalanságokat támogattak”.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
