Két új lakótömböt építtetne Párkány a Nánai út közelében Vataščin Péter2026. 08. 17., h – 15:11 Párkány |
Az utolsó pillanatban, de a városnak sikerült beadnia az Állami Lakásfejlesztési Alaphoz a pályázatot. Többen is drágállják a projektet, a polgármester szerint a feltételeket és a pénzügyi konstrukció arányait sem a városháza szabja meg.
Két új lakótömböt építtetne a város, összesen ötvennégy lakással, nyolcvanhárom parkolóhellyel, járdákkal, zöldövezettel és közműhálózattal a Nánai út közelében – adtuk hírül már korábban lapunk hasábjain.
Előzetesen még egy kilenc milliós keretösszegről volt szó a projekt kapcsán, most azonban Párkánynak az utolsó pillanatban, de sikerült beadnia a pályázatát az Állami Lakásfejlesztési Alaphoz, míg a projekt összköltsége pedig hétmillió euró. Ebből kétmillió euró lenne a város önrésze, az ötmillió eurós fennmaradó részt pedig részben a Közlekedési Minisztérium támogatásából és az Állami Lakásfejlesztési Alap hosszú lejáratú, kedvezményes kamatú kölcsönéből fedeznék.
A képviselő-testület megszavazta ugyan a beadott pályázati projektet, ám ezt a hétmillió eurót többen is drágállották, drágállják, a választási kampányban pedig az is elhangzott már, furcsa, hogy már most van kivitelező, akivel szerződést kötöttek. A tisztázás érdekében lapunk írásban fordult a városházához.
Mindent az állam szab meg
Az Új Szónak Eugen Szabó polgármester válaszolt, aki közölte, hogy az Alaphoz május harmincegyedikéig kellett benyújtani a kérvényeket, Párkány május 29-én adta be az anyagot.
A projekt keretén belül két lakótömb építésével számolnak. Két egyforma, háromszintes (földszint és két emelet) épület szerepel a tervekben. Egy lakótömbben 18 kétszobás, 6 egyszobás és 3 garzonlakás lesz. A 2 tömbben összesen 54 lakást terveznek kialakítani.
Összesen 83 parkolóhelyet hoznának létre, a projekt része a járdák kiépítése csakúgy, mint az egész terület rákötése az úthálózatra, valamint a szükséges zöldövezetek kialakítása és a közművekre történő teljes körű rákötés (villany, víz, csatornahálózat).
„Tudni kell, hogy az ilyen lakóházak a szlovák jogrend szerint három forrásból finanszírozhatók. Az első a Közlekedési Minisztérium jogkörébe tartozó támogatás (vissza nem térítendő dotáció). A második forrás az említett Állami Lakásfejlesztési Alap. Ez az alap hosszú lejáratú kölcsönt folyósít az építőnek. Általában 40 év lejáratú kölcsönről beszélünk, nagyon kedvező kamatlábak mellett (általában 1%). A harmadik pénzügyi forrás a város saját hozzájárulása. A pontos pénzügyi séma általában csak a későbbiek folyamán lesz fixálva, sőt egy-egy törvénymódosítás is hatással lehet rá.
A mi esetünkben a tervezett összköltség 7,07 millió euró, ebből az Állami Lakásfejlesztési Alapból származó kölcsön és a Közlekedési Minisztérium által folyósított támogatás összértéke 5,11 millió euró. Ez annyit jelent, hogy ez az összeg nem terheli az építtetőt (a várost), mivel a támogatást nem kell visszafizetni, a kölcsön pedig majd a bérlet díjakból származó bevételből lesz az évek során törlesztve” – taglalta a részleteket Eugen Szabó.
A polgármester lapunknak megküldött levelében hangsúlyozza, hogy a pályázat feltételeit, alapelveit és az egyéb paramétereket is maga az állam szabja meg, ebbe a folyamodónak nem lehet beleszólása, ezeket vagy elfogadja és teljesíti, vagy nem, de csak akkor van esélyük nyerni, ha minden követelménynek megfelelnek.
Előre kérik a kivitelezőt és a vele kötött szerződést is
„Az ÁLA szigorú feltételek alapján bírálja el a beadott kérvényeket, melyeknek tartalmaznia kell a teljes tervdokumentációt, az építkezéssel kapcsolatos engedélyeket, a közbeszerzést, az aláírt szerződést a kivitelezővel, a testület által elfogadott önrész biztosítását stb. (ezek alapfeltételek – ha ezek nem teljesülnek, a pályázatot már az első körben elutasítják. Tudni kell, hogy az első körös elbírálást a megyei hivatal végzi el, mégpedig a Nyitrai Járási Hivatal lakáspolitikai osztálya. Ez a mi esetünkben már megtörtént és a kérvényt továbbították az illetékes pozsonyi intézményekbe (ÁLA, minisztérium)” – részletezte a polgármester.
A lakásépítésre folyósított állami támogatás feltételeit külön törvények határozzák meg, a kérvényező egyetlen feladata pedig, hogy a törvényben feltüntetett feltételeket tartsa be – tette hozzá Szabó. Arra a felvetésünkre pedig, hogy többek szerint még így is túl drága a projekt és Párkánynak megint jókora költségbe kerülne a lakásépítés, úgy reagált, hogy a tervdokumentáció elkészítésekor abszolút mértékben a törvényben és a szabványokban előírt paraméterek teljes körű betartása volt a legfontosabb szempont. „Ez alapjaiban behatárolta az építkezés árát. Ez nem a mi döntésünk” – szögezte le a polgármester.
Ugyanakkor szerinte még így is a költséghatékonyságra törekedtek.
„Modern lakóházakat szeretnénk építeni, minőségi építőanyagokkal és időtálló megoldásokkal. Sajnos, van tapasztalatunk a tizenhat évvel ezelőtt átadott Űrhajós utcai lakásokkal. Azok a házak tele vannak hibákkal. Azon vagyok, hogy tanuljunk a múlt hibáiból. Mindez nem azt jelenti, hogy nem fontos a költséghatékonyság. Ennek bizonyítéka, hogy sajnos, le kellett mondanunk a négyszintes épület felépítéséről, amire az eredeti felkérés szólt. A négyszintes épület megépítése sokkal összetettebb alapozást kívánt volna, ami jóval megemelte volna az építkezés költségeit“
– válaszolta lapunknak Párkány polgármestere. Arról, hogy az Állami Lakásfejlesztési Alap mikor bírálja el a pályázatot, még nincs tudomásuk.
Kapcsolódó cikkünk Párkány |
Eugen Szabó egy hónapja jelentette be, hogy ősszel nem csak a polgármesteri tisztséget pályázza meg, de Nyitra megyei képviselője is lenne. Szerinte főleg a fejlesztési pályázatok miatt van szükség erősebb, személyes jelenlétre a megyei közgyűlésben. A Szövetséggel nem háborúzna, inkább együttműködne.
Júliusban jelentette be a párkányi polgármester, hogy az őszi választásokon nem csak a polgármesteri tisztségért száll újra ringbe, de a Nyitra megyei képviselőséget is megpályázza. Szerinte azért, hogy erős és hatékony képviselete legyen a városnak a megye vezetésében, Nyitrán. A jelöltségével kapcsolatban erősen negatív és felháborodott reakciókat is kapott az interneten.
Köztudott, hogy helyi szinten a Szövetség frakciója és a polgármester között szinte állandó a háború, ez pedig évek óta jellemző a képviselő-testületi munkára is. Márpedig a Szövetségnek a megyei közgyűlésben és a megyeelnöknél, Branislav Becíknél is komoly befolyása van. Épp ezért írásban fordultunk Eugen Szabóhoz, hogy részletesebben is indokolja meg megyei képviselőjelöltségének okait.
Kapcsolódó cikkünk Párkány |
Amikor főidényben akár a város lakosságával megegyező fürdővendég és látogató jelenik meg Párkányban, gyakran közlekedési zsúfoltságot okozva, eszünkbe se jutna, hogy a település már évek óta az elöregedéssel, a népességfogyással és a fiatalok elvándorlásával küzd. A demográfiai adatok sem fényesek. Ám az okok súlyosabbak és összetettebbek annál, minthogy ezt hangzatos ígéretekkel és rövid időn belül meg lehetne oldani.
Júliusban közölte lapunk a Statisztikai Hivatal adatait, melyekből kiderült, hogy Szlovákia lakossága egyre fogy, több kisebb és közepes település pedig az 1996-tól 2025-ig terjedő időszakban lakóinak jelentős számát veszítette el. Ezek között, kiemelt helyen Párkány is szerepel.
Igen, Párkány, a város, melyet a politikában és az országos közvéleményben is főképp sikeres, fejlődő helyként szoktak bemutatni, ahol mintha semmi gond nem lenne, mert ott a fürdő, akad néhány nagyobb üzem, valamint a Mária Valéria híd is, mindig van turistaszezon, nyüzsgő nyár, hatalmas Simon-Júda vásár, legfeljebb egy-két maffiózó itteni stiklije rondít bele olykor a képbe.
Nos, ez egyszerűen nem igaz, teljesen hamis és felületes a kép. Mert aki – mint ezen sorok írója –, az utóbbi húsz évben rendszeresen és személyesen ülte végig az önkormányzat üléseit, az már régen tudja, hogy tragikusan negatív és összetett folyamatok indultak be Párkányban is: rendszerszintűen romboló és következményeikben károsító folyamatok. Olyan demográfiai, szociológiai, társadalompolitikai és társadalomszerkezeti tényezők hatnak egyszerre és együtt, melyeket pusztán maga a város – bármilyen vezetése legyen is –, soha nem lesz képes egyedül és rövid távon megoldani. Mindezt a mellékelt grafikonok is bizonyítják.
Már tíz évvel ezelőtt is elhangzott az önkormányzati üléseken, hogy Párkány lakossága tízezer fő alá csökken majd, hamarosan… Ennek egyik fájó következménye pedig az lesz, hogy a város egy teljes kategóriát zuhanva, sokkal kevesebb pénzt kap majd vissza a központi részadókból. További gondot jelent a hatvan és hatvanöt évtől idősebbek egyre nagyobb, illetve a fiatalok, pályakezdők egyre zsugorodó létszáma – és az, hogy a produktív, munkaképes lakosság szegmensében egyre több az idősebb ember. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a szakképzett, továbbtanuló, egyetemre, főiskolára járó, netán ilyen végzettségű emberek egyre inkább máshol keresik a boldogulás útját. Kapásból azt mondhatnák, persze, mert itt, Párkányban se lakás, se komoly munkahely nincs. Csakhogy, ez sem ilyen egyszerű.
Megszűnt vállalatok
A negatív trendek miatt írásban fordultunk a párkányi városházához és Eugen Szabó polgármesterhez, azt tudakolván, szerintük milyen okok vezettek az ilyen folyamatok elszabadulásához és mivel lehetne fékezni a rohamos leépülést?
Eugen Szabó úgy reagált, hogy 1999-ben Párkányból önálló községként vált ki Ebed, és ez önmagában 10 százalékos lakosságvesztést jelentett akkor. További negatív hatást váltott ki, hogy több vállalat vagy üzemrész megszűnt, mint például a keményítőgyár, tejcsarnok, pékség, építőanyag-kereskedések, vámhivatal. Nagymértékben csökkent a vasúti forgalom, ezért jelentős leépítéseket hajtott végre a vasúttársaság is.
A szocialista nagyipari foglalkoztatottság vége
„A legérzékenyebb hatása a papírgyár 2010-es leállásának volt. Az 1980-as években több mint 4000 alkalmazottat foglalkoztatott a gyár, míg az 1990-es években ez 3000 fő körül mozgott. Ma az utódüzemekben foglalkoztatottak száma jobb esetben is csak mintegy 500 fő. A mai szempontból érezhető legrosszabb hatást abban látom, hogy eltűntek a főiskolai végzettséget igénylő, jól fizetett munkahelyek. Mindez nagymértékben behatárolja a fiatal családok érvényesülési lehetőségeit is“
– írta válaszában a polgármester.
Szabó hozzátette, hogy a demográfiai adatok alakulása Párkányban hasonló, mint a környező városokban általában. Alapjában nagyon kevés gyermek születik és rohamosan emelkedik az időskorúak aránya.
Van kiút?
Mi a kiút? Eugen Szabó szerint erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz. Úgy véli, hogy fontos megbecsülni minden olyan, helyben elvégezhető tevékenységet, ami értéket teremt.
„Továbbra is fókuszálnunk kell az idegenforgalomra, azon belül újabb és újabb turisztikai termékek kialakítására. Fejleszteni kell a fürdőt, hogy megfelelő kínálatot adjon a nyári hónapokon kívül idelátogatóknak is. Fejlődni kell a szolgáltatások területén – kölcsönzők, vendéglők, minőségi szállások, szórakozóhelyek. Emellett fontosnak látom a régión belüli (vidéki turizmus, borturizmus), és a határon átnyúló kapcsolatokat, intézmények között is“
– közölte.
A polgármester válaszában ugyan nem tért ki arra, hogy Párkánynak nincsenek saját tulajdonában lévő városi lakásai, de épp indultak az Állami Lakásfejlesztési Alap pályázatán, hogy végre építhessenek a Nánai útnál ilyen lakótömböket. Továbbá olyan övezet előkészítése is zajlik a Sobieski utcánál, ahol családi házak építésére alkalmas telkeket kínálnak majd eladásra. Kardinális kérdés viszont, hogy a mai kivitelezési és bekerülési árak mellett, a jelenlegi gazdasági helyzetben mennyibe kerülnek majd ezek a lakások és a telkek, mert több mint valószínű, hogy a fiatal, pálya- és munkakezdő családoknak alaposan a zsebükbe kell majd nyúlniuk mindezért.
Ráadásul, a kvalifikált munkahelyek hiánya is döntő módon közrejátszik abban, hogy nem szívesen marad a tehetségesebb, magabíróbb fiatal Párkányban. Ha pedig nincs munkahelyed, vagy csak olyan adódik, ahol egy picivel keresel csak többet a hivatalos minimálbérnél, akkor a zömük hiába álmodozik saját lakhatásról… Mindemellett nem dolgozhat mindenki a Suzukiban és az esztergomi ipari parkban, ahogy a párkányi turisztikai szolgáltató szektorban sem. Ez utóbbiban főképp középiskola után dolgoznak a fiatalok, brigádmunkán, idényjelleggel. Ez pedig megint csak a letelepedés, egzisztenciális és a hosszú távú családi megállapodottság akadálya lehet.
A közölt grafikonjainkból sok mindent ki lehet olvasni, de jót, azt sajnos nem. Ez nem csak intő jel, de tanulság is, mindenkinek, aki városvezetőként, képviselőként dolgozni szeretne a jövőben. Tehát kihívást is jelent. Egy biztos, a város maga nem oldhatja meg a tömeges állandó foglalkoztatottságot, nem is ez a dolga. Ám a jelenleg a városban tanuló, de valóban tehetséges, a nagyvárosokban szakképesítést, műveltséget szerző fiataloknak továbbra sem tudnak mit felkínálni, tömegesen végképp nem. Ez pedig megint csak a stabil és magasabb jövedelmű középosztály zsugorodásához, az értelmiség, de ugyanúgy a külföldön jobban érvényesülő szakembergárda elvándorlásához vezet. A lecke mindenesetre fel van adva.
Grafikonok forrása: Párkányi Városi Hivatal
Ne politikai biznisz alapján határozzanak
Párkány polgármestere válaszában kifejtette, hogy elősorban a fejlesztések miatt véli úgy, hogy személyesen és hatékonyan kell a várost Nyitrán képviselni. „Az aktuálisan futó EU támogatási programban (2021-2027) tapasztalhattuk először, hogy több pályázat feltétele volt, hogy a Partnerségi Tanács beleegyezésére van szükség. Ez a tanács köztudottan erős megyei befolyás alatt működik. Információim szerint a következő támogatási programban ez az elem még erősebb lesz. Ez azt jelenti, hogy nagyobb eséllyel pályázhat városunk, ha van aktív megyei képviselete” – konstatálta Szabó.
A Szövetséggel kapcsolatban pedig az együttműködést veszi alapul. „Egyetértek, hogy a Magyar Szövetség frakciójának most nagy a befolyása Nyitra megyében. Nincs garantálva, hogy ez az állapot ilyen marad jövőre is, így ebből nem indulhatunk ki. Bárhogy is alakul, nem feltételezem, hogy a Szövetség ellenem fordulna megyei szinten, mint ahogy én is az együttműködés elvei mellett voksolok. Személyesen azt szeretném, ha a megyei határozatok elsősorban szakmai érvek figyelembevétele alapján lennének meghozva nem pedig a politikai biznisz eredményeként” – reagált felvetéseinkre a polgármester.
Szabó azt szeretné, ha a megyei munkája eredményeként a térségben javulnának a közlekedési feltételek, illetve Párkány és a környező városok között (Komárom, Érsekújvár, Zselíz, Léva és Ipolyság), az úthálózat állapotában és a tömegközlekedésben is. Szeretné továbbá, ha közelebbi rálátása lenne Párkánynak a középiskolák működésére és fontosnak tartja, hogy a városnak legyen beleszólása különböző, a területén található megyei ingatlanok eladásába.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
